A Egreshát(Vulsіnky) görögkatolikus egyház és papsága

 

Ez a dokumentum a "A Egreshát görögkatolikus egyház és papjai" és az "Egreshát Papjainak Krónikája" című forrásokból származó kivonatok alapján készült, áttekintve a legfontosabb témákat, ötleteket és tényeket a vulshinkai (Egreshát) görögkatolikus egyház és papságának történetéből.

1. Vulshinkai (Egresh át) falu és egyházának történelmi gyökerei

·        Hosszú történelem: A falu már a XVІ. században, hivatalosan pedig 1602 óta említve van.

·        A templom központi szerepe: A kő görögkatolikus templom a falu központi épülete és spirituális központja, amelynek építése 1770-ben kezdődött és több évtizeden át tartott, végül 1801-ben, vagy egyes források szerint 1806-ban fejeződött be.

·        Korábbi templomok: A kőtemplom előtt "fa Szent Mihály templom állt, jó állapotban, két haranggal, minden ikonnal díszítve." Ez a fatemplom többször leégett, ami arra ösztönözte a helyieket, hogy kőépületet emeljenek.

·        Építkezési részletek: Az építkezésbe olasz mesterek is bekapcsolódtak. A templom tetői kezdetben zsindellyel voltak fedve. Az ötsoros ikonosztázion a templom építésének idejéből származik.

·        Harangok és harangláb: 1930-ban kő haranglábat építettek a templom mellé, ahová áthelyezték a harangokat a templom falainak megóvása érdekében. A harangokat Csehországban készítették és Uzhhorodból szekerekkel, ökrökkel hozták el.

·        Háborús veszteségek és új harangok: "A háború idején két kis harangot elvittek, hogy fegyverré olvasszák. Egy harang maradt, és két kicsit az uzshhorodi «Акорд» cég készített." Egy kisebb harangot „Friedrich Jenich Aradi” öntött 1913-ban, egy nagyobbikat az „Akord” cég 1935-ben, amikor Jevhen Dohovics atya volt a pap.

·        Változó templomi ünnep: 1936-ig a templom védőszentjének ünnepe Szent Miklós napján volt, majd ezt követően Szűz Mária oltalmának ünnepén.

·        Dokumentumok elvesztése: Sok egyházi könyv és dokumentum "eltűnt 1948–1949-ben, a szovjet hatalom eljövetelével."

 P2. Papok Életrajza Egreshát

1733 - 1763 Sztrisbeczky János (Sztrilbeczky)

Bizánczy György Gennád munkácsi püspök szentelte pappá. 1733–1763 között Egreshát (Ung vm.) papja. Itt hunyt el 1763-ban.

1779 – 1790 Popovics János

Ószemerén (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Munkácson folytatta. 1779. december 23-án szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1779–1790 között Egreshát (Ung vm.), 1790-től 1803-ig Perecseny (Ung vm.), 1803–1805 között Poroskő (Ung vm.) papja. 1803-ban a Turjai Esperesi Kerület esperese. 1805-ben hunyt el. Felesége Theodorovics Mária, Theodorovics Tódor pap és Bacsinszky Anna leánya.

1790 – 1802 Mihaliczky Miklós

Rahonczán (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Lembergben folytatta. 1790. május 23-án szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1790‒1802 között Egreshát (Ung vm.), 1802-től 1824-ig Kapuszög (Ung vm.), 1824‒1825 között Latorcafő (Bereg vm.) papja. Felesége Tarkovics Anna Anasztázia.

1802 – 1804 Csobaly János

Árokon (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Munkácson folytatta. 1774. október 1-jén szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1774–1775 között Szemerekő (Ung vm.), 1780-tól 1802-ig Kapuszög (Ung vm.), 1802–1804 között Egreshát (Ung vm.), 1804-től 1816-ig Ujszemere (Ung vm.) papja. Ujszemerén hunyt el 1816. december 13-án. Nős, felesége neve nem ismert. Ismert gyermekük: Elek pap (†1833).

1804 – 1816 Krecsun Popovics János

Édesapja Krecsun András pap. Malmoson (Bereg vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1796. augusztus 5-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1796–1801 között Szentmihálykörtvélyes (Máramaros vm.), 1801-től 1804-ig Beregpapfalva (Bereg vm.), 1804–1816 között Egreshát (Ung vm.) papja. Egresháton hunyt el 1816. május 16-án. Nős, felesége neve nem ismert.

1819 – 1827 Hudák Bazil

Miskolcon (Borsod vm.) született 1782. május 5-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1808. augusztus 15-én szentelte pappá Vulkán Sámuel nagyváradi püspök. 1808–1811 között Boldogkőváralja (Abaúj-Torna vm.), 1811-től 1814-ig Komlóska (Zemplén vm.), 1814–1819 között Szemerekő (Ung vm.), 1819-től 1827-ig Egreshát (Ung vm.) papja. 1827-től nyugdíjas. Ungváron (Ung vm.) hunyt el 1845. május 15-én. Felesége Guty Mészáros Borbála.

1829 – 1833 Ferencsik Mihály

Édesapja Ferencsik János, édesanyja Uhrin Mária. Vécsén (Zemplén vm.) született 1802. július 30-án. Teológiai tanulmányait Ungváron és Kassán folytatta. 1829. április 11-én szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1829–1833 között Egreshát (Ung vm.), 1833-tól 1884-ig Nagyturjaszeg (Ung vm.) papja. 1870-től szentszéki tanácsos. 1884. június 13-án hunyt el. Felesége Jaromisz Teréz (†1899), Jaromisz István pap és Husznay Anna leánya. Ismert gyermekeik: Cecília (†1881), Szabó Mihály pap (1831–1878) felesége; András pap (1832–1898); Miklós pap (1833–1913); János pap (1838–1897); Agáta (1852–1884), Prámer Ádám pap (1853–1926) felesége.

 1833 – 1834 Halász Mihály

Édesapja Halász András pap, édesanyja Niffor Zsófia. Unggesztenyésen (Ung vm.) született 1807. július 6-án. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1833. április 4-én szentelte pappá Tarkovics Gergely eperjesi püspök. 1833–1834 között Egreshát (Ung vm.) papja. Itt hunyt el 1834. február 23-án. Felesége Klimkó Anna.

1834 – 1858 Krivjánszky András

Kereknyén (Ung vm.) született 1796-ban. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1821. március 17-én szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1821–1823 között Galambos (Bereg vm.), 1823-tól 1834-ig Ungtölgyes (Ung vm.), 1834–1858 között Egreshát (Ung vm.) papja. 1858. január 28-án hunyt el. Felesége Poratunszky Mária.

1858 – 1859 Volkay Márton

Édesapja Volkay András pap, édesanyja Ortutay Anna. Kistopolyán (Zemplén vm.) született 1827. szeptember 29-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1850. december 21-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1851–1858 között Jeszenő (Ung vm.), 1858-tól 1859-ig Egreshát (Ung vm.) papja. 1859-től kényszernyugdíjba küldve. 1861-ben

1859 – 1859 Ferencsik András

Édesapja Ferencsik Mihály pap, édesanyja Jaromisz Teréz. Egresháton (Ung vm.) született 1832. december 12-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1858. március 7-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1858–1859 között Bilke (Bereg vm.), 1859-ben Egreshát, 1859-től 1864-ig Harcos (Zemplén vm.), 1865–1868 között Alsóveresmart (Ugocsa vm.), 1868-tól 1873-ig Szőlősvégardó (Ugocsa vm.), 1873–1888 között Patakos (Bereg vm.), 1888-tól 1898-ig Ladomér (Zemplén vm.) papja. Az 1848/1849-es szabadságharcban őrmester volt. Ladomérban hunyt el 1898. december 24-én. Felesége Talapkovics Charitina (*1839), Talapkovics Bazil pap és Dobránszky Anna leánya.

1859 – 1878  Szabó Mihály

Édesapja Szabó Mihály kántor. Kisbereznán (Ung vm.) született 1831. augusztus 1-jén. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1855. december 18-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1855–1856 között Poroskő (Ung vm.), 1857-től 1859-ig Harcos (Zemplén vm.), 1859–1878 között Egreshát (Ung vm.) papja. Egresháton hunyt el 1878. november 3-án. Felesége Ferencsik Cecília (†1881), Ferencsik Mihály pap és Jaromisz Teréz leánya. Ismert gyermekük: Oreszt pap (1856–1914).

1878 – 1922 Prámer Ádám

Édesapja Prammer Ambrus pap, édesanyja Csurgovics Apollónia Csurgovics Bazil pap és Brenczovics Mária leánya. Felsőhalason (Ung vm.) született 1853. december 23-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1878. március 31-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1878-ban Nagyturjaszög (Ung vm.) segédlelkésze. 1878-tól 1922-ig Egreshát (Ung vm.), 1922–1925 között Turjavágás (Ung vm.) papja. 1925-től nyugdíjas. 1906-tól tb. esperes. Nagyturjaszögön hunyt el 1926. április 20-án. Felesége Ferencsik Agáta (1852–1884), Ferencsik Mihály pap és Jaromisz Teréz leánya.

1923-1926 Szabó András

Édesapja Szabó Sándor pap, édesanyja Orosz Anna. Bányapatakon (Zemplén vm.) született 1894. január 28-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta (1916–1921). 1921. október 16-án szentelte pappá Papp Antal munkácsi püspök. 1921–1923 között Nagyszőlős (Ugocsa vm.) segédlelkésze. 1923-tól 1926-ig Egreshát (Ung vm.), 1926–1933 között Ujszemere (Ung vm.), 1933-tól 1939-ig Szeklence (Máramaros vm.), 1939–1949 között Alsódomonya (Ung vm.) papja. 1933-tól tb. esperes. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1950. április 21-én letartóztatták. 1950. május 26-án a bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. Potyma (ma Oroszország) lágereiben dolgozott és raboskodott. 1956. július 6-án szabadult. Ungváron (ma Ukrajna) telepedett le. Itt hunyt el 1957. március 27-én. 1992. március 17-én rehabilitálták. Felesége Jaczkovics Zsófia (1901–1991). Gyermekeik: Éva (*1922), József pap (1924–1972), Konstantin pap (1926–1982), Pál pap (*1928), György (*1930), Mária (1934–2001), Gabriella (*1937)

 1928 – 1931 Szilvay Konstantin

Édesapja Szilvay Sion pap, édesanyja Bacsinszky Izabella. 1903. augusztus 25-én született Nagylucskán (Bereg vm.). Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1928. április 29-én szentelte pappá Gebé Péter munkácsi püspök. 1928-tól 1931-ig Egreshát (Ung vm.), 1931–1941 között Felsőviznice (Bereg vm.), 1941-től 1948-ig Iványi (Bereg vm.) papja. 1948–1950 között nyugdíjas. 1950. május 8-án aposztatált, és mint skizmatikus működött tovább. 1950-től 1951-ig Alsókerepec (ma Ukrajna) papja. 1951-től nyugdíjas Munkácson (ma Ukrajna). 1958-ban visszavonta az aposztáziáját. Munkácson hunyt el 1958. szeptember 25-én. Felesége Ferencsik Magdolna (*1908), Ferencsik Ferenc Tivadar pap és Szemák Eugénia leánya.

1931 – 1937 Jevhen Dovhovics.

 Jevhen Dovhovics 1905-ben született a munkácsi gimnázium fizika-matematika tanárának, Dionysius Dovhovicsnak a családjában. Teológiai tanulmányait Ungváron végezte. Peter Gebey püspök szentelte pappá. 1931–1937 között Egreshátben plébánosként szolgált. 1937 és 1944 között az ungvári megyei Lintsiben szolgált. Az 1944-es letartóztatás elől Csehszlovákiába menekült. 1948 és 1950 között Velikiye Slementében (Szlovákia) szolgált. 1969-ben halt meg Csehszlovákiában.

 Felesége: Anizia Silvay, Nestor Silvay görög katolikus pap és Olga Puza lánya. Gyermekei: lánya: Olivia és fia: Leontyn.

1938 – 1942 Koszty János

Édesapja Koszty István, édesanyja Záhorcsák Mária. Aliquippa (USA, Pennsylvania) városban született 1913. szeptember 7-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1938. március 27-én szentelte pappá Sztojka Sándor munkácsi püspök. 1938–1942 között Egreshát (Ung vm.), 1942-től 1945-ig Beregszilvás (Bereg vm.) papja. 1945-től Csehszlová­kiában élt. 1945-ben Bodzásujlakon (Zemplén vm.) volt káplán. Később az USA-ba távozott. Felesége Krafcsik Magdolna (*1917), Krafcsik János pap és Suba Anna leánya.

 1942 – 1946 Bodnár György

Édesapja György földműves, édesanyja Bánik Mária. Árdánházán született 1910. július 15-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1942. szeptember 13-án szentelte pappá Sztojka Sándor munkácsi püspök. 1942-től 1946-ig Egreshát (Ung vm.), 1946–1949 között Szentmihálykörtvélyes papja. 1949. május 21-én engedve a nyomásnak aposztatált és mint skizmatikus működött. 1949–1955 között Nagyszőlős (Ugocsa vm.) papjaként. Felesége Dudinszky Mária Katalin (*1919), Lajos pap és Szabó Erzsébet leánya. Nagyszőlősön hunyt el 1955. március 1-jén.

 1946 – 1949 Hafics István

Édesapja Hafics József, édesanyja Kuchta Mária. Butkán (Zemplén vm.) született 1921. július 10-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta (1941–1946). 1946. július 14-én szentelte pappá Romzsa Tódor munkácsi püspök. 1946–1949 között Egreshát (Ung vm.) papja. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1949. március 10-én letartóztatták. 1949. április 18-án 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosz­tásra és vagyonelkobzásra ítélték. Rudnik (ma Kazahsztán) és Kengir (ma Kazahsztán) lágereiben raboskodott és dolgozott. 1956. február 6-án szabadult. Ungváron (ma Ukrajna) telepedett le. Civil munkát végzett, mellette titokban folytatta papi tevékenységét. A rendszerváltás után részt vett a görögkatolikus egyház újjá­szervezésében. Ungváron hunyt el 2004. január 27-én. 1991. október 11-én rehabilitálták. Felesége Házi Mária (*1925). Gyermekeik: Lyuba (*1947), Sándor (*1948), Ágnes.

2. 3. A papság szerepe és jellemzői 1733 és 1949 között

·        Stabil és rövid szolgálati időszakok: Egyes papok hosszú ideig szolgáltak Vulshinkában (pl. Ivan Strizhbetzky-Strilbetzky – 30 év, Andriy Kryvyansky – 24 év, Adam Prammer – 44 év), ami a lelkipásztori szolgálat stabilitását jelzi. Mások csak rövid ideig tartózkodtak a parókián (pl. Mihail Halasz – 1 év, Márton Volkay – 1 év, Andriy Ferencsik – kevesebb mint egy év).

·        Oktatási központok: A papok túlnyomó többsége Uzhhorodon szerzett teológiai képzést. Egyéb tanulmányi helyszínek közé tartozott Munkács, Lviv, Kassa és Nagyszombat, ami a görögkatolikus papság regionális oktatási központjait jelzi.

·        Püspöki kézrátételek: Számos papot munkácsi püspökök szenteltek fel, többek között Andriy Bachynsky (1779-1804), Oleksiy Povchiy (1829-1834), Vasyl Popovych (1850-1858), Ioann Pastely Kovach (1878), Antal Papp (1921), Peter Hebey (1928), Oleksandr Stoyka (1938-1942) és Teodor Romzsa (1946). Emellett említik Sámuel Vulcan, nagyváradi püspök, és Gergely Tarkovics, eperjesi püspök általi kézrátételeket is, ami más egyházmegyékkel való kapcsolatokra utal.

·        Papi mobilitás: Sok pap több parókián szolgált pályafutása során, ami tipikus gyakorlat volt a papság körében. A földrajzi nevek a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye és a szomszédos régiók területi kiterjedését mutatják.

4. Családi kötelékek és a papi hivatás öröklődése

·        Papi dinasztiák: A vulshinkai papok életrajzai bemutatják, hogy a görögkatolikus egyházban a szolgálat gyakran örökletes volt, papi dinasztiákkal, amelyek generációról generációra adták tovább hivatásukat.

·        Pap apák: Sok pap maga is pap fia volt (pl. Ioann Krechun-Popovych, Mykhailo Ferencsik, Mykhailo Halasz, Márton Volkay, Andriy Ferencsik, Adam Prammer, Josyp Sabov, Kostyantyn Sabov, Pavlo Sabov).

·        Házasságok papi családok között: A papok feleségei gyakran más papok lányai voltak (pl. Mariya Teodorovych, Ivan Popovych felesége Teodor Teodorovych pap lánya volt; Tereziya Yaromys, Mykhailo Ferencsik felesége Stefan Yaromys pap lánya volt; Magdalena Krafchyk, Ivan Kosty felesége Ivan Krafchyk pap lánya volt). Ez erős társadalmi hálózatot teremtett a papságon belül.

·        A hivatás öröklődése: Több papgyermek is pappá vált, ami a hit és a szolgálat erős hagyományát és átadását jelzi a családokon belül.

·        Mykhailo Ferencsik gyermekei: Andriy, Mykola és Ivan papok lettek, míg lányai, Ceciliya és Agatha, Mykhailo Sabov és Adam Prammer papokhoz mentek feleségül.

·        Jevhen Dovhovych atya „papi-tanítói családból származott." Apja professzor volt, felesége, Aniziya Silvay pedig Nesztor Silvay görögkatolikus pap lánya volt.

5. Vallási hovatartozás és a szovjet időszak

·        Görögkatolikus identitás: Az általános információk szerint az egyház görögkatolikus volt.

·        A szovjet elnyomás: "A szovjet hatalom Kárpátaljára való érkezésével a vulshinkai (Egreshát) falu Istenszülő Oltalma görögkatolikus templomot erőszakkal elvették és a falu újonnan alakult ortodox közösségének adták át." Ez aláhúzza a szovjet politika elnyomó jellegét a görögkatolikus egyházzal szemben.

·        Papi üldözés és ellenállás: A szovjet hatóságok tragikus időszakot jelentettek a vulshinkai görögkatolikus közösség számára. Sok papot represszáltak, "beleértve letartóztatásokat, bebörtönzéseket és kényszermunkát, mert megtagadták hitük feladását."

·        Andriy Sabov atya: 1950. április 21-én tartóztatta le az uzshhorodi KGB, mert "nem értett egyet az orosz ortodoxiára való áttéréssel." Május 26-án 25 év szabadságvesztésre, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Betegen és fizikailag kimerülten szabadult 1956. július 8-án. 1957. március 27-én hunyt el. 1992. március 17-én rehabilitálták. Gyermekei közül Josyp és Kostyantyn szintén papok lettek, utóbbi titokban püspökké is szentelődött.

·        Stefan Hafych atya: 1946-tól 1949-ig szolgált Vulshinkában. "Mivel nem volt hajlandó elhagyni hitét," 1949. március 10-én letartóztatták, április 18-án pedig 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Gulag táborokban raboskodott Kazahsztánban. 1956. február 6-án szabadult, majd titokban folytatta lelkipásztori munkáját. Aktívan részt vett a görögkatolikus egyház újjászervezésében a legalizáció után. 2004. január 27-én hunyt el.

·        Hűség és elkötelezettség: A papok és a hívek "állhatatosságát és elkötelezettségét" hangsúlyozzák a források, különösen az üldözések idején.

·        Földalatti egyház: Az üldöztetés időszakában a vulshinkai görögkatolikusokat Stefan Hafych atya, Stefan Fedor atya, Jozef Stylykha atya, valamint Yuriy Fedaka atya gondozták. Stefan Hafych atya a legalizáció után is aktívan részt vett a görögkatolikus közösségek újjáépítésében és a vulshinkai hívek gondozásában.

6. Források és szerzők

·        A dokumentum a "A Egreshát görögkatolikus egyház és papjai" és az "Egreshát Papjainak Krónikája" című forrásokból származik.

·        A "A Egreshát görögkatolikus egyház és papjai" című anyagot Ivan Bacsinsky készítette Perecsenyből, és több irodalmi forrást, egyházmegyei névjegyzéket, valamint saját archívumát is felhasználta.

·        A "Egreshát Papjainak Krónikája" című forrás tartalmazza a papok magyar neveit és a hozzájuk kapcsolódó információkat, amelyek alátámasztják és kiegészítik az első forrásban szereplő adatokat.

Ez az összefoglaló rávilágít a vulshinkai görögkatolikus egyház és papságának gazdag, de egyben tragikus történelmére, kiemelve a vallási élet központi szerepét, a papi családok öröklődését és a szovjet elnyomás idején tanúsított rendíthetetlen hitet.

Felhasznált irodalom és források

1. Stefan és Daniil Bendas. "Mártír papok, a hűség gyóntatói". Ungvár – „Szabadalom”. – 1999.- 421 p.

2. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyéhéz gyógy parókiákon tössö lekkéssek névsora a legrégebbi itőktől 1949-ig.// Bendász István. Reszletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye storényéből.- Ungvár, 1999.- 265-266 old.

3. Bendász István – Bendász Dániel. Helyállás és tanuságtétöl. A Munrfcsi Görög Katolikus Egyházmrgye hitvalló és meghurcolt papjai. – Kariosz Kiadó.- Budapest, 2014. – 148 – 152 old.

4. Bendász -Hagyatek Marosi Anita – Marosi István A történeti Munkácsi Göröggatolikus Egyházmegye papi névtára. Beregszász, 2023.. 1091 oldal.

5. Wikipédia

6. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye honlapja https://mgce.uz.ua/

7. A szerző saját archívuma.

8. Mykhailo Ganycs fotója a Egreshát templomról

Felkészítő: Ivan Bacsinsky

 Perecsin