A Lyuta (Havasköz) falu és egyházának története es a Papok, különös tekintettel az 19. századra.

Lyuta (Havasköz) nevű falu és a hozzá kapcsolódó egyház történetének kulcsfontosságú elemeit foglalja össze, különös figyelmet fordítva az 19. századi eseményekre és a közösségre gyakorolt hatásukra. A források betekintést nyújtanak a település demográfiai változásaiba, gazdasági fejlődésébe, oktatásába és kiemelten az egyházi életébe.

1. Lyuta falu történeti áttekintése és fejlődése

·        Korai település és birtokviszonyok: Lyuta története a 13. század közepén kezdődik, az Uj (Uzs) domínium részeként. A falut 1320-tól a Drugeth család birtokolta a 17. századig. A falut hivatalosan 1567-ben alapították, ekkor mindössze két család lakta. A népesség fokozatosan növekedett, 1588-ban már 12 háztartás volt. Egy 1599-es járvány azonban visszaesést okozott, 6 családra csökkentve a lakosságot. "У 1599 село перенесло епідемію і зменшилось населення — тоді тут налічувалися 6 родин."

·        18. század: A 18. században jelentős növekedés tapasztalható: 1715-ben már 39 család élt itt, és két vízi malom is működött.

·        19. század: Népességrobbanás és gazdasági fellendülés: Az 19. század első felében Lyuta drasztikusan megnőtt. "Протягом першої половини XIX століття Люта значно зросла. Тут налічувалося 109 дворів, у яких проживало 1014 чоловік." A lakosság egyre nagyobb része foglalkozott kézművességgel. A fakitermelés és fafeldolgozás kiemelten fontos gazdasági ággá vált, részben a német (sváb) telepesek, mint például Raike és Laver érkezésének köszönhetően. " Fűrészáru, zsindely és dongagyártás zajlott, a helyi parasztokat pedig szénégetésre és hamuzsírgyártásra is használták. 1896-ban a vízi kerék helyett gőzgépet, valamint két fűrészkeretet és egy körfűrészt szereltek be a fűrészüzembe, ahol ekkor mintegy 30 állandó munkás dolgozott.

·        Oktatás: Az első népiskola 1862-ben épült paraszti adományokból, ahol a gyerekeket írni és olvasni tanították, de a hangsúly a vallásos oktatáson (ének, bibliaolvasás, hittan) volt. A gyerekek csak télen jártak iskolába. A 19. század végén további négy osztályos parókiális iskola nyílt, ahol magyar nyelven folyt az oktatás.

·        Első Világháború: Az első világháború során mintegy 130 férfit mozgósítottak az osztrák-magyar hadseregbe. A lakossá

gtól lovakat, kocsikat vettek el, gabonarekírozásokat hajtottak végre, és kényszerűen értékesítették a hadi kölcsönöket.

2. A Lyutai Egyházak Története: Tűz és újjáépítés

·     A falu mint vallási központ: Lyuta régóta vallási központ volt, ahol körzeti egyházi képviselők tartózkodtak.

·     Szent Miklós fatemplom: Egy 1715-ös forrás említi az ekkor jó állapotban lévő, két haranggal és „gyönyörű ikonokkal” díszített fából készült Szent Miklós csodatévő templomot. Ez a templom 1874. december 13-án egy "váratlan tűzben" leégett. A tűzvészről A. Bacsinszky akkori pap feljegyzést is készített egy Trebnik (liturgikus könyv) előzéklapjára: “Нечаяний пожар святой церкви Лютянськой 13-го декабря 1874 р., день уторок, серед полудня, великое сокровище риз і сребром і златієм покритих книг сожжено.” (Váratlan tűzvész Lyuta szent templomában 1874. december 13-án, kedden, délben, nagy kincseket, ruhákat és ezüsttel és arannyal borított könyveket égetett el.)

·     Az új kőtemplom (1882): A leégett fatemplom helyére kőből épült az új, bazilikális stílusú, fehér tornyú Szűzanya Születése templom. Az építkezés 1881. december 10-én kezdődött, és 1882. augusztus 20-án már sor került a felszentelésre. Az építkezés fő mozgatórugója Ödön Bacsinszky atya volt, akinek "nem szűnő és kitartó munkája" tette lehetővé az ünnepélyt.

·     Felszentelési ünnepség (1882. augusztus 20.): A felszentelési ünnepségre mintegy 5000 ember gyűlt össze a környező falvakból (Tyihij, Szuhij, Husznij, Viszka, Luh, Voloszyanka, Uzsok, Szol, Sztavne). Az eseményen részt vett Ödön Bacsinszky atya, Gustav Gulovics atya és más lelkipásztorok. A templom zsúfolásig megtelt, és a környező területen is sokan álltak. Gustav Gulovics atya másfél órás beszédet mondott, amelyben megemlítette az adományozókat, köztük a királyt, aki 200 forintot adományozott, a vallásügyi minisztériumot (150 forint), és Esztergom érsekét, Simor János atyát (100 forint). Ödön Bacsinszky atya ruszinn nyelven mondott hazafias beszédet, amelyben a királyra és a kormányra hivatkozott, és a népet hazaszeretetre szólította fel.

·     Későbbi átépítések: A háromsoros ikonosztázt Petro Kovalickij készítette. Az 1920-as évek elején a torony leomlott, ezért a templomot újjá kellett építeni. Az 1930-as években villám csapott a templomba. A templomot 1938-ban újították fel.

3. PAPI ÉLETRAJZOK

. Vaszil Ljutjanszkij (1692) és Ioann Kosics (1704) voltak a legkorábbi feljegyzett papok.

Szimeon Volcsanszkij-Ljutjanszkij (1717-1742) hosszú ideig szolgált a faluban.

Ioann Suhajda-Lisojda (1767, 1775),

 

Legeza János (1780–1785):

1759. július 23-án szentelte pappá Olsavszky Mihály Emánuel munkácsi püspök.

1759–1768 között Drágabártfalván (Bereg megye), 1768–1780 között Poroskőn (Ung megye), 1780–1785 között Havasközön (Ung megye), majd 1785-től 1803-ig Turjaremetén (Ung megye) szolgált. Turjaremetén hunyt el 1803. szeptember 29-én.

•Legeza Bazil (1785–1804):

Édesapja Legeza Gergely György (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1784. június 29-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1784–1785 között Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1785-től 1804-ig Havasköz (Ung vm.) papja. Felesége Dudrovics Anna, Dudrovics János pap leánya.

 

Jaczkovics András (1805–1808):

Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Rapacs Anna. Bercsényifalván (Ung vm.) született 1780. december 15-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1803. március 19-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1803–1805 között Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1805-től 1808-ig Havasköz (Ung vm.), 1808–1820 között Alsóhalas (Ung vm.), 1820-tól 1833-ig Ujszemere (Ung vm.), 1833–1837 között Kisszolyva (Bereg vm.) papja. 1837. január 20-án hunyt el. Felesége Mikulics Mária, Mikulics János pap leánya. Ismert gyermekük: András pap (1814–1873).

 Kustán Bazil (1809–1818):

Édesapja Kustán János pap. Gombáson (Bereg vm.) született 1780. január 1-jén. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1806. március 22-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1806–1809 között Királyfiszállás (Bereg vm.), 1809-től 1818-ig Havasköz (Ung vm.) papja. Havasközön hunyt el 1818. február 22-én. Felesége Likovics Anna (†1873). Ismert gyermekük: József pap (1816–1866).

Demjánovics Antal (1818–1822):

Édesapja Demjánovics József pap, édesanyja Ilykovics Mária. Szacsurban (Zemplén vm.) született. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban, Ungváron és Nagyváradon folytatta. 1818–1822 között Havasköz (Ung vm.), 1822-től 1831-ig Szacsur papja. Felesége Tomecsek Terézia. Ismert gyermekeik: Juliánna (1827–1864), Németh András pap felesége; József pap (1828–1868).

Puza Antal (1823–1831):

Nagybereznán (Ung vm.) született 1795-ben. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1820. december 14-én szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1820–1823 között Dunkófalva (Bereg vm.), 1823-tól 1831-ig Havasköz (Ung vm.), 1831–1859 között Hajasd (Ung vm.) papja. Nagybereznán hunyt el 1859. május 27-én. Felesége Gerbery Klára (1806–1866). Ismert gyermekeik: Antónia, Danilovics Sándor pap (1815–1853) felesége; Sándor pap (1824–1905); Antal pap (1833–1900).

 

• Jaromisz István (1831–1832)

Édesapja Jaromisz Mihály pap, édesanyja Ilykovics Mária. Stelbachon (Sáros vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Egerben (1805) folytatta. 1809. március 26-án szentelte pappá Bradács Mihály munkácsi püspök. 1809–1810 között Stelbach, 1810-től 1831-ig Hajasd (Ung vm.), 1831–1832 között Havasköz (Ung vm.) papja. 1832. szeptember 13-án hunyt el. Felesége Husznay Anna (*1789), Husznay István pap leánya. Ismert gyermekeik: Bazil pap (1810–1854), Miklós pap (1820–1870), Antal pap (1822–1899).

 Kontratovics János (1834–1848):

Édesapja Kondratovics András pap, édesanyja Álcs Mária. Lehóczon (Ung vm.) született 1781. június 3-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1807. április 18-án szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1807–1816 között Antalóc (Ung vm.), 1816-tól 1834-ig Horlyó (Ung vm.), 1834–1848 között Havasköz (Ung vm.) papja. Havasközön hunyt el 1848. január 27-én. Felesége Telesniczky Márta. Ismert gyermekeik: Péter pap (1813–1893), Antal pap (1821–1901).

bacsinai Bacsinszky Jenő Ödön (1850–1898):

Édesapja Bacsinszky Mihály pap, édesanyja Zájácz Teréz. Ubrezsen (Ung vm.) született 1818. május 13-án. Teológiai tanulmányait Ung­váron, Bécsben és Egerben folytatta. 1842. április 16-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1842–1850 között Galambos (Bereg vm.), 1850-től 1898-ig Havasköz (Ung vm.) papja. 1855-től szentszéki tanácsos, 1870-től tiszteletbeli kanonok, 1848–1898 között a Fenyvesvölgyi Esperesi Kerület esperese. Havasközön hunyt el 1898. szeptember 27-én. Felesége Jaromisz Apollónia (1826–1911), Jaromisz István pap és Husznay Anna leánya. Gyermekeik: Irma (1843–1917); Mihály pap (1849–1927); István pap (1851–1936); Ilona (1854–1926), Takács József pap (1852–1911) felesége; Antal pap (1856–1932); Tódor pap (1860–1948); Emília, Pulszky János pap (1843–1902) felesége; Mária, Damjanovics Viktor pap (1848–1914) felesége; Anna, Bella.

 bacsinai Bacsinszky Tódor (1898–1935):

Édesapja Bacsinszky Jenő Ödön pap, édesanyja Jaromisz Apollónia. Havasközön (Ung vm.) született 1860. május 3-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1884. szeptember 8-án szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1884–1885 között segéd­lelkész Tőketerebesen (Zemplén vm.). 1885-től 1894-ig Cselej (Zemplén vm.) papja. Lyuta (Ung vm.) segédlelkésze (1894–1898), majd parókusa (1898–1935). 1935–1938 között Királymezőn (Máramaros vm.), 1938-tól 1939-ig Ungváron nyugdíjas. 1936–1938 között Oroszmokra (Máramaros vm.) papja. Nyugdíjas Fenyvesvölgyben (Ung vm.) (1939–1944), Ungváron (1944–1947), és Turjaremetén (Ung vm.) (1947–1948). 1905-től tiszteletbeli esperes, 1915-ben megkapja a Ferenc József rend lovagkeresztje, a vitézségi érem szalagján kitüntetést. A Fenyvesvölgyi Esperesi Kerület esperese (1917–1935), 1919-től szentszéki tanácsos. Turjaremetén hunyt el 1948. március 5-én. Felesége Szaxun Olga (1860–1920), Szaxun József pap és Hornicskó Mária leánya. Ismert gyermekeik: Konstantin pap (1888–1935); Olga (1892–1922), Rakovszky Nesztor pap (*1886) felesége.

 Galamb József (1935–1941):

Édesapja Galamb József, édesanyja Kovács Emilia. Szarvasréten (Bereg vm.) született 1889. június 4-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1915. december 19-én szentelte pappá Papp Antal munkácsi püspök. 1916–1917 között Ökörmező (Máramaros vm.) segédlelkésze. 1917-től 1920-ig Ujkemence (Ung vm.), 1920–1935 között Kelen (Zemplén vm.), 1935-től 1941-ig Havasköz (Ung vm.), 1941–1947 között Kisberezna (Ung vm.) papja. 1947-től Csehszlovákiában szolgált. 1937-től tb. esperes. 1950-ben a kommunista hatóságok nyomására aposztata lett, s mint pravoszláv pap működött tovább. Felesége Andrejczó Jolán, Andrejczó János pap és Petrásovics Anna leánya. Ismert gyermekük: Ilona (*1920), Lyachovics Mihály József pap (1912–1989) felesége.

 

Iváncsó Gyula (1941–1948):

Édesapja Iváncsó Gyula kántortanító, édesanyja Halász Mária. Nyíresújfaluban (Bereg vm.) született 1906. november 30-án. Teológiai tanulmányait Eperjesen folytatta (1926–1930). 1930. március 2-án szentelte pappá Gojdics Pál eperjesi püspök. 1930-ban Munkács (Bereg vm.) segédlelkésze. 1930–1938 között Urmező (Máramaros vm.) papja. 1938 októbere és 1939 márciusa között Ungváron (Ung vm.) politikai menekült. 1939-ben Nevicke (Ung vm.) papja. 1940–1941 között Ceholnya (Ung vm.) segédlelkésze. 1941-től 1947-ig Havasköz (Ung vm.) papja. 1942-től tb. esperes. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1947. november 14-én letartóztatták. 1948. február 13-14-én a bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. A Mordvin ASZSZK lágereiben raboskodott és dolgozott. Miután rehabilitálták, 1955. december 12-én szabadult. Ungváron telepedett le. Civil munkát végzett, továbbá titokban papi tevékenységet folytatott. Ungváron hunyt el 1979. május 17-én. Felesége Hladonik Margit (1910–2000), Hladonik István pap és Gorzó Anasztázia leánya. Gyermekük: Éva Mária Terézia (*1930), Lelekács János pap (1924–1998) felesége.

 

A káplánok (segédpapok) listája:

•Gulovics Ágost (1864–1865).

•Seregyili Antal (1868).

•Fencik Jenő (1869–1870).

•Damjánovics Viktor (1873).

•Bacsinszky Mihály (1874–1875). Ő Ödön Jenő Bacsinszky pap fia volt.

•Tokacs József (1879–1881).

•acsinszky Antal (1883–1894). Ő szintén Ödön Jenő Bacsinszky pap fia volt.

•Bacsinszky Teodor (1894–1898). Kiemelendő, hogy ő is Ödön Jenő Bacsinszky pap fia volt, és miután káplánként szolgált, 1898-tól 1935-ig ő lett Lyuta parókusa.

•Dudics Ince OSBM (1900-tól, az időtartam nem pontosított).

•Tokacs Miklós (1917–1920).

•Peja Mihály (1936–1937).

•Hornyák Mihály (1937–1938).

•Lelekács Iván (1947–1948).

A forrásokból kiderül, hogy a Bacsinszky család jelentős mértékben hozzájárult Lyuta egyházi életéhez, hiszen nemcsak Ödön Jenő Bacsinszky volt hosszú ideig a parókus, hanem három fia is szolgált káplánként (Mihály, Antal, Teodor), akik közül Teodor később követte apját a parókusi székbe

 

4. Ödön Bacsinszky atya: A Lyutai patriarcha

·        Papi karrier és befolyás: Ödön-Yevhen Bacsinszky (1818-1898) a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye tiszteletbeli kanonoka, sztavnai esperes és lyutai plébános volt. Majdnem fél évszázadon át jelentős szerepet játszott az egyházmegye és Ung vármegye életében.

·        A "Verhovina patriarchája": Bacsinszky atya mélyen törődött a Verhovina (Felső-Ung vidék) problémáival, és gyakran irányította, vezette a helyi ügyeket. Tanácsaira és támogatására mindazok számítottak, akik Uzs (Ung) Verhovinán boldogulni akartak. Aktív résztvevője volt a megyei gyűléseknek, és javaslataival gyakran felkeltette a figyelmet.

·        Gazdasági tevékenységek: Lelkipásztori munkája mellett gazdasági sikereket is elért. Kiemelt szenvedélye a lótenyésztés volt, és ménese országszerte ismertté vált.

·        Rendkívül széleskörű tudományos érdeklődéssel rendelkezett: tanulmányozta és leírta a szláv és nem szláv népek történetét, a folklórt, a történeti földrajzot, a ruszin néprajzot és az egyháztörténetet. Munkáit Hermann Ignaz Biedermann, a híres osztrák etnológus is nagyra értékelte. Ödön atya két híres tudományos műve a "Verhovyna néprajzi leírása" (kézirat) és a "Verhovyna népének dalai, gyűjtés Berezsa, Ugocs és Máramaros megyékben" című gyűjtemény.

·        Lelkipásztori példakép: Ödön atya lelkipásztorként példakép volt mindenki számára, és "buzgó szolgálatával megszerezte azt, aminek nincs ára – hívei osztatlan szeretetét és hűségét". Halála előtt összegyűjtötte plébánosait, és búcsúszavaiban azt parancsolta nekik, hogy szeressék "Szent Hitüket és Hazájukat – azt, amire fáradhatatlanul tanította őket szóval és tettel". "Любити свою Святу Віру і Вітчизну- те , чому невтомно навчав їх словом і ділом."

·        Temetése (1898. szeptember 29.): Temetésére számos egyházi és világi méltóság érkezett, többek között Janos Jakovics és Mikola Dolinaj kanonokok, Emmanuil Roskovics teológiai professzor, Antal Rónai főerdőtanácsos, Janos Burdacs megyei királyi erdész. Аlekszandr Szakszun, sztuzsicai pap dicsőítő beszédet mondott, kiemelve Bacsinszky atya "ragyogó papi és polgári erényeit".

·        Családi vonal: Ödön Bacsinszky a Jaromisz Apollóniával kötött házasságából számos gyermeke született, köztük több pap is, mint Mihály, István, Antal és Teodor Bacsinszky. Az ő fia, Teodor Bacsinszky (1860-1948) követte őt Lyuta plébánosaként 1898-tól 1935-ig.

5. A Bacsinszky-Szőllőssy esküvő (1891): Társadalmi élet Lyutában

·        Jelentős társadalmi esemény: Az esküvő Ödön Bacsinszky atya legfiatalabb lányának, Bellának és Szőllőssy Balázsnak, a margitszigeti árvaház gondnokának esküvője volt, 1891. augusztus 4-én a lyutai templomban. Az eseményről a magyar sajtó is beszámolt, jelezve annak jelentőségét.

·        Társadalmi rétegek találkozása: Az esküvőn a Bereg, Ung és Máramaros vármegyék képviselői vettek részt, köztük magas rangú tisztviselők és nemesek, mint Antal Rónai főerdőminiszteri tanácsos, és Gyula Drogobeckij oktatási igazgató. A vendéglista rávilágít a helyi elit és a tágabb régió befolyásos személyeinek kapcsolataira.

·        Pátriótikus hangvétel: Az ünnepségen elhangzott beszédek, különösen Antal Rónaié, erős hazafias érzelmeket fejeztek ki, hangsúlyozva a hazaszeretet fontosságát és a Verhovina népének boldogítására irányuló közös erőfeszítéseket. "любім один одного, щоб любити Вітчизну» і спільними зусиллями ощасливити верховинський народ." Ödön Bacsinszky, Gyula Drogobecky, Antal Rónai, Mihály Bacsinszky, Antal Bacsinszky és András Bacsinszky beszédeiben olyan felemelő szellem uralkodott, hogy a "távoli verhovinai falvakban tartott ünnepségeken is ilyen patriotizmus szólal meg a szavakban", ami azt jelzi, hogy "hazánk, te nem vagy szegény, nem vagy árva, hű fiaid szívét szeretet lángolja érted."

·        Helyi vendéglátás és kultúra: A vendégek a lyutai lakosok otthonaiban szálltak meg, és a zenés mulatság (csárdás) másnap délig tartott.

6. Lyuta plébánosai 1949-ig

A forrás részletes listát nyújt a Munkácsi Egyházmegye papjairól, akik Lyutában szolgáltak a legkorábbi időktől 1949-ig, valamint egyes papok rövid életrajzát is bemutatja. Ez a lista rávilágít a papok mobilitására, családi kapcsolataikra (gyakran papcsaládokból származtak), és az egyházmegye szervezeti felépítésére. Kiemelendő, hogy a Bacsinszky család több tagja is fontos szerepet játszott a lyutai egyház életében. Az utolsó említett plébános, Ivancsó Gyula (1941-1948) szovjet hatóságok általi letartóztatása és elítélése (25 év kényszermunka) a szovjet elnyomás idején az egyházra nehezedő nyomásról tanúskodik.