A Bacsinszky család családfa története és kutatása


Bármely család történelmi kutatásának központi része,és ennek felépítése-gyakran szórakoztató utazás a múltba. A családfám felépítéséhez hosszú út vezetett,minden a 90-es évek elején kezdődött,amikor elhatároztam,hogy összeszedem nagypapám testvérének adatait,aki Bacsinszky Ödön és a Cseszlovák parlament Szenátora volt. Azokban az időkben kezdték visszahozni a semmiből,tisztelettel visszaemlékezni hazánk  volt társadalmi-politikai tevékenységet folytató közéleti személyiségekről,akik abban az időben totálisan megtorló intézkedésű rezsimben éltek,de róla továbbra sem emlékeztek meg.Az információkat különböző forrásokbol gyűjtöttem  össze:-az édesapámtól,Magyarországi,Csehországi,Szlovákiai és más rokonaimtól,időszakos kiadványokból,és történelmi kutatók munkáiból is.Munkám során sok információhoz jutottam a családomról és őseimről.Gyűlt az anyag,ha egy információhoz jutottam,feljegyeztem,újság cikkekből és az időszakos kiadványokból fénymásolatokat készítettem,sok történelmi irodalmat olvastam el,édesapám unokatestvére Budapestről, Bacsinszky Margaréta(Sárkány Endréné) elküldte a Bacsinszky család családfáját,amely a XVIII század végétől kezdődött.Meghatározóan sok segítséget nyújtott nekem családi személyes adataiból Bacsinszky-Ficer Mária, aki átadta a Bacsinszky Ágoston nagybátyja által irattárakból gyűjtött családfa anyagát,
Bendász Dániel atya (akinek édesanyja Bacsinszky lány volt). Anyai nagypapám,aki Makara Iván volt,odaadta a templomi iratokból három nemzedék mélységéig összegyűjtött családi adatok adatait.Ezek az adatok azért voltak birtokában,mert a múlt század negyvenes éveiben minden tanítónak,és a nagypapám Makara Iván és nagymamám Makara Lavra (Makara Laura)(lánykori neve Pavlisinec) tanítók voltak,alá kellett támasztaniúk családtagjaik harmadik nemzedék mélységéig,hogy meg vannak keresztelve. Amikor elég sok adatot gyűjtöttem össze a családomról az Interneten Weblapot létesítettem magamnak,amelyet nagypypapám testvérének,Bacsinszky Ödön-Szenátornak szenteltem (http://www.batsinsky.narod.ru). Kezdetben csak az ő életrajza szerepelt ott,azután kezdtem elhelyezni híresebb öseimről szóló információ  mat,és a hazám történetének szentelt anyagokat is.
Az utolsó években,amikor Gombos Ádámmal cseréltünk információt(akinek dédapja Bacsinszky),és az ő Magyarországon élő nagybátyja dr.Csoсsán Gyula segítségével jelentősen bővítettem a saját családfám adatait,és később összeállítottam három nemzedék mélységéig a Bacsinszky család családfáját  Kárpátalján. Ez segített Elek Baranyі Budapest, Michael Fedák-Veresh és Alexander Dudinskiy Munkács, Kárpátaljai történelem kutatók. A”Family Tree Builder”számítógép programot használva(ez a program kimondottan a családfa építésére készült,32 nyelven használható,van lehetőség képeket is felrakni),amelyet a „My Heritáge”portálról installáltam.Ugyanezen a portálon szerkeztettem a Honlapomat http://www.bachynskyj.myheritage.com/.
A Megyei időszakos lapokba.mint: „Tribün”,”Trembita”,”Blágovesztnyik”,és a járási lapokba:”Národnoje Szlovo” és „Kálejdoszkop Perecsinsini” előkészítettem néhány cikket,néhányat közülük Fircák Eugén vagy Lyutyánszky Eugén ítrak alá.A nagypapám testvéréről, Bacsinszky Ödön-Szenátorról,a dédnagymamám testvéréről apai ágon Fircák Gyula-Püspökről,a  nagymamám testvéréről anyai ágon Pavlisinec Nyikoláj a híres pedagógusról, Makara Iván nagypapámról és nagymamám unokatestvéréről anyai ágon Csajkovszky Miroszláváról. Ugyancsak a „Národnoje szlovo”járási újságban megjelent a történelmi kutatásom”Proszvetyityeli  Perecsinssini”(„Perecseny környék Műveltjei”)-a kiváló tevékenységű tudósok a kultúrában,műveltségben,akiknek egykori életvitelük és tevékenységük vala-milyen kapcsolatban volt járásunkkal-Pasztelij Iván,Csurgovics Iván,Szilvaj Iván,Szilvaj Szion,Mitrák Alekszandr,Legeza Irinej és Fencik Eugénij.
A családfám kutatásai során sok anyag gyűlt össze családomról, és ebből kiindulva elhatároztam a családfám leírását,kíemelve közülűk a kiváltságos személyeket.Családom gyöke-reit,amit a családfa iratai támasztanak alá,Galicsinában találjuk-Bacsin falúban,ami a Régi Számbor közelében heleyezkedik el.Körülbelűl a XVII század vége felé tálálunk emlékeket Kárpátalján a Bacsinszky családról.(3,11) Ismert,hogy a Bacsinszky család egy ősi litván Hercegi családból származík és a hercegi udvar III Zsigmond Király okevelével van alátámasztva.(4,55) A történelmi forrásokban már a XIII században említést tesznek Bacsin falúról.A legenda alátámasztja,hogy az ősi időkben,a hegyen,amit Zácsissének neveztek, állt egy kastély,melynek a megerősítését szolgáló részei földből voltak.Bacsin falúban egy őr teljesített szolgálatot,aki folyton a főutat figyelte és őrizte,elképzelhető,hogy a falút erről nevezték el”bacsin”(aminek szláv jelentése”látjuk”),és haveszélyt látott külömböző jelekkel tudatta a veszélyt a kastély lakóival.A XVII század második felében a Régi Város eltávolítása után(ma Sztárij Számbir) csak néhány falú létezett.amelyekben a a lengyel kisnemesek alkottak egy közösséget és a prefektus volt a vezetőjük.Ilyenekhez tartozott Bacsina is .A  falú szabad volt. A  közösség a férfiak közűl választotta a tanácsot,akiknek a prefektus volt a vezetőjük,az összes dolog vezetője.(26)
Bacsino címere a Drág-Szászok klasszikus címerét jelenti-a legnépesebb Oroszország címertani családja és a középkori Magyarország egyik legnagyobb hatalommal bíró családja.Ez a nemeslelkű család a Grificsektől származík,akik az 1-ső ezred végén Szakszóniában földtulajdonnal rendelkeztek,amelyek az Odra és Lába folyók között terűltek el.A X- XI században a földek a nyugat szlovákoktól a német feudalisták hatalma alá kerültek és a lakosság egy része keletre vonult jobb életet keresni.A lakosság egy része Géza Király engedélyével Magyarország Transzilvánia néptelen földjeire telepedett,azzal a feltétellel,hogy megvédi a földet a pecsengek állandó behatolásától.1211-ben,II András magyar Király a magyar földek egy részét állandó tulajdonába adta a szakszonszki lovashadseregnek.Azóta itt hét város épült és ezeket a földeket Hétvárosnak nevezték el.A magyar  elnevezése „Erdelyi”,az erdő szóból ered,aminek latin elnevezése „Transzilvánia”.A Drág-Szász elnevezés egyik hipotézise,a Szász vajda nevéből ered,aki Drág leszármazottja.A magyar nyelvben ez a szó egy germán népcsoportot jelent-Szászok A második hipotézis,hogy a a Szász szó a magyar nyelvből származík,és fordítása „Sas”,a „Drágo”szó,drága,kedves,értékes.A történelmi források bizonyítékai alapján,Galicsinába ezt a szláv népet Galickij Dániel hívta meg.A Kárpátok mőgűl a hadseregéhez csatlakozott egy lovas hadsereg is,Gujda zsupán vezetésével,Máramarosról.Az újjonc banner csapat megkapta a zsupántól a család jelét-a repülő nyilat,amely a kék pajzsra van helyezve, a félholddal és a hold  szarvain levő két arany csillaggal.A sikeres katonai kampányaiért a Mazurok és Jatvagok ellen,Gujda különös kitüntetést kapott Dánieltől,adott neki ajándékba egy darab földet és feleségül vehette unokahugát. A  lengyel kisnemes ezzel betette az első hálószemet Galicsinában  a Drág-Szász címerbe.A magyar Drág-Szász család a XV-XVI században Mohács alatt érezhető vereséget szenvedett a magyar -török háborúban, és a magyar a vereségtől véglegesen kialudt.Az észak Kárpátok lejtőin a Drág-Szászoknak másképp alakúlt a helyzetűk.1359-től kezdődően a Királyi kormány egyre gyakrabban hívta meg őket a saját hadseregéhez és a Kárpátok mentén a határmenti erődök és kereskedelmi útvonalak közelében szállásolta el őket. 
Így a XV században megjelennek a Szász családok:Beresztyánszkyék,Biszkivszkyék,Voloszeckyék,Gubickyék, Ilynyickyék,Komárnyckyék,Ribotyckyék,Turcsánszkyék,Turjánszkyék,Jávorszkyék a XI százdban-Bacsinszkyék,Bilinszkyék,Vinnyickyék,Gordinszkyék,Zsurakovskyék,Kobilyánszkyék,Kropivnyickyék,Szaszivyék,Tarnavszkyék,Terleckyék,Jaszinszkyék és egy sor más család. Információim szerint, az én családfám Bacsinszky Iván görög-katólikus lelkésztől kezdődik,aki az én déd-déd-déd-déd-déd-déd apám volt,aki a XVII század 70-es éveiben született.(9) Ő egy lányt és öt fiúgyermeket nevelt,akik közűl négyen lelki dolgokkal foglalkoztak,és éppen László-(1724-1795)volt az én déd-déd-déd-déd-déd apám, István,Bacsinszky András Máramarosi Vikárius édesapja volt  (1719-1759),Dániel(1731-1775),Szimeon(1717-1726) és Tivadar (1693-1775)-Bacsinszky András Püspök édesapja.
Az én unokatestvérem,a család  hatodik nemzedékéből ,Bacsinszky András Püspök,Bacsinszky Tivodar  lelkész családjában született,Benyátino falúban,Uzsánszky körzetben(Szobránc közelében,Kelet Szlovákiában helyezkedík el)-1732.november 14-én.A Bacsinszky Ferenc családjában Andráson kívűl még három fiú volt,Iván,Mihály ,Georgij(György).1752-ben az Ungvári gimnázium elvégzése után,Bacsinszky András a filozófia szakra nyert felvételt Trnavába(Nagyszombat,Szlovákia) és ugyanott a tanév kezdetén 1753.április 3-án felvették a Teológiai Szemináriumba,1756-ban Munkácson pappá avatják,miután folytatja Nagyszombaton(Trnavában) tanulmányait,ahol 1758-ban filozófia doktori címet szerez,ami feltételezte lexikális és világi természetű tudását és érdeklődését.Ez év végén kinevezík segéd-lelkésznek Hajdúdorog városba(ma Magyarország),és 1761.október 1-től helytartónak nevezík ki,azután Szabolcs megyében magas rangú lelkészi arhidiákon kap kötelezettségi megbizatást.1764.szeptemberében Bacsinszky András Hajdúdorogon lerakta az első templom alapkövét.1765-1767-es években,ottléte alatt nagy fennforgások vannak,mert sok bevándorló nyiltan  fellép azzal,hogy áttér a latin nyelvű szertartásra,és ezzel az Egri Püspökhöz fordultak közbenjárásáért.De Bacsinszky becsülettel kerűlt ki ebből a bonyolúlt helyzetből,a magas végzettségének.minőségi erkölcsösségének és társadalmi aktív tevékenységénak köszönhetően,akit nagy szeretet övezett nem csak az Egyházban,de azon kívűl is,mint a társadalomban,úgy a Királyi Felség előtt is.1771-ben sikeresen oldotta meg a sok éves harcot a Munkácsi Görög-Katólikus Egyház elszakadását az Egri Püspökség joghatósága alól és a latin szertartástól,és1772-ben,Bradács Johann halála után a Munkácsi Püspökség feltétel nélküli Vikáriusává választják.(23,267-269)
1773.március 8-án Bacsinszky Andrást a Munkácsi Püspökség Pápájává nevezík ki és Bécsben a Czézári kápolnában szenteli fel Bozsicskovszky,a Krizsivszki Püspök.1773.május végétől 1775-ig a Püspőki rezidenciáját Munkácsról Ungvárra helyezi át.(12.189)1774-ben megalapított 7 Vikáriátust.Azokban az időkben a Munkácsi Püspököknek nem volt külön saját szobájuk és katedrájuk,ezért  az osztrák hatóság átadta Bacsinszkynek Ungváron a Jezsuiták házát,ahol volt saját állandó lakrésze az udvarban.Igyekezetének köszön-hetöen,közbenjárásával a lelkészeknek fizetést állapítanak meg.Mindenhol,ahol szükség volt rá,templomokat kezdtek építeni.1798-ban Bacsinszky alapította az Ungvári Teológiai Szemináriumot.A XVII században az ő intézkedésével az Egri Püspökséghez kapcsolódtak.A vidékünk lakói müveltebbek kezdtek lenni,feljődött kultúrájuk,nemzeti és szellemi tudatuk.Bacsinszky Püspök nagy hatással volt Mária Terézia osztrák császárnőre,aki még 1777-ben az udvarában nemesemberi ranggal jutalmazta meg és titkos szövetségesének nevezte ki,és az örököse,II József átnyújtotta neki azt a jogot,hogy képviselje a nép érdekeit a családokban.(13,236) 1800 után, hála Bacsinszky termékeny munkájának,a városok és falvak lakossága,akik a Munkácsi Görög-Katólikus Püspökség joghatósága alá tartoztak,ami a saját fejlettségüket illeti,egyházi és nemzeti öntudatával felemelte Galí-ciát.(25,144-145)
Hazánk népe az egyházi kultúra aranykorát élte. Ha a nép nem is volt teljesen szabad politikailag,de szellemileg egyesített volt és vezette őt a Munkácsi görög-katólikus Püspök-aki mint a Bécsi parlament felső képviselőház tagja volt,és volt lehetősége megvédeni a nép érdekeit a politikai fórumokon is.Ezért a tevékenységéért a nép Főpapját atyjának nevezte és kísérőjének tekintette.(12,77) 36 évi Püspökség vezetési ideje alatt,Bacsinszky nemcsak,mint egyházi személy vonúlt be a történelembe,de mint kulturálisan művelt közéleti személy is,publicista,saját nemzeti érdekeit szenvedélyesen védő személyiség is.1809.november 7-én hunyt el Ungváron,77-ik életévében és a Katedrális templom kriptájában temették el.
 Még egy Bacsinszky András ,unokatestvére a Püspöknek,segítette fejlődésben a Munkácsi Görög-Katólikus Egyházat a XVIII század közepén.Bacsinszky István Újlaki( Viloki),Zempléni vármegye ,lelkész családjában született 1719-ben.(9)Újlak falú 1304-ben alakúlt.Úgy is ismert volt,mint Vujlok(szlávúl).Idővel ezen a néven nem használták,a falúhoz kötötték  a mai nevét,ami szlávúl Vilok(Szöllősi járásban van).A templomi adatok 1332-ben arról tanúskodnak,hogy Vilok abban az időben jelentősen sürün lakott hely volt.(27) 1738-ban-mint világi ember filozófiát tanult Kassán,ezután a Trnavai(Nagyszombati) Szemináriumba irányítják,de 1739-en in-en, pestis járvány miatt ,mint másodéves teológus hallagató visszajön Munkácsra,1740.szeptember 25-én (diakon)egyházi lelki munkára nevezték ki és visszatér Trnavába folytatni tanulmányait.1742.január 22-én Blazsovszky Johann Püspök káplánnyjának nevezík ki,akinek halála után Zemplén vármegyébe irányítják át,ahol a vice-diakonátus vezetője.(23,250) 1746.július 18-án Olysavszky Emmánuel Püspök kinevezi Bacsinszkyt a Máramarosi Vikáriusság vezetőjének,ahol sok mindent élt át és sok mindent csinált.Szigeten volt egy templom,ahol a lelkész felváltva tartott istentiszteleteket görög és latin szertartás szerint.Ezért a Vikárius feltette a kérdést,hogy építsenek új görög-katólikus templomot.1748.május 27-én beszereztek egy telket,amelyre egy év múlva felállították a templomot,amelyet Szacsala falúból hoztak át.Ugyanebben az évben szereztek be egy telket templom építésre Huszton.1751,decembe 29-én az ö igyekezetével voltak kijelölve az építési telkek és beszerezve az építkezésekre való engedélyek a Viski és Técsői templomok építésére.Ezeknél a jótékonysági munkáknál igénybe vette Barkóczi Ferenc Gróf Egri Püspök baráti ismeretségét,Ily módon felfigyelt erre Emmánuel Püspök és igyekezett eltávolítani Bacsinszkyt a Vikáriusi hivatásából.Ennek következtében Bacsinszkyt az apostoli köz jegyző eltávolítja tisztségéből,amely az Egriek segítségével volt meghosszabbítva.1754-ben eltávolították a Vikáriusságból és Hajdúdorogra helyezték át helytartónak,de ő nem sokáig maradt ott és ugyanabban az évben Újhelyre,Zemplén vármegyébe költözík,a mai neve Sátoraljaúlyhely,Magyarország északi részén a Szlovák határon helyezkedík el,ahol 1759.július 14-én meghalt.Őt fénynek nevezték,ami a sötétség után világít.(23,282-283)
Fircák Erzsébet,Bacsinszky dédnagymamám testvére мásodik generáció ,Fircák Gyula Püspök volt,aki 1836.augusztus 22-én született Hudlevo falúban,Ungvár vármegyében,Fircák László helyi lelkész családjában.Elvégezte az Ungvári Teológiai Szemináriumot,a híttudományt Bécsben a Központi Teológián tanulta(1856-1859).Görög-katólikus lelkésszé szentelése 1861.szeptember 26-án volt,azután Popovics Püspök dogmatika professzornak nevezi ki az Ungvári Teológiai Szemináriumba.1876-ban kanonoknak nevezík ki és a Szeminárium rektorának.1887-ben a Magyar parlament képviselőjének választják.Magas végzettségének és európai nyelvismereteinek köszönhetően széleskörű ismeretsége és kapcsolata volt a magyar vezetőség köreiben.1891.december 17-én az Apostoli Trón Munkács Püspökének nevezte ki.Püspökké avatása Prjásovban(Eperjes,Szlovákiában)volt 1892.április 10-én Vali I.által…(11,191)
Fircák Püspök a Püspökségben elsősorban egyházi életet igyekezett nyújtani,harcolt hazánkban az egyházi iskolák létesítéséért,abban az időben a Munkácsi Püspökséghez tartozó 471 egyházi iskola közűl,csak 119-ben folyt egyházi tanításA tankönyvek hiánya miatt a tanítás le volt korlátozva a zsoltárok olva-sására,katekizmus tanítására és egyházi énekek éneklésére.Az egyházi élet felemelésére két szinódusi időszakot töltött el a Püspökségen(1891-1903),amely idő alatt a Munkácsi Görög-Katólikus Egyházban igyekezett újraéleszteni az egyházi életet és a saját egyházához való szeretetet.Az elsőn,amely Ungváron volt 1897.szeptember 30-án,sok kérdést néztek át,nem csak az egyházi anyagi ellátásról szólóakat,de azokat is,amik az egyházi iskolákkal kapcsolatosak,a lelkipásztori munkákkal és az egyházi szervezéssel kapcsolatosakat is.A második egyházi szinódus Fircák Püspök irányításával,amely 1903.szeptember 8-12 között volt.A szinódus négy külön bizottsággal működött,átnézték az anyagi helyzetet,az egyházi életet,a lelkipásztori munkát,egyházra való nevelést, a szociális közgazdasági bevételt,lelki tevékenységet.Meghozták a döntést,hogy a a katekizmust és a Bibliát mindenhol a saját anyanyelven kell tanítani,és meg kell újítani szent Nagy Vaszilij szerzetesrendjét.(12,103,104)
1895,augusztusában  a Püspök áldásával létrehozták Szent Nagy Vaszilij Egyesületét,amelynek vezetője az akkori szeminárium rektora Jákovlevics Iván kanonok volt.A megújult népi lelkészek úniójának első ülésén elhatározták,népi nyelven újságot adnak ki.Így született Kárpátalján 1897.május 5-én az első népi újság „Nauka”(„Tu-domány”),amelyet a Püspöki Szeminárium vice-rektora Csucska Gyula atya szerkesztett.1899-ben a Szent Vaszilij únió saját nyomdát alapított,amely a népi iskolák számára kezdett kiadni  szükséges anyagokat.1900-ban megváltoztatták az únió nevét(ami eddig szlávúl szojuz volt) únióra(magyar elnevezést kapott cirill betükkel), hogy a későbbiekben ,ha kereskedelmi céggé alakulnak ne essenek ellenörzés alá az adminisztrációs szervek által.Ezután hitrelen kinyilt és felélénkült benne a tevékenység,mert a munkásai ingyen dolgoztak eddig,csak a jó szándék érdekében.Az egyesület tankönyveket,könyveket,űjságokat:”Nauka” és Görög-katólikus szemle”,brosurákat és.stb.adott ki.Érezve a Püspökségben a tanítóerő hiányt,Fircák Püspök 1903-ban  megala pította a női Tanító Szemináriumot,amely nem kevés híres tanítónőt nevelt.(12,218-220)
Fircák Gyula Püspök sok figyelmet fordított a szegények szociális helyzetének megsegítésére.1897 elején összeálított egy„Memoriándumot az észak-kelet Kárpát és Ruténia orosz nyelvet beszélő  nép lelki és anyagi élet fejlődésére”. Válaszolva ennek a lebonylítására a Mezőgadasági Minisztériúm,megbízza Egán Ede(1851-1901),a neves vezető-mezőgazdászt,hogy szervezze át vidékünk mezőgazdaságát ,a racionális gazdasági elvekre támaszkodva. Így kezdődött az úgynevezett Verhovinai akció.Az akció keretében Egán Ő.igyekezett bevezetni bő tejelő tiroli fajta tehenek racionális etetését,melyek számára a Verhovinai hegyek hasdékaiban gazdag legelők voltak.Folyt a parasztok gazdasági művelése,alakulni kezdtek a fogyasztói és hitel szövetkezetek,falusi népművészeti műhelyek(kosárfonás,kézimunka,szövés,stb.)Ez volt az úgynevezett „Verhhovinai akció”kezdete,amely egészen 1901-ig folytatódott.Kezdetben ehhez az akcióhoz sok lelkész kapcsolódott,akik gondoskodtak arról,hogy a különböző akciók kezdeményezése reálisan beépüljön a nép életébe.(12,240-241)
Ez idő alatt sok mindent csináltak a vidék-ünk szociális-gazdasági fejlődése érdekében,1893-ban kezdték építeni az Ungvár-Nagy Berezna vasútvonalat, 1894-ben befejezík a Sziget-Jaszinya vasútvonal építését,1897-ben Ungváron felépítették a reál-műszaki természeti profilú iskolát,1898-ban Ungváron megalapították az agyagedény iskolát,1897-ben építették ki Ung-vár-Budapest között az első Távíró álomást,1902-ben épült fel az Ungvári Villamos erőmű 1millió kwt/óra kapacitással,1905-ben Kárpátalján véghezviszik a földek kataszteri közművesítését,1907-ben Ungváron felépítették a Színházat.Így 1909-re Kárpátalja területén már 26 indafonó,10 kilimarna,58 bank és hitelbank,166 hitelszövetkezet,15 fatelep,6 nádüzem működött.A verhovinszki akció szatírjai,elsősorban a korcsmárosok és uzsorások a XIX században teljesen kihasználták és csődbe vitték a szegény ruszinokat.Az alkoholizmus lett a társadalmi probléma Kárpátalján.Fircák Püspök 1900-tól mindem Munkácsi Egyház lelkészének belépésekor megparancsolta,lépjen be a „Testvéri Józanság”alakulatba és Szent Keresztelő János nevében tegyen esküt.A „Nauka” újság is cikkeket írt oldalain,az antialkoholizmusról.1903-ban Fircák Gyula Püspök áldásával a Katedrális templomban megalapították a „Szent Ruzsanec Közösséget”,aminek vezetésével az Őfelség Karcub András atyát bízta meg.Az esemény hivatalos megszentesítését Gyümölcsoltó Boldogasszony estéjén rendezték.Az imákon kívűl „Ruzsáncán”a közösség tagjai összeállították a megbeszélni való meghatározásokat,hogy nem fognak alkoholt inni,kerűlni fogják a bűnt,helyette gyakrabban fordulnak majd szent”Tajn”-hoz,és főként az Egyházi ünnepeken teszík ezt.Vasárnaponként és az ünnepnapokon együtt imádkoztak a templomban a”Ruzsanec”-re és Szűz Mária tiszteletére egyházi énekeket énekeltek.A  közösség a józan életforma széleskörű terjesztője volt a hívők  és a Tisztalelkű Szűz Mária hívők körében.(12,296-298) Fircák  volt  Kárpátalján az Egyházi énekek rendezésének kezdeményezője.A saját egyházában rendbe kívánta tenni az egyházi életet,figyelembe vette az egyházi éneklést.Az Ungvári Katderális templom karmesterét,Boksai Iván atyát azzal bízta meg. hogy gyűjtse össze és kottázza le az egyház közösségek összes dallamát,és abból állitsa össze az Egyházi énekeket,amelyeket azután kötelezöen énekelni kell minden Munkács Egyházmegyéjéhz tartozó templomban.A munka elvégzése után Boksai átadta az összegyűjtött anyagot a Püspöknek,aki utasítást adott ki,hogy nyomtassák ki az énekeket.Így 1906-ban világot látott az „Egyszerű Templomi Ének”gyűjtemény kiadása.Fircák  Püspök utasítására az „Egyszerű Templomi Ének”előadássá vált a templomokban,az Istenhez szóló és szellemi tanítók körében.Idővel az „Egyszerű Egyházi Ének” szabvány gyűjteménnyé vált,mint egyházi éneklés minden Kárpátaljai egyház közösségben,az otthonokban és a falvakban.Fircák Gyula Püspök Ungváron halt meg,1912.június 1-én,76-ik munkaszerető évében.
Fircák Gyula testvére,Erzsébet (1859-1927) a férjével Bacsinszky Istvánnal (1851-1936),aki görög-katólikus lelkész volt,először Kalina falúban(1878-1898) a Técsői járásban,azután(1898-1936) Jaszinyán a Rahói járásban laktak,mellesleg,1918-ban vezetőségi tagja volt a „Národnij Szovet v Jászinyá”(„Népi Tanácsnak Jaszinyában”)a Hucul Köztársaságban,(7,9-11,47)együtt nevelték fel 7 gyermeküket,akik a sorsuk szerint szétszóródtak a világban.
Bacsinszky András (a nagypapám) (1901.09.24.-1988.03.25)-erdészmérnök volt,a Prágai Egyetemet végezte el,sok évet szentelt a fiatal facsemetéknek a Kárpátaljai erdők területein,annak különböző részein,Uszty-Csornán, Túrja-Remetén és Perecsenyben.
Szabó Sarolta(1878 - ?) az USÁ-ba ment.
Bacsinszky István (1882-?)-lelkész volt(1912-1934) Rusz–Krivája falúban,Máramaros vármegye,és(1934-1949)Lugi falúban,Rahói járás.-A  falú a Tisza part mindkét oldalán fekszik.A falú egy része a Tiszán túl(Tisza bal partja) a templommal  és paróchiával(paplakkal) együtt,1920-ban vált el Romániától,azután Szamarában,(ma Szatmár Romániában).
Bacsinszky Alekszandr (1895-1915),aki az első Világháborúban vesztette életét.
Golda Margaréta (1893-1969) férjhez ment egy cseh tiszthez Golda Jároszlávhoz és 1938-ban a családjával együtt Brünbe költözött.
Bacsinszky Gyula (1885.03.06.-1973.05.21), aki az Ungvári Teológiai Szeminárium elvégzése után,(1906.június 15-én),a lekészi pályfutását Kvaszi falúban,Rahói járásban kezdte el,és 1913.szeptember 1-től 1924.október 31-ig a Szent „Nykoláj Csudotvorec”helytartója,Csornogolova falúban,Nagybereznai járásban.1924.szeptember 1-től segéd-lelkész Jaszinyán a 73 éves édesapja mellett.,édesapja halála után,1936-ban ennek a közösségnek a helytartója.Bacsinszky Gyula atya felesége Ka-minszky Irén(1888-1962),az Ungvári Görög-Katólikus Szeminárium igazgatójának lánya-apjaKaminszky Viktor(1854-1929) .1949 elején megtíltották a lelkészi munkája tevékenységét.Az úgynevezett Görög-Katólikus Egyház „szélnekeresztése”miatt,mert ő megtagadta az orosz pravoszláv egyházhoz való áttérését,Bacsinszky Gyula atyát letartóztatják.Őt  10 évre fosztják meg szabadságától.1957-ben tért haza,89-ik életévében és 65 évi lelkipásztori munka végzése után Beregszászban meghalt.(11)
 Bacsinszky Ödön 1880.júniuus 13án született Kalini falúban,Técsői járásban(Máramaros vármegye).Ő más utat választott,mint a férfiak a családjában,ő a Budapesti Egyetem Jogi karát végezte el.Az Első Világháború ideje alatt Debrecenben és Magyarország több városában hivatalnok volt.1922-ben Ungvár polgármestere lett és a Földhivatal tagja.1927-1936-ig a Duchnovics közösségbe tartozík,amelyet 1936-ban három hónapig vezet.1929-1938-ig a Cseszlovák Parlament Szenátorává választották az Agrár párttól.A Podkárpátszkájá Ruszy únió szövetkezetének elnöke,kiadott egy brosúrát”Kooperácijá ná Podkárpátszkoj Ruszi”(„a Podkárpátszkájá Ruszí szövetkezete”).(4,171-172) Külön figyelmet érdemel az ő sport szeretete,mint a nép fizikai és lelki eszköze.1925.augusztus 15-én a „Ruszy” sport club elnökhelyettesévé választják.És a 30-as években,elnöke a z SZK „Ruszy” futball csapatának.A Szenátori fizetésének felét,annak fenntartására költi.Éppen az ő elnöksége ideje alatt érték el a futballisták a legnagyobb sikereiket.1933-ban a „Ruszy” negyedszer nyerte meg a Prikárpátyje és Kelet Szlovákia területi bajnokságot és bekerült a köztársasági verseny döntőjébe.(24,1,4)
1938.október 11-26-ig a Podkárpátszkájá Ruszy autonóm hatóság tagja,ahol a Belűgyminiszteri tisztséget tölti be.Egy másik hatóság tagja is volt,akinek a vezetője Volosin Augusztin volt.(3,5) 1938.október 19-től Bacsinszky Ödön a Podkárpátszkájá Ruszy érdekeit képviseli a Müncheni megbeszélésen az elkövetkező határvonalakról.Ez ügyben( a Bécsi döntőbizottság elött) találkozott Németország Külűgymi niszterével Joachim fon Ribbentroppal.(5,169-171)
 A  Vörös Hadsereg bevonulása után,1944 decemberében letertóztatták és a 4 számú Ukrán front „Szmers”vezetősége Enakievo városba,Donyeck megyébe vitte bírósági ítélet nélkül,ahol tifuszban halt meg 1945-ben az elítéltek lágerében”Junkom” bányában.(6,6)

Az anyai ágamon a déd-déd-déd nagymamám Csurgovics Karolina (Soltisz) (1824-1858)-nagybátyja Csurgovics Iván kanonok.Ő egy hegyi falúban Novoszelicén (Perecsenyi járásban) született,Csurgovics Iván görög-katólikus lelkész családjában, 1791.január 26-án.(10) Az Ungvári Gimnáziumot végezte el.A család látta,hogy a tudományban tehetséges,elküldte Budapestre tanulni,azután az Unngvári Teológiai Szemináriumba.1817-ben a leklészi méltóságot és egyidejüleg az Ungvári Gimnáziúmban kezdett el tanítani.Két év múlva elindult a tudomány felé Bécsbe a Frinta-neumba. Itt 1823-ban megkapja lekészi doktori címét. 1825-ben az Ungvári Gimnázium igazgatójává nevezik ki, amelyet 1856-ig vezetett.(29,19) Pócsi Alekszej Püspök halála után 1831-től,Csurgovics Iván kanonokot a Munkácsi Görög-Katólikus Egyház vezetőjének,kapitulális Vikáriusnak nevezi ki 1838-ban Popovics László, aki a Püspököket azenteli fel.Abban az időszakban ő kezdeményezte az Ungvári Katedrális Templom énekkar alapítását.(13,113,399) Popovics Püspök a kapituláls Vikáriusi posztjáról elbocsátotta és az Ungvári Tanítói Szeminárium Igazgató posztjára nevezte ki,amit (1839-1861) töltött be. 1862-ben halt meg.
Csurgovics Iván a maga idejében a plejádok egyik legműveltebb személyisége volt.Egy nagy könyvtárat hagyott hátra maga után,amely ben olyan könyvek voltak találhatók,amik az ő filozófiai megvilágosodásáról szóltak.Ő  magasan a környezete fejlettsége fölött állt,az Európai civilizáció szintjén,de mindemellett egy őszinte patriota és tudatos ember volt a maga idejében.(14,70-71)
 Csurgovics Iván testvére Karolina (1824-1858),az én déd-déd-déd nagymamám Novoszelice falúban született,akinek apja abban az időben a falú helytartója volt.Egy görög-katólikus lelkészhez ment férjhez Soltisz Alekszanderhez (1818-1884),aki Ulics falúban született és Gribovicában volt lelkész (1842-1847) Kosztov-Pasztelen (1847-1856),Poroskovoje(1856-1872) és Zaricsevóban (1872-1884),mellesleg ugyanabban a falúban  volt leklész az én déd-déd-déd apám,apai ágamon,Bacsinszky Mihály, született (1783-1847) 1825-1947-ig.(21,30) Két lányt szűlt,Irmát és Máriát(1848-?) és ugyancsak három fiút,Ivánt,Gyulát és Alekszandert (1854-1931),az én déd-déd apámat,aki egész életében Túrja-Remete  falúban volt tanító.Jackovics Anna,a felesége
(1855-1935) szintén lelkészi családból származík.Az ő apja.Jackovics László-görög-katólikus lelkész,az édesanyja Legeza Varvara(Barbara),lelkész lánya.(10)
Soltisz Alekszander lánya-Lavra(Laura) (1892-1954) Pavlisinec Nyikolájhoz ment férjhez (1892-1954),aki Túrja-Paszekán született,Perecseny térségében,ahol sok éven  át tanítottak az ő apja,Pavlisinec Iván (1863-1918)-Dorobrátovo szülöttje és nagypapám anyai ágon Gurej Teodor.
Pavlisinec Laura nagymamám (1912-2005) Makar Ivánnal (1912-1999) szintén tanítók voltak ,a következő falvakban:Poroskovo,Záricsevo,Szimer.A nagypapám volt a népművészeti csoport első vezetője a Perecsenyi járásban.Sok megtorláson ment át.Jackovics Anna (Soltisz) déd-déd nagymamám unokatestvére ismert író és szótáríró volt Kárpátalján,Mitrák Alekszander atya.Ő  Ploszkoje falúban a Szolyvai járásban született,Mitrák András helyi lelkész családjában.A szülőfalújában szerzett alapműveltségű iskola után,tíz évesen,kisfiúként az Ungvári hatosztályos Gimnáziumba nyer felvételt,és a két utolsó osztályt Szatmár városban (Satu-Mare Románia) végzi el.Ezután Ungváron a Teológiai Sszemináriumban tanúl,annak elvégzése után lelkészként szolgál Ilynicén,Nagy Lucskiban,Jaszenován,Klenovóban és Vorocsátyiban.Valamennyi időt (1864-1868) hítoktató volt a Munkácsi népi iskolában.(17)
Legeza Irinej (1861-1929) is író-népművelő.Paróhusként dolgozott a következő falvakban:T.-Bisztra,T.-Paszika és Klenovó-n,ahol kibontakoztatta népi múveltségét(hitel bankok szervezője volt,a „Testvéri Józanság”szövetkezetét fellendítette),iskolák építését propagálta,sok értesítést írt. Ez időre az én családfámban 223 személy adata gyúlt össze és szerepel,64 család vonala van feltüntetve függőleges és vizszintes vonalban.Kutatási eredményeim 9 nemzedéket karolnak át,akik az utóbbi 350 évben éltek a Podkárpátszkájá Rusy (ma Kárpátalja)területén,amely most négy ország közt van elosztva,Ukrajna,Magyarország,Szlovákia és Románia között és 1818-ig a Munkácsi Görög-Katólikus Püspökség joghatósága alá tartozott.Az őseim között apai és anyai ágakon görög-katólikus lelkészek,tanítók,vezetők,mérnökök,közéleti politikai és egyházi személyek voltak.Édesapám ágán görög-kató-likus Püspökök,Bacsinszky András(1732-1809) és Fircák Gyula (1836-1912),Máramarosi Vikárius,Bacsinszky András(1719-1759),Cseszlovákiai Parlament Szenátora Bacsinszky Ödön(1880-1945).Édesanyám ágán kapitulá-lis Vikárius, Csurgovics Iván atya(1791-1862),ismert Kárpátaljai író és szótáríró Mitrák Alekszander (1837-1913),író és népművelő,Legeza Irinej(1861-1929).Görög-katólikus lelkészek-mártírok az igazság hírdetői.Édes-apám ágán,Bacsinszky Gyula atya,Bendász István atya,Bacsinszky Teodor atya,idősebb Bacsinszky Dániel atya, ifjabb Bacsinszky Dániel atya .Édesanyám ágán a Karpinec testvérek Iván és József atyák.(11),(15),(16)
Levonható a tanúlság:a családfa sarki igazsága,hogy mindenki úgy ismerheti meg magát,ha tanulmányozza,ki volt előtte az őse.A családfám kutatásával foglalkozva 3x 100 évre visszamenőleg,megtanúltam a Görög-Katólikus Egyház és hazám történelmét,ami elszakadhatatlanul sok érdekességet jelentő elfelejtett és ismeretlen dolgot
rejtett eddig számomra.

Használt irodalom és Források

1.Zádorosznij Volodimir.,Fenics Volodimir.-Bacsinszky András-egyházművelő.-„Szribná Zemlyá”-1993.-november 12.
2.Kárpátszkij kráj(Kárpát vidéke)-1993-április,június.
3.Boldizsár Mihály.Hogy formálódott a a Podkárpátszkájá Rusy(Kárpátalja) első autonom hatalma.-Novini Zákárpáttyá-1992.-augusztus 8.
4.Magócsi Pál Róbert.A nemzeti értesülések formálása:Podkárpátszkája Ruszy(Kárpátalja)(1848-1948).Angol nyelvről fordította-Policska „Kárpátskoho kráju”-Ungvár.-1994.-296 old.
5.Sztercsó Péter.Kárpát-Ukrán állam.Torontó,1965.-388 old.
6.Történelem által rehabilitáltak.Kárpátaljai Megye.Két kötetben.-1-ső könyv Ungvár.-BAT „Zákárpáttyá”-2003.-780 old
7.Klocsurák Sztyepán.A szabadságig-Policska”Kárpátszykoho kráju”-Ungvár.-1992.-268 old.
8.Bacsinszky Ödön és családja életét és adatait, Golda Jároszláv és Bacsinszky Teodor unokaöccsei elmondása alapján 1990-ben Cseszlovákiában kaptam.
9.Édesapám családi ágát 9 nemzedék mélységéig ,édesapám unokatestvére ,Bacsinszky Margaréta(Sárkány Endréné) Magyarországról bocsátotta rendelkezésemre.-1996.
10.Édesanyám 3-ik nemzedékig szóló családfa alapanyagát a nagypapám Makar Iván és nadymamám Makar Laura (Pavlisinec)(1940-1942-ig) gyűjtémeménye képezi ,amelyeket a templomi iratokból gyüjtöttek.
11.Bendász István és Bendász Dániel.”Lelkészek-mártírok,az igazság hírdetői”.Ungvár.-„Patent”.1999.-234 old.
12.Atanászij Pekár V.CSSZVV.A  Kárpátaljai templomok történetének rajzai.-1-ső kötet:Hierarhikus kialakítás.
-Róma-Lemberg.-Vaszilián atyák kiadása”Misioner”.1997-232 old.
13.Atanászij Pekár V.SCSZVV.A Kárpátaljai templomok történetének rajzai.-2-ik kötet:Belső történelem.-Róma-Lemberg.Vaszilián atyák kiadása „Misioner”.-1997.-492 old.
14.Potusnyák Fedir Miháljovics-.Én és a végtelenség.Kárpátalja filozófiai történelmi rajzai.Oficinszkij R.Rendezés és Utóirat.-Ungvár:Grazsda,2003.127 old.
15.Podolyák Larisza.Ismeretlen emberek ismert nevekkel,Romzsa és Bacsinszky lelkészek.”Sztárij Zámak”.2001.augusztus 23.augusztus 30.
16.Podolyák Larisza.A nagy gonoszrangúak hallgatnak.-„Sztárij Zámak”.2001.november 8.
17.Dolinics Joszip.A falusi tanítók dinasztiája és az ő méltó folytatólyuk.”Viszti Szváljávsini”.2003.augusztus23
18.Szabó Eumén.Egyházi szláv és orosz-ugor irodalmi műemlékek szöveggyűjteménye,orosz-ugor népmesékkel megtoldva,eredeti nyelvjárással.”Knyigopecsátnij fond epárhii Mukácsevszkoj”.-Ungvár.1893.232 old.
19.Gerovszkij Georgij.A Podkárpátszkájá Ruszy nyelve.-Moszkva.-1995.-90 old.
20.A dokumentumok tanuskodnak.-Gajdos A.I..-Ungvár:”Kárpáti”.-1985.160 old.
21.Csucska Pál .Ungvári Gimnázium.Történelem,anyagok,találgatások.-Ungvár.”SZPTOV Poli Print”.2001.269 old.
22.Duhnovics Olekszándr.Válogatott művek.-Fedák D.M.rendezése és utóirat.-Ungvár-Kiadó „Zákárpáttyá”.-2003.328 old.
23.Lucskaj M.A Kárpát ruszinok történelme.-T.N.-Ungvár-Kiadó „Zákárpáttyá”.-2003.-567 old.
24.Fedák László.Népi futball.-„Zákárpátszkájá právdá”.1990.január 11.
25.Panasz K.Az Ukrán templom története..Lemberg:NVP”Transzitex”.1992.16o old.
26.Internet link „”Wikpedia”-http://uk.Wkpedia.org/
27.Internet link”Kárpátinfo”-http://www.karpatinfo.net.ua/
28.Internet link”Vsze pro Zákárpáttyá”-http://wwwl.zakarpattya. net/

A magyar nyelvre való fordítást  Nemes Judit, Bacsinsky család egyik leszármazottja
 Budapest, 2012,december 18.


























Loading...