Bármely
család történelmi kutatásának központi része,és ennek felépítése-gyakran
szórakoztató utazás a múltba. A családfám felépítéséhez hosszú út
vezetett,minden a 90-es évek elején kezdődött,amikor elhatároztam,hogy
összeszedem nagypapám testvérének adatait,aki Bacsinszky Ödön és a Cseszlovák
parlament Szenátora volt. Azokban az időkben kezdték visszahozni a
semmiből,tisztelettel visszaemlékezni hazánk
volt társadalmi-politikai tevékenységet folytató közéleti
személyiségekről,akik abban az időben totálisan megtorló intézkedésű rezsimben
éltek,de róla továbbra sem emlékeztek meg.Az információkat különböző
forrásokbol gyűjtöttem össze:-az
édesapámtól,Magyarországi,Csehországi,Szlovákiai és más rokonaimtól,időszakos
kiadványokból,és történelmi kutatók munkáiból is.Munkám során sok információhoz
jutottam a családomról és őseimről.Gyűlt az anyag,ha egy információhoz
jutottam,feljegyeztem,újság cikkekből és az időszakos kiadványokból
fénymásolatokat készítettem,sok történelmi irodalmat olvastam el,édesapám
unokatestvére Budapestről, Bacsinszky Margaréta(Sárkány Endréné) elküldte a
Bacsinszky család családfáját,amely a XVIII század végétől
kezdődött.Meghatározóan sok segítséget nyújtott nekem családi személyes
adataiból Bacsinszky-Ficer Mária, aki átadta a Bacsinszky Ágoston nagybátyja
által irattárakból gyűjtött családfa anyagát,
Bendász Dániel atya (akinek édesanyja Bacsinszky lány volt). Anyai nagypapám,aki Makara Iván volt,odaadta a templomi iratokból három nemzedék mélységéig összegyűjtött családi adatok adatait.Ezek az adatok azért voltak birtokában,mert a múlt század negyvenes éveiben minden tanítónak,és a nagypapám Makara Iván és nagymamám Makara Lavra (Makara Laura)(lánykori neve Pavlisinec) tanítók voltak,alá kellett támasztaniúk családtagjaik harmadik nemzedék mélységéig,hogy meg vannak keresztelve. Amikor elég sok adatot gyűjtöttem össze a családomról az Interneten Weblapot létesítettem magamnak,amelyet nagypypapám testvérének,Bacsinszky Ödön-Szenátornak szenteltem (http://www.batsinsky.narod.ru). Kezdetben csak az ő életrajza szerepelt ott,azután kezdtem elhelyezni híresebb öseimről szóló információ mat,és a hazám történetének szentelt anyagokat is.
Bendász Dániel atya (akinek édesanyja Bacsinszky lány volt). Anyai nagypapám,aki Makara Iván volt,odaadta a templomi iratokból három nemzedék mélységéig összegyűjtött családi adatok adatait.Ezek az adatok azért voltak birtokában,mert a múlt század negyvenes éveiben minden tanítónak,és a nagypapám Makara Iván és nagymamám Makara Lavra (Makara Laura)(lánykori neve Pavlisinec) tanítók voltak,alá kellett támasztaniúk családtagjaik harmadik nemzedék mélységéig,hogy meg vannak keresztelve. Amikor elég sok adatot gyűjtöttem össze a családomról az Interneten Weblapot létesítettem magamnak,amelyet nagypypapám testvérének,Bacsinszky Ödön-Szenátornak szenteltem (http://www.batsinsky.narod.ru). Kezdetben csak az ő életrajza szerepelt ott,azután kezdtem elhelyezni híresebb öseimről szóló információ mat,és a hazám történetének szentelt anyagokat is.
Az
utolsó években,amikor Gombos Ádámmal cseréltünk információt(akinek dédapja
Bacsinszky),és az ő Magyarországon élő nagybátyja dr.Csoсsán Gyula segítségével
jelentősen bővítettem a saját családfám adatait,és később összeállítottam három
nemzedék mélységéig a Bacsinszky család családfáját Kárpátalján. Ez segített Elek Baranyі Budapest, Michael Fedák-Veresh és Alexander Dudinskiy Munkács, Kárpátaljai történelem kutatók. A”Family Tree Builder”számítógép
programot használva(ez a program kimondottan a családfa építésére készült,32
nyelven használható,van lehetőség képeket is felrakni),amelyet a „My
Heritáge”portálról installáltam.Ugyanezen a portálon szerkeztettem a Honlapomat http://www.bachynskyj.myheritage.com/.
A Megyei időszakos lapokba.mint: „Tribün”,”Trembita”,”Blágovesztnyik”,és
a járási lapokba:”Národnoje Szlovo” és „Kálejdoszkop Perecsinsini”
előkészítettem néhány cikket,néhányat közülük Fircák Eugén vagy Lyutyánszky
Eugén ítrak alá.A nagypapám testvéréről, Bacsinszky Ödön-Szenátorról,a
dédnagymamám testvéréről apai ágon Fircák Gyula-Püspökről,a nagymamám
testvéréről anyai ágon Pavlisinec Nyikoláj a híres pedagógusról, Makara
Iván nagypapámról és nagymamám unokatestvéréről anyai ágon Csajkovszky
Miroszláváról. Ugyancsak a „Národnoje szlovo”járási újságban megjelent a
történelmi kutatásom”Proszvetyityeli
Perecsinssini”(„Perecseny környék Műveltjei”)-a kiváló tevékenységű
tudósok a kultúrában,műveltségben,akiknek egykori életvitelük és tevékenységük
vala-milyen kapcsolatban volt járásunkkal-Pasztelij Iván,Csurgovics
Iván,Szilvaj Iván,Szilvaj Szion,Mitrák Alekszandr,Legeza Irinej és Fencik
Eugénij.
A
családfám kutatásai során sok anyag gyűlt össze családomról, és ebből kiindulva
elhatároztam a családfám leírását,kíemelve közülűk a kiváltságos
személyeket.Családom gyöke-reit,amit a családfa iratai támasztanak
alá,Galicsinában találjuk-Bacsin falúban,ami a Régi Számbor közelében
heleyezkedik el.Körülbelűl a XVII század vége felé tálálunk emlékeket
Kárpátalján a Bacsinszky családról.(3,11) Ismert,hogy a Bacsinszky család egy
ősi litván Hercegi családból származík és a hercegi udvar III Zsigmond Király
okevelével van alátámasztva.(4,55) A történelmi forrásokban már a XIII
században említést tesznek Bacsin falúról.A legenda alátámasztja,hogy az ősi
időkben,a hegyen,amit Zácsissének neveztek, állt egy kastély,melynek a
megerősítését szolgáló részei földből voltak.Bacsin falúban egy őr teljesített
szolgálatot,aki folyton a főutat figyelte és őrizte,elképzelhető,hogy a falút
erről nevezték el”bacsin”(aminek szláv jelentése”látjuk”),és haveszélyt látott
külömböző jelekkel tudatta a veszélyt a kastély lakóival.A XVII század második
felében a Régi Város eltávolítása után(ma Sztárij Számbir) csak néhány falú
létezett.amelyekben a a lengyel kisnemesek alkottak egy közösséget és a
prefektus volt a vezetőjük.Ilyenekhez tartozott Bacsina is .A falú szabad volt. A közösség a férfiak közűl választotta a
tanácsot,akiknek a prefektus volt a vezetőjük,az összes dolog vezetője.(26)
Bacsino
címere a Drág-Szászok klasszikus címerét jelenti-a legnépesebb Oroszország
címertani családja és a középkori Magyarország egyik legnagyobb hatalommal bíró
családja.Ez a nemeslelkű család a Grificsektől származík,akik az 1-ső ezred
végén Szakszóniában földtulajdonnal rendelkeztek,amelyek az Odra és Lába folyók
között terűltek el.A X- XI században a földek a nyugat szlovákoktól a német
feudalisták hatalma alá kerültek és a lakosság egy része keletre vonult jobb
életet keresni.A lakosság egy része Géza Király engedélyével Magyarország
Transzilvánia néptelen földjeire telepedett,azzal a feltétellel,hogy megvédi a
földet a pecsengek állandó behatolásától.1211-ben,II András magyar Király a
magyar földek egy részét állandó tulajdonába adta a szakszonszki
lovashadseregnek.Azóta itt hét város épült és ezeket a földeket Hétvárosnak
nevezték el.A magyar elnevezése
„Erdelyi”,az erdő szóból ered,aminek latin elnevezése „Transzilvánia”.A
Drág-Szász elnevezés egyik hipotézise,a Szász vajda nevéből ered,aki Drág
leszármazottja.A magyar nyelvben ez a szó egy germán népcsoportot
jelent-Szászok A második hipotézis,hogy a a Szász szó a magyar nyelvből
származík,és fordítása „Sas”,a „Drágo”szó,drága,kedves,értékes.A történelmi
források bizonyítékai alapján,Galicsinába ezt a szláv népet Galickij Dániel
hívta meg.A Kárpátok mőgűl a hadseregéhez csatlakozott egy lovas hadsereg
is,Gujda zsupán vezetésével,Máramarosról.Az újjonc banner csapat megkapta a
zsupántól a család jelét-a repülő nyilat,amely a kék pajzsra van helyezve, a
félholddal és a hold szarvain levő két
arany csillaggal.A sikeres katonai kampányaiért a Mazurok és Jatvagok
ellen,Gujda különös kitüntetést kapott Dánieltől,adott neki ajándékba egy darab
földet és feleségül vehette unokahugát. A
lengyel kisnemes ezzel betette az első hálószemet Galicsinában a Drág-Szász címerbe.A magyar Drág-Szász
család a XV-XVI században Mohács alatt érezhető vereséget szenvedett a magyar
-török háborúban, és a magyar a vereségtől véglegesen kialudt.Az észak Kárpátok
lejtőin a Drág-Szászoknak másképp alakúlt a helyzetűk.1359-től kezdődően a
Királyi kormány egyre gyakrabban hívta meg őket a saját hadseregéhez és a
Kárpátok mentén a határmenti erődök és kereskedelmi útvonalak közelében
szállásolta el őket.
Így a XV században
megjelennek a Szász családok:Beresztyánszkyék,Biszkivszkyék,Voloszeckyék,Gubickyék, Ilynyickyék,Komárnyckyék,Ribotyckyék,Turcsánszkyék,Turjánszkyék,Jávorszkyék
a XI százdban-Bacsinszkyék,Bilinszkyék,Vinnyickyék,Gordinszkyék,Zsurakovskyék,Kobilyánszkyék,Kropivnyickyék,Szaszivyék,Tarnavszkyék,Terleckyék,Jaszinszkyék
és egy sor más család. Információim szerint, az én családfám Bacsinszky Iván
görög-katólikus lelkésztől kezdődik,aki az én déd-déd-déd-déd-déd-déd apám
volt,aki a XVII század 70-es éveiben született.(9) Ő egy lányt és öt
fiúgyermeket nevelt,akik közűl négyen lelki dolgokkal foglalkoztak,és éppen
László-(1724-1795)volt az én déd-déd-déd-déd-déd apám, István,Bacsinszky
András Máramarosi Vikárius édesapja volt
(1719-1759),Dániel(1731-1775),Szimeon(1717-1726) és Tivadar (1693-1775)-Bacsinszky
András Püspök édesapja.
Az
én unokatestvérem,a család hatodik
nemzedékéből ,Bacsinszky András Püspök,Bacsinszky Tivodar lelkész családjában született,Benyátino
falúban,Uzsánszky körzetben(Szobránc közelében,Kelet Szlovákiában helyezkedík
el)-1732.november 14-én.A Bacsinszky Ferenc családjában Andráson kívűl még
három fiú volt,Iván,Mihály ,Georgij(György).1752-ben az Ungvári gimnázium
elvégzése után,Bacsinszky András a filozófia szakra nyert felvételt
Trnavába(Nagyszombat,Szlovákia) és ugyanott a tanév kezdetén 1753.április 3-án
felvették a Teológiai Szemináriumba,1756-ban Munkácson pappá avatják,miután
folytatja Nagyszombaton(Trnavában) tanulmányait,ahol 1758-ban filozófia doktori
címet szerez,ami feltételezte lexikális és világi természetű tudását és
érdeklődését.Ez év végén kinevezík segéd-lelkésznek Hajdúdorog városba(ma
Magyarország),és 1761.október 1-től helytartónak nevezík ki,azután Szabolcs
megyében magas rangú lelkészi arhidiákon kap kötelezettségi
megbizatást.1764.szeptemberében Bacsinszky András Hajdúdorogon lerakta az első
templom alapkövét.1765-1767-es években,ottléte alatt nagy fennforgások
vannak,mert sok bevándorló nyiltan
fellép azzal,hogy áttér a latin nyelvű szertartásra,és ezzel az Egri
Püspökhöz fordultak közbenjárásáért.De Bacsinszky becsülettel kerűlt ki ebből a
bonyolúlt helyzetből,a magas végzettségének.minőségi erkölcsösségének és
társadalmi aktív tevékenységénak köszönhetően,akit nagy szeretet övezett nem
csak az Egyházban,de azon kívűl is,mint a társadalomban,úgy a Királyi Felség
előtt is.1771-ben sikeresen oldotta meg a sok éves harcot a Munkácsi
Görög-Katólikus Egyház elszakadását az Egri Püspökség joghatósága alól és a
latin szertartástól,és1772-ben,Bradács Johann halála után a Munkácsi Püspökség
feltétel nélküli Vikáriusává választják.(23,267-269)
1773.március
8-án Bacsinszky Andrást a Munkácsi Püspökség Pápájává nevezík ki és Bécsben a
Czézári kápolnában szenteli fel Bozsicskovszky,a Krizsivszki Püspök.1773.május
végétől 1775-ig a Püspőki rezidenciáját Munkácsról Ungvárra helyezi
át.(12.189)1774-ben megalapított 7 Vikáriátust.Azokban az időkben a Munkácsi
Püspököknek nem volt külön saját szobájuk és katedrájuk,ezért az osztrák hatóság átadta Bacsinszkynek
Ungváron a Jezsuiták házát,ahol volt saját állandó lakrésze az
udvarban.Igyekezetének köszön-hetöen,közbenjárásával a lelkészeknek fizetést
állapítanak meg.Mindenhol,ahol szükség volt rá,templomokat kezdtek
építeni.1798-ban Bacsinszky alapította az Ungvári Teológiai Szemináriumot.A
XVII században az ő intézkedésével az Egri Püspökséghez kapcsolódtak.A vidékünk
lakói müveltebbek kezdtek lenni,feljődött kultúrájuk,nemzeti és szellemi
tudatuk.Bacsinszky Püspök nagy hatással volt Mária Terézia osztrák
császárnőre,aki még 1777-ben az udvarában nemesemberi ranggal jutalmazta meg és
titkos szövetségesének nevezte ki,és az örököse,II József átnyújtotta neki azt
a jogot,hogy képviselje a nép érdekeit a családokban.(13,236) 1800 után, hála
Bacsinszky termékeny munkájának,a városok és falvak lakossága,akik a Munkácsi Görög-Katólikus
Püspökség joghatósága alá tartoztak,ami a saját fejlettségüket illeti,egyházi
és nemzeti öntudatával felemelte Galí-ciát.(25,144-145)
Hazánk
népe az egyházi kultúra aranykorát élte. Ha a nép nem is volt teljesen szabad
politikailag,de szellemileg egyesített volt és vezette őt a Munkácsi
görög-katólikus Püspök-aki mint a Bécsi parlament felső képviselőház tagja
volt,és volt lehetősége megvédeni a nép érdekeit a politikai fórumokon is.Ezért
a tevékenységéért a nép Főpapját atyjának nevezte és kísérőjének
tekintette.(12,77) 36 évi Püspökség vezetési ideje alatt,Bacsinszky
nemcsak,mint egyházi személy vonúlt be a történelembe,de mint kulturálisan
művelt közéleti személy is,publicista,saját nemzeti érdekeit szenvedélyesen
védő személyiség is.1809.november 7-én hunyt el Ungváron,77-ik életévében és a
Katedrális templom kriptájában temették el.
Még egy
Bacsinszky András
,unokatestvére a Püspöknek,segítette fejlődésben a Munkácsi Görög-Katólikus
Egyházat a XVIII század közepén.Bacsinszky István Újlaki( Viloki),Zempléni
vármegye ,lelkész családjában született 1719-ben.(9)Újlak falú 1304-ben
alakúlt.Úgy is ismert volt,mint Vujlok(szlávúl).Idővel ezen a néven nem
használták,a falúhoz kötötték a mai
nevét,ami szlávúl Vilok(Szöllősi járásban van).A templomi adatok 1332-ben arról
tanúskodnak,hogy Vilok abban az időben jelentősen sürün lakott hely volt.(27)
1738-ban-mint világi ember filozófiát tanult Kassán,ezután a
Trnavai(Nagyszombati) Szemináriumba irányítják,de 1739-en in-en, pestis járvány
miatt ,mint másodéves teológus hallagató visszajön Munkácsra,1740.szeptember
25-én (diakon)egyházi lelki munkára nevezték ki és visszatér Trnavába folytatni
tanulmányait.1742.január 22-én Blazsovszky Johann Püspök káplánnyjának nevezík
ki,akinek halála után Zemplén vármegyébe irányítják át,ahol a vice-diakonátus
vezetője.(23,250) 1746.július 18-án Olysavszky Emmánuel Püspök kinevezi
Bacsinszkyt a Máramarosi Vikáriusság vezetőjének,ahol sok mindent élt át és sok
mindent csinált.Szigeten volt egy templom,ahol a lelkész felváltva tartott
istentiszteleteket görög és latin szertartás szerint.Ezért a Vikárius feltette
a kérdést,hogy építsenek új görög-katólikus templomot.1748.május 27-én
beszereztek egy telket,amelyre egy év múlva felállították a templomot,amelyet
Szacsala falúból hoztak át.Ugyanebben az évben szereztek be egy telket templom
építésre Huszton.1751,decembe 29-én az ö igyekezetével voltak kijelölve az
építési telkek és beszerezve az építkezésekre való engedélyek a Viski és Técsői
templomok építésére.Ezeknél a jótékonysági munkáknál igénybe vette Barkóczi
Ferenc Gróf Egri Püspök baráti ismeretségét,Ily módon felfigyelt erre Emmánuel
Püspök és igyekezett eltávolítani Bacsinszkyt a Vikáriusi hivatásából.Ennek
következtében Bacsinszkyt az apostoli köz jegyző eltávolítja tisztségéből,amely
az Egriek segítségével volt meghosszabbítva.1754-ben eltávolították a
Vikáriusságból és Hajdúdorogra helyezték át helytartónak,de ő nem sokáig maradt
ott és ugyanabban az évben Újhelyre,Zemplén vármegyébe költözík,a mai neve
Sátoraljaúlyhely,Magyarország északi részén a Szlovák határon helyezkedík
el,ahol 1759.július 14-én meghalt.Őt fénynek nevezték,ami a sötétség után
világít.(23,282-283)
Fircák
Erzsébet,Bacsinszky dédnagymamám testvére мásodik generáció ,Fircák Gyula Püspök volt,aki
1836.augusztus 22-én született Hudlevo falúban,Ungvár vármegyében,Fircák László
helyi lelkész családjában.Elvégezte az Ungvári Teológiai Szemináriumot,a
híttudományt Bécsben a Központi Teológián tanulta(1856-1859).Görög-katólikus
lelkésszé szentelése 1861.szeptember 26-án volt,azután Popovics Püspök
dogmatika professzornak nevezi ki az Ungvári Teológiai Szemináriumba.1876-ban
kanonoknak nevezík ki és a Szeminárium rektorának.1887-ben a Magyar parlament
képviselőjének választják.Magas végzettségének és európai nyelvismereteinek
köszönhetően széleskörű ismeretsége és kapcsolata volt a magyar vezetőség
köreiben.1891.december 17-én az Apostoli Trón Munkács Püspökének nevezte
ki.Püspökké avatása Prjásovban(Eperjes,Szlovákiában)volt 1892.április 10-én Vali
I.által…(11,191)
Fircák
Püspök a Püspökségben elsősorban egyházi életet igyekezett nyújtani,harcolt
hazánkban az egyházi iskolák létesítéséért,abban az időben a Munkácsi
Püspökséghez tartozó 471 egyházi iskola közűl,csak 119-ben folyt egyházi
tanításA tankönyvek hiánya miatt a tanítás le volt korlátozva a zsoltárok
olva-sására,katekizmus tanítására és egyházi énekek éneklésére.Az egyházi élet
felemelésére két szinódusi időszakot töltött el a Püspökségen(1891-1903),amely
idő alatt a Munkácsi Görög-Katólikus Egyházban igyekezett újraéleszteni az
egyházi életet és a saját egyházához való szeretetet.Az elsőn,amely Ungváron
volt 1897.szeptember 30-án,sok kérdést néztek át,nem csak az egyházi anyagi
ellátásról szólóakat,de azokat is,amik az egyházi iskolákkal kapcsolatosak,a
lelkipásztori munkákkal és az egyházi szervezéssel kapcsolatosakat is.A második
egyházi szinódus Fircák Püspök irányításával,amely 1903.szeptember 8-12 között
volt.A szinódus négy külön bizottsággal működött,átnézték az anyagi
helyzetet,az egyházi életet,a lelkipásztori munkát,egyházra való nevelést, a
szociális közgazdasági bevételt,lelki tevékenységet.Meghozták a döntést,hogy a
a katekizmust és a Bibliát mindenhol a saját anyanyelven kell tanítani,és meg
kell újítani szent Nagy Vaszilij szerzetesrendjét.(12,103,104)
1895,augusztusában a Püspök áldásával létrehozták Szent Nagy
Vaszilij Egyesületét,amelynek vezetője az akkori szeminárium rektora
Jákovlevics Iván kanonok volt.A megújult népi lelkészek úniójának első ülésén
elhatározták,népi nyelven újságot adnak ki.Így született Kárpátalján 1897.május
5-én az első népi újság „Nauka”(„Tu-domány”),amelyet a Püspöki Szeminárium
vice-rektora Csucska Gyula atya szerkesztett.1899-ben a Szent Vaszilij únió
saját nyomdát alapított,amely a népi iskolák számára kezdett kiadni szükséges anyagokat.1900-ban megváltoztatták
az únió nevét(ami eddig szlávúl szojuz volt) únióra(magyar elnevezést kapott
cirill betükkel), hogy a későbbiekben ,ha kereskedelmi céggé alakulnak ne
essenek ellenörzés alá az adminisztrációs szervek által.Ezután hitrelen kinyilt
és felélénkült benne a tevékenység,mert a munkásai ingyen dolgoztak eddig,csak a
jó szándék érdekében.Az egyesület tankönyveket,könyveket,űjságokat:”Nauka” és
Görög-katólikus szemle”,brosurákat és.stb.adott ki.Érezve a Püspökségben a
tanítóerő hiányt,Fircák Püspök 1903-ban
megala pította a női Tanító Szemináriumot,amely nem kevés híres
tanítónőt nevelt.(12,218-220)
Fircák
Gyula Püspök sok figyelmet fordított a szegények szociális helyzetének
megsegítésére.1897 elején összeálított egy„Memoriándumot az észak-kelet Kárpát
és Ruténia orosz nyelvet beszélő nép
lelki és anyagi élet fejlődésére”. Válaszolva ennek a lebonylítására a
Mezőgadasági Minisztériúm,megbízza Egán Ede(1851-1901),a neves
vezető-mezőgazdászt,hogy szervezze át vidékünk mezőgazdaságát ,a racionális
gazdasági elvekre támaszkodva. Így kezdődött az úgynevezett Verhovinai akció.Az
akció keretében Egán Ő.igyekezett bevezetni bő tejelő tiroli fajta tehenek racionális
etetését,melyek számára a Verhovinai hegyek hasdékaiban gazdag legelők
voltak.Folyt a parasztok gazdasági művelése,alakulni kezdtek a fogyasztói és
hitel szövetkezetek,falusi népművészeti műhelyek(kosárfonás,kézimunka,szövés,stb.)Ez
volt az úgynevezett „Verhhovinai akció”kezdete,amely egészen 1901-ig folytatódott.Kezdetben
ehhez az akcióhoz sok lelkész kapcsolódott,akik gondoskodtak arról,hogy a
különböző akciók kezdeményezése reálisan beépüljön a nép életébe.(12,240-241)
Ez
idő alatt sok mindent csináltak a vidék-ünk szociális-gazdasági fejlődése
érdekében,1893-ban kezdték építeni az Ungvár-Nagy Berezna vasútvonalat, 1894-ben
befejezík a Sziget-Jaszinya vasútvonal építését,1897-ben Ungváron felépítették
a reál-műszaki természeti profilú iskolát,1898-ban Ungváron megalapították az
agyagedény iskolát,1897-ben építették ki Ung-vár-Budapest között az első Távíró
álomást,1902-ben épült fel az Ungvári Villamos erőmű 1millió kwt/óra
kapacitással,1905-ben Kárpátalján véghezviszik a földek kataszteri közművesítését,1907-ben
Ungváron felépítették a Színházat.Így 1909-re Kárpátalja területén már 26
indafonó,10 kilimarna,58 bank és hitelbank,166 hitelszövetkezet,15 fatelep,6
nádüzem működött.A verhovinszki akció szatírjai,elsősorban a korcsmárosok és uzsorások
a XIX században teljesen kihasználták és csődbe vitték a szegény ruszinokat.Az
alkoholizmus lett a társadalmi probléma Kárpátalján.Fircák Püspök 1900-tól
mindem Munkácsi Egyház lelkészének belépésekor megparancsolta,lépjen be a
„Testvéri Józanság”alakulatba és Szent Keresztelő János nevében tegyen esküt.A „Nauka”
újság is cikkeket írt oldalain,az antialkoholizmusról.1903-ban Fircák Gyula
Püspök áldásával a Katedrális templomban megalapították a „Szent Ruzsanec
Közösséget”,aminek vezetésével az Őfelség Karcub András atyát bízta meg.Az
esemény hivatalos megszentesítését Gyümölcsoltó Boldogasszony estéjén rendezték.Az
imákon kívűl „Ruzsáncán”a közösség tagjai összeállították a megbeszélni való
meghatározásokat,hogy nem fognak alkoholt inni,kerűlni fogják a bűnt,helyette
gyakrabban fordulnak majd szent”Tajn”-hoz,és főként az Egyházi ünnepeken teszík
ezt.Vasárnaponként és az ünnepnapokon együtt imádkoztak a templomban a”Ruzsanec”-re
és Szűz Mária tiszteletére egyházi énekeket énekeltek.A közösség a józan életforma széleskörű terjesztője
volt a hívők és a Tisztalelkű Szűz Mária
hívők körében.(12,296-298) Fircák
volt Kárpátalján az Egyházi
énekek rendezésének kezdeményezője.A saját egyházában rendbe kívánta tenni az
egyházi életet,figyelembe vette az egyházi éneklést.Az Ungvári Katderális
templom karmesterét,Boksai Iván atyát azzal bízta meg. hogy gyűjtse össze és
kottázza le az egyház közösségek összes dallamát,és abból állitsa össze az
Egyházi énekeket,amelyeket azután kötelezöen énekelni kell minden Munkács
Egyházmegyéjéhz tartozó templomban.A munka elvégzése után Boksai átadta az
összegyűjtött anyagot a Püspöknek,aki utasítást adott ki,hogy nyomtassák ki az
énekeket.Így 1906-ban világot látott az „Egyszerű Templomi Ének”gyűjtemény
kiadása.Fircák Püspök utasítására
az „Egyszerű Templomi Ének”előadássá vált a templomokban,az Istenhez szóló és
szellemi tanítók körében.Idővel az „Egyszerű Egyházi Ének” szabvány
gyűjteménnyé vált,mint egyházi éneklés minden Kárpátaljai egyház közösségben,az
otthonokban és a falvakban.Fircák Gyula Püspök Ungváron halt
meg,1912.június 1-én,76-ik munkaszerető évében.
Fircák
Gyula testvére,Erzsébet (1859-1927)
a férjével Bacsinszky Istvánnal (1851-1936),aki görög-katólikus lelkész
volt,először Kalina falúban(1878-1898) a Técsői járásban,azután(1898-1936)
Jaszinyán a Rahói járásban laktak,mellesleg,1918-ban vezetőségi tagja volt a
„Národnij Szovet v Jászinyá”(„Népi Tanácsnak Jaszinyában”)a Hucul
Köztársaságban,(7,9-11,47)együtt nevelték fel 7 gyermeküket,akik a sorsuk szerint
szétszóródtak a világban.
Bacsinszky András (a nagypapám) (1901.09.24.-1988.03.25)-erdészmérnök volt,a Prágai
Egyetemet végezte el,sok évet szentelt a fiatal facsemetéknek a Kárpátaljai
erdők területein,annak különböző részein,Uszty-Csornán, Túrja-Remetén és
Perecsenyben.
Szabó Sarolta(1878 - ?) az USÁ-ba ment.
Bacsinszky István (1882-?)-lelkész volt(1912-1934) Rusz–Krivája falúban,Máramaros
vármegye,és(1934-1949)Lugi falúban,Rahói járás.-A falú a Tisza part mindkét oldalán fekszik.A
falú egy része a Tiszán túl(Tisza bal partja) a templommal és paróchiával(paplakkal) együtt,1920-ban
vált el Romániától,azután Szamarában,(ma Szatmár Romániában).
Bacsinszky Alekszandr (1895-1915),aki az első Világháborúban vesztette életét.
Golda Margaréta (1893-1969) férjhez ment egy cseh tiszthez Golda Jároszlávhoz és
1938-ban a családjával együtt Brünbe költözött.
Bacsinszky Gyula (1885.03.06.-1973.05.21), aki az Ungvári Teológiai Szeminárium
elvégzése után,(1906.június 15-én),a lekészi pályfutását Kvaszi falúban,Rahói
járásban kezdte el,és 1913.szeptember 1-től 1924.október 31-ig a Szent „Nykoláj
Csudotvorec”helytartója,Csornogolova falúban,Nagybereznai
járásban.1924.szeptember 1-től segéd-lelkész Jaszinyán a 73 éves édesapja
mellett.,édesapja halála után,1936-ban ennek a közösségnek a
helytartója.Bacsinszky Gyula atya felesége Ka-minszky Irén(1888-1962),az
Ungvári Görög-Katólikus Szeminárium igazgatójának lánya-apjaKaminszky Viktor(1854-1929)
.1949 elején megtíltották a lelkészi munkája tevékenységét.Az úgynevezett
Görög-Katólikus Egyház „szélnekeresztése”miatt,mert ő megtagadta az orosz
pravoszláv egyházhoz való áttérését,Bacsinszky Gyula atyát
letartóztatják.Őt 10 évre fosztják meg
szabadságától.1957-ben tért haza,89-ik életévében és 65 évi lelkipásztori munka
végzése után Beregszászban meghalt.(11)
Bacsinszky Ödön 1880.júniuus 13án
született Kalini falúban,Técsői járásban(Máramaros vármegye).Ő más utat
választott,mint a férfiak a családjában,ő a Budapesti Egyetem Jogi karát
végezte el.Az Első Világháború ideje alatt Debrecenben és Magyarország több
városában hivatalnok volt.1922-ben Ungvár polgármestere lett és a Földhivatal
tagja.1927-1936-ig a Duchnovics közösségbe tartozík,amelyet 1936-ban három
hónapig vezet.1929-1938-ig a Cseszlovák Parlament Szenátorává választották az
Agrár párttól.A Podkárpátszkájá Ruszy únió szövetkezetének elnöke,kiadott egy
brosúrát”Kooperácijá ná Podkárpátszkoj Ruszi”(„a Podkárpátszkájá Ruszí
szövetkezete”).(4,171-172) Külön figyelmet érdemel az ő sport szeretete,mint a
nép fizikai és lelki eszköze.1925.augusztus 15-én a „Ruszy” sport club
elnökhelyettesévé választják.És a 30-as években,elnöke a z SZK „Ruszy” futball
csapatának.A Szenátori fizetésének felét,annak fenntartására költi.Éppen az ő
elnöksége ideje alatt érték el a futballisták a legnagyobb sikereiket.1933-ban
a „Ruszy” negyedszer nyerte meg a Prikárpátyje és Kelet Szlovákia területi
bajnokságot és bekerült a köztársasági verseny döntőjébe.(24,1,4)
1938.október
11-26-ig a Podkárpátszkájá Ruszy autonóm hatóság tagja,ahol a Belűgyminiszteri
tisztséget tölti be.Egy másik hatóság tagja is volt,akinek a vezetője Volosin
Augusztin volt.(3,5) 1938.október 19-től Bacsinszky Ödön a Podkárpátszkájá
Ruszy érdekeit képviseli a Müncheni megbeszélésen az elkövetkező
határvonalakról.Ez ügyben( a Bécsi döntőbizottság elött) találkozott
Németország Külűgymi niszterével Joachim fon Ribbentroppal.(5,169-171)
A Vörös
Hadsereg bevonulása után,1944 decemberében letertóztatták és a 4 számú Ukrán
front „Szmers”vezetősége Enakievo
városba,Donyeck megyébe vitte bírósági ítélet nélkül,ahol tifuszban halt meg
1945-ben az elítéltek lágerében”Junkom” bányában.(6,6)
Az anyai ágamon a déd-déd-déd nagymamám Csurgovics Karolina (Soltisz)
(1824-1858)-nagybátyja Csurgovics Iván kanonok.Ő egy hegyi falúban Novoszelicén
(Perecsenyi járásban) született,Csurgovics Iván görög-katólikus lelkész
családjában, 1791.január 26-án.(10) Az Ungvári Gimnáziumot végezte el.A család
látta,hogy a tudományban tehetséges,elküldte Budapestre tanulni,azután az
Unngvári Teológiai Szemináriumba.1817-ben a leklészi méltóságot és egyidejüleg
az Ungvári Gimnáziúmban kezdett el tanítani.Két év múlva elindult a tudomány
felé Bécsbe a Frinta-neumba. Itt 1823-ban megkapja lekészi doktori címét.
1825-ben az Ungvári Gimnázium igazgatójává nevezik ki, amelyet 1856-ig
vezetett.(29,19) Pócsi Alekszej Püspök halála után 1831-től,Csurgovics Iván
kanonokot a Munkácsi Görög-Katólikus Egyház vezetőjének,kapitulális Vikáriusnak
nevezi ki 1838-ban Popovics László, aki a Püspököket azenteli fel.Abban az
időszakban ő kezdeményezte az Ungvári Katedrális Templom énekkar
alapítását.(13,113,399) Popovics Püspök a kapituláls Vikáriusi posztjáról
elbocsátotta és az Ungvári Tanítói Szeminárium Igazgató posztjára nevezte
ki,amit (1839-1861) töltött be. 1862-ben halt meg.
Csurgovics
Iván a maga idejében a plejádok egyik legműveltebb személyisége volt.Egy nagy
könyvtárat hagyott hátra maga után,amely ben olyan könyvek voltak
találhatók,amik az ő filozófiai megvilágosodásáról szóltak.Ő magasan a környezete fejlettsége fölött
állt,az Európai civilizáció szintjén,de mindemellett egy őszinte patriota és
tudatos ember volt a maga idejében.(14,70-71)
Csurgovics Iván testvére Karolina
(1824-1858),az én déd-déd-déd nagymamám Novoszelice falúban született,akinek
apja abban az időben a falú helytartója volt.Egy görög-katólikus lelkészhez
ment férjhez Soltisz Alekszanderhez (1818-1884),aki Ulics falúban született és
Gribovicában volt lelkész (1842-1847) Kosztov-Pasztelen
(1847-1856),Poroskovoje(1856-1872) és Zaricsevóban (1872-1884),mellesleg
ugyanabban a falúban volt leklész az én
déd-déd-déd apám,apai ágamon,Bacsinszky Mihály, született (1783-1847)
1825-1947-ig.(21,30) Két lányt szűlt,Irmát és Máriát(1848-?) és ugyancsak három
fiút,Ivánt,Gyulát és Alekszandert (1854-1931),az én déd-déd apámat,aki egész
életében Túrja-Remete falúban volt
tanító.Jackovics Anna,a felesége
(1855-1935) szintén
lelkészi családból származík.Az ő apja.Jackovics László-görög-katólikus
lelkész,az édesanyja Legeza
Varvara(Barbara),lelkész lánya.(10)
Soltisz
Alekszander lánya-Lavra(Laura) (1892-1954) Pavlisinec Nyikolájhoz ment férjhez
(1892-1954),aki Túrja-Paszekán született,Perecseny térségében,ahol sok
éven át tanítottak az ő apja,Pavlisinec
Iván (1863-1918)-Dorobrátovo szülöttje és nagypapám anyai ágon Gurej Teodor.
Pavlisinec
Laura nagymamám (1912-2005) Makar Ivánnal (1912-1999) szintén tanítók voltak ,a
következő falvakban:Poroskovo,Záricsevo,Szimer.A nagypapám volt a népművészeti
csoport első vezetője a Perecsenyi járásban.Sok megtorláson ment át.Jackovics
Anna (Soltisz) déd-déd nagymamám unokatestvére ismert író és szótáríró volt
Kárpátalján,Mitrák Alekszander atya.Ő
Ploszkoje falúban a Szolyvai járásban született,Mitrák András helyi
lelkész családjában.A szülőfalújában szerzett alapműveltségű iskola után,tíz
évesen,kisfiúként az Ungvári hatosztályos Gimnáziumba nyer felvételt,és a két
utolsó osztályt Szatmár városban (Satu-Mare Románia) végzi el.Ezután Ungváron a
Teológiai Sszemináriumban tanúl,annak elvégzése után lelkészként szolgál Ilynicén,Nagy
Lucskiban,Jaszenován,Klenovóban és Vorocsátyiban.Valamennyi időt (1864-1868)
hítoktató volt a Munkácsi népi iskolában.(17)
Legeza
Irinej (1861-1929) is író-népművelő.Paróhusként dolgozott a következő
falvakban:T.-Bisztra,T.-Paszika és Klenovó-n,ahol kibontakoztatta népi
múveltségét(hitel bankok szervezője volt,a „Testvéri Józanság”szövetkezetét
fellendítette),iskolák építését propagálta,sok értesítést írt. Ez időre az én
családfámban 223 személy adata gyúlt össze és szerepel,64 család vonala van feltüntetve
függőleges és vizszintes vonalban.Kutatási eredményeim 9 nemzedéket karolnak
át,akik az utóbbi 350 évben éltek a Podkárpátszkájá Rusy (ma
Kárpátalja)területén,amely most négy ország közt van
elosztva,Ukrajna,Magyarország,Szlovákia és Románia között és 1818-ig a Munkácsi
Görög-Katólikus Püspökség joghatósága alá tartozott.Az őseim között apai és
anyai ágakon görög-katólikus lelkészek,tanítók,vezetők,mérnökök,közéleti
politikai és egyházi személyek voltak.Édesapám ágán görög-kató-likus Püspökök,Bacsinszky
András(1732-1809) és Fircák Gyula (1836-1912),Máramarosi Vikárius,Bacsinszky András(1719-1759),Cseszlovákiai
Parlament Szenátora Bacsinszky Ödön(1880-1945).Édesanyám ágán kapitulá-lis
Vikárius, Csurgovics Iván atya(1791-1862),ismert Kárpátaljai író és szótáríró
Mitrák Alekszander (1837-1913),író és népművelő,Legeza
Irinej(1861-1929).Görög-katólikus lelkészek-mártírok az igazság hírdetői.Édes-apám
ágán,Bacsinszky Gyula atya,Bendász István atya,Bacsinszky Teodor atya,idősebb
Bacsinszky Dániel atya, ifjabb Bacsinszky Dániel atya .Édesanyám ágán a
Karpinec testvérek Iván és József atyák.(11),(15),(16)
Levonható
a tanúlság:a családfa sarki igazsága,hogy mindenki úgy ismerheti meg magát,ha
tanulmányozza,ki volt előtte az őse.A családfám kutatásával foglalkozva 3x 100
évre visszamenőleg,megtanúltam a Görög-Katólikus Egyház és hazám
történelmét,ami elszakadhatatlanul sok érdekességet jelentő elfelejtett és
ismeretlen dolgot
rejtett eddig
számomra.
Használt irodalom és Források
1.Zádorosznij
Volodimir.,Fenics Volodimir.-Bacsinszky András-egyházművelő.-„Szribná
Zemlyá”-1993.-november 12.
2.Kárpátszkij
kráj(Kárpát vidéke)-1993-április,június.
3.Boldizsár
Mihály.Hogy formálódott a a Podkárpátszkájá Rusy(Kárpátalja) első autonom
hatalma.-Novini Zákárpáttyá-1992.-augusztus 8.
4.Magócsi Pál
Róbert.A nemzeti értesülések formálása:Podkárpátszkája
Ruszy(Kárpátalja)(1848-1948).Angol nyelvről fordította-Policska „Kárpátskoho
kráju”-Ungvár.-1994.-296 old.
5.Sztercsó
Péter.Kárpát-Ukrán állam.Torontó,1965.-388 old.
6.Történelem által
rehabilitáltak.Kárpátaljai Megye.Két kötetben.-1-ső könyv Ungvár.-BAT
„Zákárpáttyá”-2003.-780 old
7.Klocsurák
Sztyepán.A szabadságig-Policska”Kárpátszykoho kráju”-Ungvár.-1992.-268 old.
8.Bacsinszky Ödön
és családja életét és adatait, Golda Jároszláv és Bacsinszky Teodor unokaöccsei
elmondása alapján 1990-ben Cseszlovákiában kaptam.
9.Édesapám családi
ágát 9 nemzedék mélységéig ,édesapám unokatestvére ,Bacsinszky
Margaréta(Sárkány Endréné) Magyarországról bocsátotta
rendelkezésemre.-1996.
10.Édesanyám 3-ik
nemzedékig szóló családfa alapanyagát a nagypapám Makar Iván és nadymamám Makar
Laura (Pavlisinec)(1940-1942-ig) gyűjtémeménye
képezi ,amelyeket a templomi iratokból gyüjtöttek.
11.Bendász István
és Bendász Dániel.”Lelkészek-mártírok,az igazság
hírdetői”.Ungvár.-„Patent”.1999.-234 old.
12.Atanászij Pekár
V.CSSZVV.A Kárpátaljai templomok
történetének rajzai.-1-ső kötet:Hierarhikus kialakítás.
-Róma-Lemberg.-Vaszilián atyák
kiadása”Misioner”.1997-232 old.
13.Atanászij Pekár
V.SCSZVV.A Kárpátaljai templomok történetének rajzai.-2-ik kötet:Belső
történelem.-Róma-Lemberg.Vaszilián atyák kiadása „Misioner”.-1997.-492
old.
14.Potusnyák Fedir
Miháljovics-.Én és a végtelenség.Kárpátalja filozófiai történelmi
rajzai.Oficinszkij R.Rendezés és Utóirat.-Ungvár:Grazsda,2003.127 old.
15.Podolyák
Larisza.Ismeretlen emberek ismert nevekkel,Romzsa és Bacsinszky
lelkészek.”Sztárij Zámak”.2001.augusztus 23.augusztus 30.
16.Podolyák
Larisza.A nagy gonoszrangúak hallgatnak.-„Sztárij Zámak”.2001.november 8.
17.Dolinics
Joszip.A falusi tanítók dinasztiája és az ő méltó folytatólyuk.”Viszti
Szváljávsini”.2003.augusztus23
18.Szabó
Eumén.Egyházi szláv és orosz-ugor irodalmi műemlékek
szöveggyűjteménye,orosz-ugor népmesékkel megtoldva,eredeti
nyelvjárással.”Knyigopecsátnij fond epárhii Mukácsevszkoj”.-Ungvár.1893.232
old.
19.Gerovszkij
Georgij.A Podkárpátszkájá Ruszy nyelve.-Moszkva.-1995.-90 old.
20.A dokumentumok
tanuskodnak.-Gajdos A.I..-Ungvár:”Kárpáti”.-1985.160 old.
21.Csucska Pál
.Ungvári Gimnázium.Történelem,anyagok,találgatások.-Ungvár.”SZPTOV Poli
Print”.2001.269 old.
22.Duhnovics
Olekszándr.Válogatott művek.-Fedák D.M.rendezése és utóirat.-Ungvár-Kiadó
„Zákárpáttyá”.-2003.328 old.
23.Lucskaj M.A
Kárpát ruszinok történelme.-T.N.-Ungvár-Kiadó „Zákárpáttyá”.-2003.-567 old.
24.Fedák
László.Népi futball.-„Zákárpátszkájá právdá”.1990.január 11.
25.Panasz K.Az
Ukrán templom története..Lemberg:NVP”Transzitex”.1992.16o old.
26.Internet link
„”Wikpedia”-http://uk.Wkpedia.org/
27.Internet
link”Kárpátinfo”-http://www.karpatinfo.net.ua/
28.Internet
link”Vsze pro Zákárpáttyá”-http://wwwl.zakarpattya. net/
A
magyar nyelvre való fordítást Nemes
Judit, Bacsinsky család egyik leszármazottja