A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lyuta (Havasköz). Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lyuta (Havasköz). Összes bejegyzés megjelenítése

2025. július 12., szombat

A Lyuta (Havasköz) falu és egyházának története es a Papok, különös tekintettel az 19. századra.


Lyuta (Havasköz) nevű falu és a hozzá kapcsolódó egyház történetének kulcsfontosságú elemeit foglalja össze, különös figyelmet fordítva az 19. századi eseményekre és a közösségre gyakorolt hatásukra. A források betekintést nyújtanak a település demográfiai változásaiba, gazdasági fejlődésébe, oktatásába és kiemelten az egyházi életébe.

1. Lyuta falu történeti áttekintése és fejlődése

·        Korai település és birtokviszonyok: Lyuta története a 13. század közepén kezdődik, az Uj (Uzs) domínium részeként. A falut 1320-tól a Drugeth család birtokolta a 17. századig. A falut hivatalosan 1567-ben alapították, ekkor mindössze két család lakta. A népesség fokozatosan növekedett, 1588-ban már 12 háztartás volt. Egy 1599-es járvány azonban visszaesést okozott, 6 családra csökkentve a lakosságot. "У 1599 село перенесло епідемію і зменшилось населення — тоді тут налічувалися 6 родин."

·        18. század: A 18. században jelentős növekedés tapasztalható: 1715-ben már 39 család élt itt, és két vízi malom is működött.

·        19. század: Népességrobbanás és gazdasági fellendülés: Az 19. század első felében Lyuta drasztikusan megnőtt. "Протягом першої половини XIX століття Люта значно зросла. Тут налічувалося 109 дворів, у яких проживало 1014 чоловік." A lakosság egyre nagyobb része foglalkozott kézművességgel. A fakitermelés és fafeldolgozás kiemelten fontos gazdasági ággá vált, részben a német (sváb) telepesek, mint például Raike és Laver érkezésének köszönhetően. " Fűrészáru, zsindely és dongagyártás zajlott, a helyi parasztokat pedig szénégetésre és hamuzsírgyártásra is használták. 1896-ban a vízi kerék helyett gőzgépet, valamint két fűrészkeretet és egy körfűrészt szereltek be a fűrészüzembe, ahol ekkor mintegy 30 állandó munkás dolgozott.

·        Oktatás: Az első népiskola 1862-ben épült paraszti adományokból, ahol a gyerekeket írni és olvasni tanították, de a hangsúly a vallásos oktatáson (ének, bibliaolvasás, hittan) volt. A gyerekek csak télen jártak iskolába. A 19. század végén további négy osztályos parókiális iskola nyílt, ahol magyar nyelven folyt az oktatás.

·        Első Világháború: Az első világháború során mintegy 130 férfit mozgósítottak az osztrák-magyar hadseregbe. A lakossá