2013. január 9., szerda

Bacsinszky Gyula atya az Igazvalló


1885.március 6-án született  Bacsinszky István (1851-1936) görög-katólikus lelkész és  Fircák Erzsébet(1859-1927) családjában Kalina falúban Técsői járásban.Az elemi  iskola 4-ik osztálya elvégzése után,1894-ben,ami  az akkori Ungvári görög-katólikus szemináriumban működött,az Ungvári Gimnáziumban  folytatja tanulmányait.1902-ben az Ungvári Teológiai Szemináriumba nyer felvételt ,amelyet 1906. június 15-én fejezett be.Akkori  ifjú kora végett (21 évesen) még nem volt pappá avatható,ezért két évig hittantanárként dolgozott Budapesten az elemi és polgári  iskolákban.
1908 december 19-én  Fircák Gyula a Munkási Görög-Katólikus Egyház püspöke Szent Csodatevő Nyikoláj ünnepén, a Katedrális templomban hét lelkész társával együtt pappá  avatta(Gebej Nyike-forrral,Kovordáni  Józseffel,Medvecky Pállal,Mosolygó Józseffel,Ortutay Istvánnal,Popovics Péterrel), akik között Bacsinszky Gyula is ott volt.Az első szentmiséjét 1909.január 3-án tartotta a Szent Szűzanya Születése templomában,Jaszinya falúban Rovno Alekszander atya  irányításával,a Szent Szellem Találkozása  templom Alsó Jaszinyai lelkészével,akinek születési adatai (1901-1921),és az édesapja, Bacsinszky István atya hirdette ki az ünnepi szentbeszédet.Bacsinszky Gyula atya  Kvászi falúban a Rahói  járásban kezdte el  lekészi  tevékenységét,Csernogolova falúban,Nagybereznai  járásban,ahol  a Szent Csodatevő  Nyikoláj  templom helytartója volt  1913.szeptember 1-től 1924.október 31-ig.1924.november 1 –től  segédlelkész Jaszinyán a 73 éves édesapja mellett,akinek halála után ,1936-ban ennek  a felekezetnek  helytartólya lett.
1949-ben betiltották lelkészi  tevékenységét.Az úgynevezett  Görög-Katólikus Eghyház „szélnekeresztése”és  működésének betiltása az orosz Právoszláv egyházzal  való együttmüködése  megtagadása miatt.Ez 1949 június 2-án történt  Rahón,amikor  sárgaság  betegsége miatt a Beregszászi  kórházba utazott autóbusszal.Már 2 nap múlva az Ungvári  KGB 6-os számú nyomozó cella elkülönítőjében  találta  magát,ahol  június 20-ig Bendász István atya vejével  volt együtt.Az ő aktáját Batisev vezette,aki a Munkácsi  városi KGB  részleg nyomozó –csekistája  volt. A  Kárpátaljai  Megyei  Bíróság  bűnvádi  részleg  bírósági  tagjai,Ruszin  bíró  vezetésével ,Sándor és  Popova ülnökökkel ,1949,július 25-én az 54.-4,54.-10 paragrafusok alapján,10  év  szabadságvesztésre ítélte és  jogsértés  esetében 5 év  teljes  vagyonelkobzásra.1949.augusztus 26-án az oltári testvérei-vel  együtt,Bendász Istvánnal,Duliskovics Viktorral,Nyikita Józseffel,Mózer Mihállyal,Román Antallal, Szikszay  Ignáccal,Udut Gavrillal  a Lembergi  börtönelosztóba küldik.
Később,a híres Kijevi  börtönök  után,mint  „KOROLENKO”,”LUKJÁNOVKÁ” és  Kujbisev  után,1949.no-vember 17-én érkezett a Tájset városi Gulág lágerébe.1950.szeptemberében kezdte megismerni a 32-es számú láger „gyönyörűségeit”,Popovics  Demeter,Tivadar István  atyákkal,azután 1951.jú-niusában a 21 sz.lágerben  Marina Alekszander,Melles Iván atyákkal   és a  római-katólikus Tőkés György lelkésszel.Hosszabb ideig volt az 51 sz.lágerben ,1955.áprilisáig Marina Alekszanderrel,Melles  Ivánnal,Lozann  Polikárppal   és  a római-katólikus  lelkészekkel Tőkés  Györggyel  és  Bártfai  Kálmánnal.Erről  a  lágerről  a  Magyarországi római-katólikus Harangozó  Ferenc  lelkész  így  emléke-zett:”A  32-es számú  láger  tartózkodási  ideje alatt,amely  Szibériában  a  Bajkál  tónál  van  és  a „TÓLÁGER”elnevezésű csoporthoz tartozík.Ez  egy  különálló  részleg  volt,melynek  területe  körűlbelolyan,mint Franciaország.Ebben  a  lágerben  a favágók  brigádjában  dolgoztam,Bártfai  Kálmánnal és Bacsinszky  Gyulával.Ők  nálam  idősebbek  voltak,én  fiatal  és  egészséges  voltam.Itt sok minden fügött a  láger vezetőjétől.Ha  ő  emberséges  volt,akkor  az  olyan  idős  emberekkel ,mint  ezek  az  atyák,emberségesen  bánt és  nem  küldte  őket  külső  munkára.Mert itt ők nem  bírtak  volna  ki  még  egy  pár  hónapot  sem”.Bacsinszky  Gyula  atyát  egy speciális  bizottság munkaképtelenné nyilvánította.Ezután még volt a 37 és 10-es számú lágerekben.1956.május 13-án rokkantsága miatt  szabadon  bocsátották.
Szabadulása  után Beregszász  városába  utazík  Májerszky  Gabriella  lányához,ahol  feleségével együtt  lánya  tartja el őket.Hazaérkezése  után  emelt  lelki  állapotban  azonnal  elutazott Jaszinya  falúba  meglátogatni  hvőit.Amikor  1957.január 7-én  másodszor  is elutazott  oda,a Rahói KGB  munkatársai elküldik  onnan  és  megtiltják,hogy  a  későbbiekben odamenyjen.Ebben az időben  Beregszászban 10-15 görög-katólikus lekész   élt,akik titokban  végezték  lelkipásztori  munkájukat.Így  Bacsinszky  Gyula is beállt  közéjük és aktívan vett részt  a  munkában.1973.május  21-én,89 –ik  életévében,65   évi  lelkipásztori  munka  után Bacsinszky Gyula  atya  Beregszászban elhunyt ,május 23-án titokban  temették  Legeza  József, Kampó József, Paszulyka Eugén, Suba Viktor, Pohil László, Terbán Mihály, Garajda Dezső és Vaszócsik Miklós atyák. Az 1 .számú ukrán törvény ami az Ukrajnában ért politikai áldozatok rehabilitációjáról szolt és 1991.április 17-én született ez a törvény, Bacsinszky Gyulát 1991 július 30-án rehabilitálták. Bacsinszky Gyula a lelkipásztori és társadalmi tevékenységén kívűl olyan emlékeket hagyott maga után, mint egyházi témáju cikkíró a „Voszkreszenyje”/vasárnap/ és „Kárpátorusszkij golosz”/kárpátorosz hang/ cimű újságokban. 1908 után,  amikor Neviczki Emil atya megbetegedett és nem volt képes a „Voszkreszenyje” újságban a „Zsizny szvjátih”/szentek élete/ című rovatot vezetni, ezt a munkát Bacsinszky Gyula magára vállalta. Itt említést kell tenni még arról, hogy Bascinszky Gyula atya könyvtárában őrizte Gogol N.V. egy ismeretlen  kéziratát 1903-tól 1925-ig, amelyet a 20-as évek elején az Ungvári „Ororsz nemzeti banknak” adott át megörzésre.
Gyula atyának 2 lány és 4 fiú tesvére volt, akiket a sors szétszort a világban. Szabó Sarolta 1878 – születésü az USA-ba költözött, Golda Margaréta/ 1893-1969/ egy cseh katonatiszthez ment feleségűl, Golda Jaroszlávhoz és 1938 ban a családjával együtt Brün-be költözött, dr.Bacsinszky Ödön/ 1880-1945/- társadalmi-pőlitikai művelő, a Csehszlovák parlament képviselője és szenátora, István testvére/1882-?/- lelki pásztor /1912-1934/ Ruszy Krivája faluban volt, Máramarosi vármegye és /1934-1949/ Lugi faluban, Rahói járás. A falú a Tisza mindkét partján fekszik. A falú egy része Tiszántúl / a tisza balpartja/  a templommal és paróhiával együtt 1920 ban Romániához csatolták, később Szamarához /ma Satu-Mare/. Bacsinszkiy Alekszander/ 1895-1915/, aki az 1 Világháborúban esett el 20 évesen, András testvére/1901-1988/ erdészmérnök volt, a Prágai Egyetemet végezte el, sok évet szentelt a Kárpátalja terület erdeinek, facsmetéinek és növényzetének, több helyen dolgozott: Uszty-Csornán, Sztávnén, Túrja-Remetén és Perecsenyben.
Bacsinszkiy Gyula atya felesége, Kaminszkiy Irén  /1888.szeptember 5-én született a görög-katolikus lelkész családjában, édesapja Kaminszkiy Viktor, az Ungvári Görög-Katólikus Tanító szeminárium igazgatója,édesanyja Balog Irén. Ő a férjével együtt 3 lányt nevelt. Máriát/Bendász István felesége/, Katalint/dr.Smer Ferenc felesége/ és Gabriellát/Májerszky Marcell felesége/.A férje elitélése után Jaszinyáról Beregszászba költözik Gabriella leányához, akinél haláláig lakott, amely 1962 november 25-én következett  be. Temetését titokban végezték éjszaka: Legeza József, Kampó József, Paszulyka Eugén, Suba Viktor, Pohil László, Terbán Mihály, Garajda Dezső, Szabó József, és másnap november 27-én Macejkó Iván római-katólikus lelkész temette el.


Fordította   Nemes Judit ,Bacsinzky Gyula és Kaminszky  Irén  dédunokája

Bacsinszky István atya  (1851-1936)és  Fircák Erzsébet anya(1859-1927)  

Bacsinszky Edmund Enev nagyapa

Apolonia Yaromis-Bacsinszki - nagymama

Bacsinszkiy Gyula atya  es felesége Kaminszkiy Irén