A népszerető Püspök - Fircák Gyula

Fircák Gyula 1836.augusztus 22-én született Hudlevo faluban az Ungvári járásban,Fircák László helyi lelkész családjában. Édesanyja Theresa Hadzheha. Az Ungvári Teológiai Szemináriumot végezte el,a híttudományt Bécsben a Központi Szemináriumban tanulta(1856-1859).Görög-Katólikus pappá szentelése után 1861 szeptember 26-án Popovics püspök az Ungvári Teológiai Szeminárium dogmatikai professzorának nevezte ki.1876-ban megérdemelten megkapta a kanonoki címet és a szeminárium rektorának nevezték ki.1887-ben a magyar parlamenti képviselőjeként választották.Magas végzettségének és nyelvismereteinek köszönhetően széleskörű kapcsolatai voltak a magyar kormány köreiben.

1891 december 17-én az Apostoli Trón Munkácsi püspöknek nevezte ki.Püspöki avatása 1892 április 10-én volt Eperjesen(Szlovákiában),Vali I.püspök által.Fircák püspök,mint odaadó  lelkész mindenek előtt igyekezett az egyházában fenntartani a vallásos életet,harcolt hazánk egyházi iskoláinak
visszaállításáért,abban az időben a 471 egyházi iskola közül a Munkácsi Egyházmegyében csak 119 iskolában folyt vallásos tanítás.A tankönyvek hiánya miatt a tanítás a zsoltárok és katekizmusok olvasására és az egyházi énekek éneklésére volt szorítva. Az egyházi vallásos élet felemelkedéséért két szinódusi időszakot töltött püspökként(1891-1903),ahol a Munkácsi Görög-Katólikus Egyházban igyekezett visszaállítani a lelki életet és a nép egyházhoz való szeretetét.

Az elsőn,amely Ungváron lett megtartva 1897 szeptember 30-án ,sok kérdést néztek át,nam csak az egyház anyagi vonatkozásuakat,de az egyházi iskolák,lelkipásztori munkák és az egyházi szervezetek kérdéseit is.A második szinódusi idöszak Fircák Gyula vezetésében zajlott,amely 1903 szeptember 8-12-ig tartott.Ebben a szinódusban négy külön bizottság tevékenykedett:átnézték a pénzügyi dolgokat,az egyházi életet,lelkészek munkáit,azők egyházi tanításaikat,a szociális és gazdasági bevételeket és tevékenységeket.Határozatot hoztak arról, hogy az embereknek a katekizmust és a Bibliát mindenhol a saját anyanyelvükön kell tanítani és ugyancsak fel kell újítani a szent Nagy László(Vaszilij Velikij) monarhikus Érdemrendet.

A szent Nagy László Egyesületet Fircák püspök hozta létre  és áldotta meg ,1895 augusztusában .Iván Jákovlevics kanonok,az akkori Teológiai Szeminárium rektora lett a vezetője.A Népjóléti-Lelkészek Szövetségének  első ülésén mindjárt , megszületett a határozat,hogy az újságot is saját anyanyelven kell kiadni.Így született 1897 május 5-én az első népújság „Nauka”(„Tudomány”) címmel,amelyet Csucska Gyula atya,az Eparhiális Szeminárium vice rektora rektorált.1899-ben a szent László Egyesület alapított egy saját nyomdát,ahol a népiskolák számára kezdték kiadni a szükséges szemléltetőket.A kultúrális tevékenység,amelyet a társadalom bontakoztatott ki hatalmas  romboló kritikát váltott ki a magyar újságokban.A rágalom eredménye volt az inkvizíció is amelyet a Belügyminisztérium valósított meg a szent Nagy László Egyesületben,1899-ben. A társaság neve hamarosan,1900 után „Únió”Részvénytársasággá változott,arra az esetre,ha kereskedelmi egységgé alakúl,ne kerüljön  adminisztratív ellenörzés alá.Ezután itt hamar kibontakozott és felélénkült a tevékenység,az ott dolgozó munkások ingyen dolgoztak benne,kizárólag a jótett érdekében.A Társaság tankönyveket adott ki,egyéb könyveket,a „Náuká” és „Görög-Katólikus Szemle”újságokat,brosúrákat stb.Érezve az egyházban a tanítói erő hiányt, Fircák püspök 1903-ban megalapította az első nöi Tanítói Szemináriumot,ahol sok kiváló és híres tanítónő végzett.Fircák Gyula püspök sok figyelmet fordított a szegények szociális megsegítésére.1897 elején a püspök összeállított egy”Memorándum az Észak-Kelet Kárpát és Ruténia orosz nyelvet beszélő nép lelki és anyagi élet fejlődésére”szolgáló kiadványt.Erre a rendezvényre válaszolva a Mezőgazdasági Minisztérium megbízta a neves Egán Ödön(1851-1901)vezető-közgaszdászt,hogy szervezze át hazánk mezőgazdasági rendszerét,a racionális gazdasági elvekre támaszkodva.Így kezdődött az úgynevezett „Verhovinai Akció”.Ennek az akciónak keretein belül Egán Ödön igyekezett a böven tejelő tiroli faj teheneinek bevezetni a racionális etetést,amelyre jó lehetőség volt a Verhovinai hegyek között elterülő legelők révén.A parasztok között háztáji képzés folyt,kezdtek alakúlni az összükségletű és hitelszövetkezetek,falusi népművészeti műhelyek(kosárfonó,kézimunka,fonó,stb.).Ez kezdete volt a verhovinai akciónak,amely 1901-ig folytatódott.Az akcióhoz eleinte sok lelkész csatlakozott,akik gondoskodtak arról,hogy az akció külőnböző kezdeményezése reálisan beépűljön a nép életébe.Azért,mert Fircák nem csak lelkileg igyekezett felemelni népét,de kultúrálisan,gazdaságilag is,a tevékenysége már eredményeket kezdett hozni az emberek magánéletében is,amikor kezdtek növekedni a szövetkezeti társaságok,az uzsorások elkezdték és mindenféle trükköt bevetettek,hogy megzavarják a megkezdett akciót.1901 szeptember 20-án váratlanul megölték Egán Ödönt. Ezidő alatt hazánk területén nagy szociális-gazdasági  fejlesztés ment végbe:1893-ban kezdték el építeni az Ungvár-Nagy Berezna vasúti pályát,1894-ben fejezték be a Sziget-Jaszinya vasúti pálya építését,1897-ben építették fel Ungváron a Természet-Technikai profilú reál iskolát,1898-ban alapították meg Ungváron az agyagedény iskolát,1897-ben építették meg az első Távírót Ungvár-Budapest között,1902-ben építették fel Ungváron a Villamos Erőművet 1millió/kv/óra kapacitással,1905-ben végezték el Kárpátalján a kasztrális föld elosztást,1907-ben épült fel az Ungvári szinház.Így Kárpátalján már 1909-re :26 indafonó,10 kilimarna,58 bank és hitelbank,166 hitelszövetkezet,15 fatelep és 6 nádüzem működött.

A Verhovinai akció szatírjai ellen elsősorban a kocsmárosok és uzsorások ellen folyt a harc,akik a XIX században könyörtelenűl kihasználták a szegény ruszinokat és a teljes elszegényedésig vezették őket.A Kárpátaljaiak életében az alkoholizmus lett a társadalmi probléma.1900-ban Fircák püspök a Munkácsi Egyház lelkészeinek kiadta parancsban,hogy a saját szolgálati helyeiken alapítsák meg a „Józan Testvériség Egyesületét”,aminek Keresztelő Szent János nevét adta.A „Náuká”újság szintén alkoholellenes cíkkeket kezdettírni.Fircák Gyula püspök áldásával,1903-ban a katedrális templomban megalakúlt a „Szent Rozsanc Társaság”, amelnyek vezetésével Karcub András atyát bízta meg az uralkodó.A társaság hivatalos felszentelése este Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén történt.Az  imádságokon kívül a Rozsancon a tagok összeállították a meghatározásokat,ami arról szolt,hogy nem isznak alkoholt,amely bűnökhöz vezeti őket,hanem helyette gyakrabban fognak Szen Imával foglalkozni,különösen az egyházi ünnepeken.Vasárnapokon és ünnepnapokon együtt imádkoztak a templomban és külömböző egyházi énekeket énekeltek Szűz Mária tiszteletére.Az Egyesület volt a józan életmód terjesztője és a hítben való példamutatója.

Fircák püspök volt Kárpátalján az egyházi énekek megalapítója.Rendet kívánt tenni az Egyházában folyó egyházi életben,figyelmet fordított a templomi éneklésre.Az Ungvári Katedrális templom énekkar vezetőjét,Boksai Iván atyát megbízta,hogy gyűjtse össze és kottázza le az összes Egyházmegye templomának énekdallamát és állítson azokból össze egy énekkönyvet,amelyet azután kötelező lesz használni minden Munkácsi Egyházmegyei templomában.A munka elvégzése után Boksai átadta a püspöknek az összegyűjtött anyagot,aki megparancsolta,hogy nyomtassák és adják ki.Így 1906-ban napvilágot látott a „Templomi Énekek”c.könyv.A „Templomi Énekek”Fircák püspök parancsára a templomok fő szemléltetőjévé vált és Isteni-tanítói Egyházi énekkönyvévé.

Idövel az énekkönyv Isteni énekek gyüjteményévé vált minden Kárpátaljai templomban,otthonban és településen.1912 június 1-én hunyt el Fircák Gyula püspök születésének és munkaszerető éveineknk 76-ik évében. A fentebb írottakról a következő következtetést vonjuk le:a Kárpátaljai Ruszinok nemzeti ébredése a XIX századvégére tehető,Fircák Gyula püspök idejében.Vele együtt folytattak kiváló tevékenységet az ő idejében:Gebej Péter(idővel püspök,1924-1931),Roskovics Manuel a Gimnázium professzora, Kaminszky Viktor a „Görög-Katólikus Szemle”szerkesztője és a Gimnázium igazgatója,aki magyar nyelven védte népünk érdekeit, Szilvay Iván atya(műve „Meteor Iriel”), Králynickij Anatolij(Csehország)költők és írok,Fencik Eugén atya(Vladimir), Mitra Alekszander atya,Pávlovics Alekszander atya,Volosin Augusztin atya,aki 1902-ben fogadta a „Náuká”változtatását és a szent Nagy László tásaság titkárságának váltását és sok mást.

Abban az állapotban,amikor az Első Világháború idején a nép már anyira tudatos volt,hogy megalapította a falvakban  a saját népi tanácsát és ilyen módon ez a nép jogosulttá vált a reális önmegállapításra is,azzal a magas kulturális és szociális öntudatos tevékenységgel magyarázható,hogy Fircák Gyula püspök és segítő társai általlett  mindez  megalapozva 1890-1912-ig.

Magyar nyelvre fordította: Nemes Judit (Bacsinszky Gyula és Kaminszky Irén dédunokája)