Száz éve született Bacsinszky Teodor lelkész-mártír

        1911.február 16-án született Bacsinszky Konstantin görög-katólikus lelkész és Dzubáj Mária családjában ,Sztávne faluban Nagybereznai járásban.A Nagy Ruszkov (Slovákia)egyházi elemi iskola elvégzése után a szülei a Kassai (Szlovákia)gimnáziumba küldik,amelyet 1929-ben végez el és az Ungvári Teologiai Szemináriumba folytattja tanulmányait.1933.szeptember 17-én a Munkácsi Görög-Katólikus  Egyház püspöke,Sztojka Alexandr szenteli pappá 5 társával együtt(Zseltvay Gyula,Murányi Nyikoláj,Musztyá-novics Nyikoláj,Szatmári Johann,József),akik között Bacsinszky Teodor is ott volt.
Felszentelése után a püspök Nagy Bisztrij faluba helyezi ki(1960-ban Kotyelnica faluval egyesítve)Voloveci járás,és már1933.decemberétől 1937-ig helytartóként dolgozík Oszij faluban az Ilosvai járásban.1937-1940-ig a Prágai Kárlovi Aszpirsntúrán tanul,később a Budapesti Egyetemen.1940-1943-ig Huszt városá-ban a Szellemi Iskolai Intézmények professzora.1941.-ben Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen megvédi a keleti –szláv történelem  doktori disszertációját.1943-1949-ig a Munkácsi járásban Kajdanov faluban lelkész volt.Az úgynevezett”magától szétesett”Görög-Katólikus Egyház után felajánlják neki,hogy egyesüljön az orosz Pravoszláv egyházzal,később ijesztgették és fenyegették,de amikor ez nem vezetett eredményhez a KGB munkatársai 1950.május 6-án letartóztatták,és a Kárpátaljai bíróság
1950.május 25-én Bacsinsky Teodor atyát 25 évi szabadságvsztésre ítéli és azt követően 5 évi megfigyelésre, és az ez idő tájt esetleges törvénysértés esetében, teljes vagyonelkobzásra.A Lembergi börtön-elosztón keresztűl Kazahsztánba kerül a Gulág lágereibe.1950-1951 Karabahban teherhordóként dolgozík,a vasút építés munkása és 1952-től néhány hónap pihenés után betegsége miatt(ebben Minya Iván lágeri egészségügyi dolgozó segíti és beszéli rá) áthelyezík irnoki munkára az építő brigádba.Sokat betegeskedík,kezdi elveszíteni látását.Gyomor-bél tájéki fájdalmak panaszai miatt kórházba kerűl,de onnan tüdőbaj gyanuja miatt a Szpásszk város kórházába szállítják át.Itt zöldségeket válogat és pucol,a súlyos betegeknek hordja szét az ételt,később mosogató volt,ahol megfázott és tüdőbetegsége súllyosbodása végett az intenzív osztályra került.Betegsége után a főorvos kérésére a láger kórházi gyógyszertárának vezeti a könyvelését.
1956.szeptember 6-án a gyógyíthatatlan Teodor atyát a zárkából szabadon engedík.Hazaérkezve,1956 szeptemberétől-1959 februárjáig rokonok tartják el Borzsavszkij faluban,a Szőllősi járásban.Munkát nem tudott létesíteni,mert a helyi szervek nem kívánták és az akkori egészségi állapota sem tette azt lehetővé.
1959-ben rokonai és ismerősei segítenek neki munkát szerezni a Szerednyei Borgyárban,de amikor ott ismertté vált,hogy ő lelkész és egykori letartóztatott,elbocsátották.1960-ban sikerült munkát találnia az Ungvári Bútorgyárban,a raktárban fűrészpor szállítoként alkalmazták,ahol 1964-ben már könyvelői munkával bízták meg.Mint egykori Szlovákiai lakos,a Sovjet hatósághoz fordúlt kérelemmel, az édesanyja meghívására, Cseszlovákiába való áttelepülésére.Megkapva erre az engedélyt,1966.október 30-án a feleségével és gyermekeikkel együtt Kasára utaznak.Itt Teodor atya müvezetőként és irattárosként(arhi-váriusz)dolgozík a városi közlekedési vállalatnál.1969-től ugyanennél a vállalatnál-jogtanácsosként.1975-
ben innen vonul nyugállományba.1968 után,amikor Cseszlovákiában legálisan megengedték a Görög-Katólikus Egyház működését,Teodor atya lehetőséget kap,hogy lelkészként dolgozhasson,de az egészségi állapota(egy tüdővel él,1970.ben átesik egy gyomorfekély műtéten,látása nagyon megromlik)nem tudja a lelkészi munka felelősségét magára vállalni.1968-tól kezdve,amikortól Kassán újból működni kezdett a Görög-Katólikus Egyház,gyóntató-lelkészi feladatot lát el.Bacsinszky Teodor atya kutató és irodalmi munkássága kevésbé volt áttanulmányozva.Őt mindig a keleti-szláv történelem érdekelte.A  doktori disszertációján kívül erre a témára egy sor cikket írt,amelyek külömböző évkönyvekben és a „Voszkreszenyje”újságban jelentek meg.1941.július 8-án a rádióban szerepelt a „Ruszinok a Rákovec zászlója alatt”című műsorral.Bacsinszky Teodor atya ismert kiadott munkái:a „Voszkreszenyje”c.újság az ő „sajtó ura”.A 7.számban 1938.”A  magyar-orosz lakosság néprajza”,”Ungvár és Ungmegye.Budapest
1940.-S.-112-119.”A  Görög-Katólikus Egyház”.Budapest,1940.-S.132-137.”A ruszinok Rákóczi zászlója alatt”.Budapesti rádió.1941.-jűlius8.”Orosz-ruszin kapcsolatok a xIx század közepén”.-Ungvár,1942.”A ruszin nemzeti öntudat útjai”.-Hajnal 1.-Ungvár,1943.S.177-200.Élete utolsó éveiben Teodor atyának megnehezítették életét betegségei,amelyeket a Gulág lágereiből hozott,de ő igyekezett nem feladni.Ebben rokonai és közeli ismerősei segítették.Bacsinszky Teodor atya Kassán hunyt el.1996,szeptember 9-én.,életének 86-ik évében és lelkészi tevékenységének 63-ik évében.Az Ukrán 1 sz.törvény alapján,amely az Ukrajnában megtorló politikai intézkedéseket elszenvedettek rehabilitációjáról szól,és 1991.április 17-től lépett törvénybe,1992.január 31-én Bacsinszky Teodor atyát rehabilitálták.Bacsinszky Teodor atya felesége Pajkosi Sarolta,1914.március 10-én született,Pajkosi Eugén görög-katólikus lelkész és Gregorovics Eugénia családjában Nagy Csingava faluban(1946-ttól Borzsavskij falunak nevezték át),a Szöllősi járásban.Az Ungvári tanitóképző Szeminárium elvégzése után tanítónőként dolgozik:Borzsávszkij faluban 1933-1934-ig,1934-1937-ig Oszij faluban az Ilosvai járásban,1937-1942-ig ismét Borzsavszkij faluban,1942-1946-ig Kajdanov faluban.1946.szeptemberében,mint lelkész feleséget elbocsátják tanítónői állásából.Férje letartóztatása után három gyermekükkel a testvérei Magdolna és István segítik és tartják el Borzsvszkoje faluban.1951-ben ismerősei segítik elhelyezkedni a szomszéd faluban Nagy Komjátiban egy óvódában,ahol éneket és táncot tanít,de a  férje  lágerből való szabadulása után ismét elbocsátják és a fizikailag beteg és legyengült férjével és gyermekeikkel ismét segítségért fordult testvéreihez.1966-ban a Cseszlovákiába való áttelepülésük után egész 1969-ig nem sikerült munkát találnia.1969.szeptember 1-től egy gyermekintézménybe sikerült felvételt nyernie Kassán,zene,ének és tánctanítónőként.Ebből az intézménből vonul nyugdíjba 1974.augusztus 31-én.

 fordította Nemes Judit, Bacsinsky család egyik leszármazottja, Budapest,2012,december 8.





Loading...