Ma 68 éve, 1950. december 24-én
Szenteste éhhalálban hunyt el a szibériai Ábeszben Ortutay Jenő görög katolikus
kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő, Beregszász város
bírálja. A 10 évi
kényszermunkának a felét töltötte le. A kegyetlen életkörülmények között
végzett rabszolgamunka és az elégtelen táplálkozás felőrölte egészségét.
Jenő 1889. május 3-án született Ortutay István görög katolikus
pap és Dudinszky Mária családjában Tarnán. Elemi iskoláit Hegygombáson, a
gimnáziumot Ungváron végezte. Itt kezdte teológiai tanulmányait, majd
Budapesten fejezte be. A
katolikus egyetem után 1912. december 22-én Papp Antal munkácsi megyéspüspök
szentelte pappá. Első kinevezését a hajdúdorogi egyházmegye Cséke községbe
kapta. Később Beregpapfalán
volt parochus. 1915-től 3 évig Ungváron a püspöki székesegyházban hítszónok és
káplán. Ezután Ökörmezőre helyezték.
A trianoni békeszerződés után a cseh katonák fogságába került.
Internálták 5 évre Kövesligetre. Ott a pravoszlávok törtek az életére, de
megvédte a magyar nyelvű szertartást. Ezért a püspök 1923-ban tiszteletbeli
esperessé nevezte ki.
Ortutay Jenő 1925-ben kerület Beregszászra, ahol aktív részt
vett a katolikus hítéletben és közreműködött a város társadalmi-kulturális
életének szervezésében.
Papi tevékenysége elismeréseként Gépe Péter püspök beregszászi
kerületi esperessé, majd 1929-től szentszéki tanácsossá nevezte ki. 6 évvel
később Sztojka Sándor főesperes címmel tüntette ki.
Beregszászban a Katolikus Legényegylet védnöke és a Keresztény
Szocialista Párt női szakosztályának díszelnöke. 1927-es helyi választások
során az általa alapított Katolikus Községi Párt elnöke lett.
Mandátumhoz jutott a városi képviselő testületbe. Városbíróvá
(polgármesteré) választották. Ezt a tisztséget 10 éven át viselte.
1930-ban Kárpáti Figyelő címmel lapot indított magyar nyelven. 5
évvel később a Keresztény Szocialista Párt kárpátaljai tartományi képviselője.
1938 nyarától a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Amikor Beregszászt visszacsatolták Magyarországhoz, részt vett a
konszolidációs munkában. Sokat tett Kárpátalja ruszin nyelvű népességének
jogaiért.
1938 novemberétől 6 éven át a Magyar Országgyűlés behívott
képviselője, mint tartományi gyűlési képviselő. 1942-ben Nemzetvédelmi
Kereszttel tüntették ki.
A főpapot 1945-ben Ungvár-ceholnyai parochusnak és ungvári
kerületi esperesnek nevezték ki. Néhány hét múlva a szovjet hatóságok
letartóztatták és koholt vádak alapján 10 évi javító munkatáborra,
vagyonelkobzásra ítélték.
A GULAG szibériai Ábesz lágerben karácsonykor, Szentestén, 36
kg-ra lefogyva éhhalálban életének 62. és papi hivatásának 39. évében halt meg.
Politikai rehabilitálására 1990. december 24-én került sor.
1991 augusztusában a beregszászi temetőben, leánya sírjánál
emléktáblát állítottak. A Szolyvai Emlékparkban neve ott szerepel a szovjetek
által elhurcolt kárpátaljai magyar képviselők márványoszlopán.
Szívünkben őrizzük mártír főpapunk emlékét!
(Az élet érdekes játéka, 49 évvel később ezen a napon született
dédunokája, Attila. Isten éltesse őt!)
.jpg)
