Blog Bacsinszky János es Nemes Judit: Bacsinszky Gyula atya az Igazvalló

1885.március 6-án született Bacsinszky István (1851-1936) görög-katólikus lelkész és Fircák Erzsébet(1859-1927) családjában Kalina falúban Técsői járásban.Az elemi iskola 4-ik osztálya elvégzése után,1894-ben,ami az akkori Ungvári görög-katólikus szemináriumban működött,az Ungvári Gimnáziumban folytatja tanulmányait.1902-ben az Ungvári Teológiai Szemináriumba nyer felvételt ,amelyet 1906. június 15-én fejezett be.Akkori ifjú kora végett (21 évesen) még nem volt pappá avatható,ezért két évig hittantanárként dolgozott Budapesten az elemi és polgári iskolákban.

1908 december 19-én Fircák Gyula a Munkási Görög-Katólikus Egyház püspöke Szent Csodatevő Nyikoláj ünnepén, a Katedrális templomban hét lelkész társával együtt pappá avatta(Gebej Nyike-forrral,Kovordáni Józseffel,Medvecky Pállal,Mosolygó Józseffel,Ortutay Istvánnal,Popovics Péterrel), akik között Bacsinszky Gyula is ott volt.Az első szentmiséjét 1909.január 3-án tartotta a Szent Szűzanya Születése templomában,Jaszinya falúban Rovno Alekszander atya irányításával,a Szent Szellem Találkozása templom Alsó Jaszinyai lelkészével,akinek születési adatai (1901-1921),és az édesapja, Bacsinszky István atya hirdette ki az ünnepi szentbeszédet.Bacsinszky Gyula atya Kvászi falúban a Rahói járásban kezdte el lekészi tevékenységét,Csernogolova falúban,Nagybereznai járásban,ahol a Szent Csodatevő Nyikoláj templom helytartója volt 1913.szeptember 1-től 1924.október 31-ig.1924.november 1 –től segédlelkész Jaszinyán a 73 éves édesapja mellett,akinek halála után ,1936-ban ennek a felekezetnek helytartólya lett.

1949-ben betiltották lelkészi tevékenységét.Az úgynevezett Görög-Katólikus Eghyház „szélnekeresztése”és működésének betiltása az orosz Právoszláv egyházzal való együttmüködése megtagadása miatt.Ez 1949 június 2-án történt Rahón,amikor sárgaság betegsége miatt a Beregszászi kórházba utazott autóbusszal.Már 2 nap múlva az Ungvári KGB 6-os számú nyomozó cella elkülönítőjében találta magát,ahol június 20-ig Bendász István atya vejével volt együtt.Az ő aktáját Batisev vezette,aki a Munkácsi városi KGB részleg nyomozó –csekistája volt. A Kárpátaljai Megyei Bíróság bűnvádi részleg bírósági tagjai,Ruszin bíró vezetésével ,Sándor és Popova ülnökökkel ,1949,július 25-én az 54.-4,54.-10 paragrafusok alapján,10 év szabadságvesztésre ítélte és jogsértés esetében 5 év teljes vagyonelkobzásra.1949.augusztus 26-án az oltári testvérei-vel együtt,Bendász Istvánnal,Duliskovics Viktorral,Nyikita Józseffel,Mózer Mihállyal,Román Antallal, Szikszay Ignáccal,Udut Gavrillal a Lembergi börtönelosztóba küldik.

Később,a híres Kijevi börtönök után,mint „KOROLENKO”,”LUKJÁNOVKÁ” és Kujbisev után,1949.no-vember 17-én érkezett a Tájset városi Gulág lágerébe.1950.szeptemberében kezdte megismerni a 32-es számú láger „gyönyörűségeit”,Popovics Demeter,Tivadar István atyákkal,azután 1951.jú-niusában a 21 sz.lágerben Marina Alekszander,Melles Iván atyákkal és a római-katólikus Tőkés György lelkésszel.Hosszabb ideig volt az 51 sz.lágerben ,1955.áprilisáig Marina Alekszanderrel,Melles Ivánnal,Lozann Polikárppal és a római-katólikus lelkészekkel Tőkés Györggyel és Bártfai Kálmánnal.Erről a lágerről a Magyarországi római-katólikus Harangozó Ferenc lelkész így emléke-zett:”A 32-es számú láger tartózkodási ideje alatt,amely Szibériában a Bajkál tónál van és a „TÓLÁGER”elnevezésű csoporthoz tartozík.Ez egy különálló részleg volt,melynek területe körűlbelolyan,mint Franciaország.Ebben a lágerben a favágók brigádjában dolgoztam,Bártfai Kálmánnal és Bacsinszky Gyulával.Ők nálam idősebbek voltak,én fiatal és egészséges voltam.Itt sok minden fügött a láger vezetőjétől.Ha ő emberséges volt,akkor az olyan idős emberekkel ,mint ezek az atyák,emberségesen bánt és nem küldte őket külső munkára.Mert itt ők nem bírtak volna ki még egy pár hónapot sem”.Bacsinszky Gyula atyát egy speciális bizottság munkaképtelenné nyilvánította.Ezután még volt a 37 és 10-es számú lágerekben.1956.május 13-án rokkantsága miatt szabadon bocsátották.

Szabadulása után Beregszász városába utazík Májerszky Gabriella lányához,ahol feleségével együtt lánya tartja el őket.Hazaérkezése után emelt lelki állapotban azonnal elutazott Jaszinya falúba meglátogatni hvőit.Amikor 1957.január 7-én másodszor is elutazott oda,a Rahói KGB munkatársai elküldik onnan és megtiltják,hogy a későbbiekben odamenyjen.Ebben az időben Beregszászban 10-15 görög-katólikus lekész élt,akik titokban végezték lelkipásztori munkájukat.Így Bacsinszky Gyula is beállt közéjük és aktívan vett részt a munkában.1973.május 21-én,89 –ik életévében,65 évi lelkipásztori munka után Bacsinszky Gyula atya Beregszászban elhunyt ,május 23-án titokban temették Legeza József, Kampó József, Paszulyka Eugén, Suba Viktor, Pohil László, Terbán Mihály, Garajda Dezső és Vaszócsik Miklós atyák. Az 1 .számú ukrán törvény ami az Ukrajnában ért politikai áldozatok rehabilitációjáról szolt és 1991.április 17-én született ez a törvény, Bacsinszky Gyulát 1991 július 30-án rehabilitálták. Bacsinszky Gyula a lelkipásztori és társadalmi tevékenységén kívűl olyan emlékeket hagyott maga után, mint egyházi témáju cikkíró a „Voszkreszenyje”/vasárnap/ és „Kárpátorusszkij golosz”/kárpátorosz hang/ cimű újságokban. 1908 után, amikor Neviczki Emil atya megbetegedett és nem volt képes a „Voszkreszenyje” újságban a „Zsizny szvjátih”/szentek élete/ című rovatot vezetni, ezt a munkát Bacsinszky Gyula magára vállalta. Itt említést kell tenni még arról, hogy Bascinszky Gyula atya könyvtárában őrizte Gogol N.V. egy ismeretlen kéziratát 1903-tól 1925-ig, amelyet a 20-as évek elején az Ungvári „Ororsz nemzeti banknak” adott át megörzésre.

Gyula atyának 2 lány és 4 fiú tesvére volt, akiket a sors szétszort a világban. Szabó Sarolta 1878 – születésü az USA-ba költözött, Golda Margaréta/ 1893-1969/ egy cseh katonatiszthez ment feleségűl, Golda Jaroszlávhoz és 1938 ban a családjával együtt Brün-be költözött, dr.Bacsinszky Ödön/ 1880-1945/- társadalmi-pőlitikai művelő, a Csehszlovák parlament képviselője és szenátora, István testvére/1882-?/- lelki pásztor /1912-1934/ Ruszy Krivája faluban volt, Máramarosi vármegye és /1934-1949/ Lugi faluban, Rahói járás. A falú a Tisza mindkét partján fekszik. A falú egy része Tiszántúl / a tisza balpartja/ a templommal és paróhiával együtt 1920 ban Romániához csatolták, később Szamarához /ma Satu-Mare/. Bacsinszkiy Alekszander/ 1895-1915/, aki az 1 Világháborúban esett el 20 évesen, András testvére/1901-1988/ erdészmérnök volt, a Prágai Egyetemet végezte el, sok évet szentelt a Kárpátalja terület erdeinek, facsmetéinek és növényzetének, több helyen dolgozott: Uszty-Csornán, Sztávnén, Túrja-Remetén és Perecsenyben.

Bacsinszkiy Gyula atya felesége, Kaminszkiy Irén /1888.szeptember 5-én született a görög-katolikus lelkész családjában, édesapja Kaminszkiy Viktor, az Ungvári Görög-Katólikus Tanító szeminárium igazgatója,édesanyja Balog Irén. Ő a férjével együtt 3 lányt nevelt. Máriát/Bendász István felesége/, Katalint/dr.Smer Ferenc felesége/ és Gabriellát/Májerszky Marcell felesége/.A férje elitélése után Jaszinyáról Beregszászba költözik Gabriella leányához, akinél haláláig lakott, amely 1962 november 25-én következett be. Temetését titokban végezték éjszaka: Legeza József, Kampó József, Paszulyka Eugén, Suba Viktor, Pohil László, Terbán Mihály, Garajda Dezső, Szabó József, és másnap november 27-én Macejkó Iván római-katólikus lelkész temette el.

Forrás: Bendász Istvánés Dániel” Lelkészek-Mártírok az igazság hirdtői”. Ungvár” Patent „ 1999.-412old