Havasi András Ungvár, Ung vármegye, Magyarország, 1939. február 24. ukrán és szovjet labdarúgó kapus és csatár, később sportvezető. A szovjet másodosztályú labdarúgó-bajnokság 1. ukrán zónájának bronzérmese (1964), és ugyanabban a zónában a szovjet kupa döntőse (1961), elődöntőse (1963) és kétszeres negyeddöntőse (1957, 1964). 1959-ben a csapatával a tabella 7. helyén végzett az országos labdarúgó-bajnokság első osztályában. Ezenkívül ugyanabban az évben hatodik helyezést ért el ’’Az év labdarúgója Ukrajnában’’ kitüntető címért folyó versengésben és szerepelt a szovjet nemzeti válogatott «B» csapatában. ’’Az ukrán testnevelés és sport kiváló dolgozója’’ kitüntetés birtokosa. Oklevelet szerzett az Ungvári Állami Egyetem fizikai-matematikai karán.
Játékosként
A pályafutását a helyi Szpartak ifjúsági csapatában kezdte. Az ungváriak vezetőedzője Mihalina Mihály azonban őt 1956-ban, alig 17 évesen meghívta Kárpátaljafő labdarúgó-együttesébe, amely akkoriban a szovjet bajnokság «B» osztályában szerepelt. Eleinte csak a tartalékosok kispadján nézhette végig a bajnoki meccseket, de egy év múlva a csapat az ő aktív szereplésével már negyeddöntőse volt a saját zónájában a szovjet kupában. A fiatal és tehetséges kapuvédőre rövidesen felfigyeltek a kijevi Dinamo edzői, s ily módon ő a másik két csapattársával - Turjancsikkal és Szabóval - együtt, 1959-ben átköltözhettek Ukrajnafővárosába.

Sportvezetőként
Ezt követően őt megbízták a Perecsenyi Járási Állami Adminisztráció Ifjúsági és Sportosztályának a vezetésével. Mindazonáltal Havasi András pályafutásának talán a legsikeresebb időszaka volt, amikor 12 éven keresztül a Kárpátaljai Labdarúgó-szövetséget irányította (1995–2006), 10 évig volt az Ukrán labdarúgó-szövetség (ULSZ) megfigyelője az ország felső- és premierligás labdarúgó-mérkőzésein, valamint hatékonyan tevékenykedett az ULSZ Végrehajtó-bizottságában, amelyben a Régiós kapcsolatok albizottságának alelnökeként felügyelte a Nyugat-Ukrajnai megyékkel fenntartott kapcsolatokat.