Blog Bacsinszky János es Nemes Judit: Fenczik István igazi hazafi Kárpátalja

Fenczik István görögkatolikus lelkész nemcsak hitvallóként, hanem tehetséges tudósként, tehetséges zenészként, igazi hazafiként és a Kárpátaljai Oroszország egyik legambiciózusabb közéleti és politikai személyiségeként is belépett térségünk történelmébe. század felében vezető szerepet játszanak a régió életében. Életének 53 évében (1892.10.13-1946.03.30) tevékeny és sokrétű volt. A Munkács megyei Nagy Luchky faluban született egy görögkatolikus pap családjában.

Kárpátalja történetét és a görögkatolikus papok családjainak genealógiáját kutatva észrevettem, hogy Fenczikről nagyon keveset tudunk. Alapvetően csak politikai tevékenységét írják le. Úgy döntöttem, hogy pótlom ezt a hiányt. A tanulmányból egyébként kiderült, hogy István atya nagymamám, Bacsinszky Katalin unokatestvére volt a Szakszun papi családból.

CSALÁD

Apja, András1866-ban született Felsősárad faluban Ugocsa vármegye, Fenczik Andrdás (1820-1890) pap és Firczák Anna családjában. 1890-ben Pasteli János püspök szentelte pappá. Lelkipásztorként szolgált az Alsókaraszló irshava kerületi (1890-1892), a Nagylucska-ban (1892-1894), a zemplin megyei Velykyi Trniben (1894-1904) és a Perecsin kerületi Drugetháza (1904-1926). Ebben az időszakban a turyai esperes esperese is volt. A faluban halt meg. Drugetháza, 1926. augusztus 20

Legeza Julia édesanyja Legeza de Bobrk címerébe tartozó nemesi családból származott, melynek családfája a XII. Ez a család sok papot, tanárt és haladó közéleti személyiséget adott vidékünknek. Ő született május 11, 1869 . Drugetháza, Perecsin kerületben Legeza József

(1820-1890) és Anna Sakszun (1828-1884) pap családjában. Apja Csontos (1846-1848), Turjasebes (1848-1868), Drugetháza (1868-1872) és Turjavágás (1872-1890) falvakban szolgált papként.

András Fenczik családjában SIstvánon kívül volt még egy fia, Jenő és lányai Julija - Szűcs Elek) és Olga - Dr. Beszkid Elek felesége.

Fenczik István szűk családjában vannak vidékünkön neves pedagógusok, különösen nagybátyja, Eugén Fenczik (1844-1903) - pap, költő, regényíró és publicista.

A következő településeken volt lelkész: Havasköz (1869 - 1870), Bukovecz (1871 - 1873), Dusino (1873 - 1882), Poroskovo (1882 - 1893), Nagy Rakovets (1893 - 1903) . 1885-ben megalapította a "Leaf" című folyóiratot, amely saját és más szerzők irodalmi műveit, történelmi és helyismereti feltárásait, népszerű tudományos cikkeit közölte. Öt ruszin nyelvtan, történelem, számtan, természettudomány és fizika tankönyvet is összeállított.

Ő nagybátyja, At. Legeza Irén ( 1861-1929 ) volt, egy pap, író és közéleti. A juhar Zemplin Bizottságban (1892-1920) és Turjavágás -ban (1886-1892 és 1920-1929) szolgált. Hitelhivatalok, szövetkezetek szervezője volt, plébánosai körében alkoholellenes propagandát folytatott. Számos – humoros, pszichológiai, moralista és társadalmi – történet szerzője, amelyeket a huszadik század elején minden ungvári folyóiratban publikáltak.

OKTATÁS

A tudomány alapjai az egyházi-plébániai iskolában kezdték meg a helyet. Nagy Toronya (Szlovákia), ahol három osztályt, a negyedik osztályt a Sátoroliougel állami iskolában végezte, szülei 1902-ben adták neki , hogy a Sárospatak Gimnáziumban folytassa tanulmányait , ahonnan az első év után átkerült az Ungvári Gimnáziumba. ahol a II-VI osztályt végzett. Később a Beregszászi Gimnáziumban tanult, majd 1910-ben érettségizett . A középiskola elvégzése után az Ungvári Teológiai Szemináriumba került, ahová a szeminárium vezetése küldte teológiai oktatásra Budapestre. 1910-től 1914- ig a Budapesti Királyi Egyetem Hittudományi Karán tanult 1914 nyarán a párizsi „Ecole des Hautes Etudes sociales” nyári szemeszterére. A Sorbonne Egyetemen francia nyelv és jog szakon, majd 1914-től 1915-ig, majd év a Bécsi Egyetemen folytatja a teológiai, 1915-1917-ben a filozófiai tanulmányait. Közben 1915-ben miniszteri engedéllyel a Budapesti Állami Zeneakadémia 8. osztályába vizsgázott.

1916. február 20-án a Görög Katolikus Szemle újság közölte az örömhírt: kitüntetéssel letette az utolsó vizsgát, azaz a 4. teológiai vizsgát, és ezzel a 23 éves fiú az összes teológiai tudomány doktora lett." 1918. április 21-én szerzett filozófiai doktorátust a Budapesti Tudományos Egyetemen. Mindkét oklevelet 1922-ben a prágai Károly Egyetem erősítette meg.

PAP-TANÍTÓ

Május 26-án, 1918-ban a püspök görögkatolikus Munkácsi Egyházmegye, Antál Papp felszentelt neki egy pap , mint aki elfogadta a cölibátust (anélkül, hogy a házasság). A felszentelés után a püspök kinevezi At. Stefant az Ungvári Teológiai Szeminárium filozófiai és dogmatikai tanszékének teológia professzoraként. 1922-1926-ban az Ungvári Állami Reálgimnázium tanáraként is dolgozott .

Az ifjúság nevelése terén végzett odaadó munkájára, valamint a lelkipásztori munka magas eredményeire tekintettel a püspök 1924-ben a Püspöki Konzisztórium tagjává nevezte ki . Az Egyházmegyei Konzisztórium egyfajta eparchiális szenátus, amelyet a püspök hív össze, hogy megvitassák az egyházmegyével kapcsolatos fontos ügyeket. Ebbe beletartozott minden igaz és tiszteletbeli kanonok, főesperes, és a püspök az egyházmegye tiszteletbeli papjai közül konzisztóriumi tanácsosokat nevezett ki , az ilyen kinevezés általában életre szóló volt. 1926-ban At. Stefan Zarychivben, és ott szolgált lelkészként egy évig . Három évre az Ungvári Teológiai Szeminárium rektorhelyettesévé nevezték ki . Ebben az időszakban számos esztétika, néprajz, történelem tárgyú anyagot közölt a korabeli folyóiratok hasábjain.

1931-ben, Gebey Péter püspök halála után At. Fenczik István három, de valószínűleg több jelölt között szerepelt, de 1932. május 3-án az Apostoli Főváros Olekszandr Stoika kanonokot (1932-1943) nevezte ki a munkácsi egyházmegye püspökévé.

A munkácsi egyházmegye püspöke, Sándor Sztojka amerikai tartózkodása alatt 1934-ben felfüggesztette (méltóságától megfosztva) At. Stefan Fentsik „a következők miatt: 1. a kánoni engedelmesség megtagadása; 2. szakadás gyanúja; 3. a has méltatlanná válik egy paphoz . (Lelkipásztor. - 1934. - 237. o.).

Azonban 1939-ben állították vissza a pap. Így értesült róla a „Munkácsi körlevélben” május 2-án „Dr. Fenczik tiszteletes, egyházmegyei pap fegyelmi munkájáról a Kormányegyházmegyében predpysam kanonicheskoho jobbra uporyadkoval - bыl me (püspök) a suzpendiy és a yrrehulyarnosty uvolen."

ZENÉSZ

1918-ban, az évben Ungváron megszervezték az Ungvári Zeneművészeti Társaságot "Filharmónia", amely összehozta a zene szerelmeseit. A kezdeményezője és szervezője a társadalom Stefan Fenczik. Az egyesületnél megalakult a „Harmony” kórus és a szimfonikus zenekar, melynek karnagya és vezetője atya volt. Stefan.

Az egyesület 1920-tól kezdődően jelentősen növelte taglétszámát és fokozta munkáját, kiterjesztette a régió egészére, fő feladatának a zenei és énekképzés fejlesztését, zenekarok és zenei estek szervezését látva. Így a Filharmóniában megnyílt az első zeneiskola, amely 60-100 diákot tanított . Az iskola egyik tanára a hegedűosztályban Fenczik volt. Hegedűgyakorlatokat komponált, amelyeket a prágai Iskolai és Közoktatási Minisztérium hagyott jóvá iskolai használatra.

Ezzel egy időben Fenczik Alekszandr Duhnovics szavaira írta a Kárpátaljai Oroszország himnuszának dallamát. A himnusz feljegyzéseit a „Karpatorusky Visnyk” című újság 1922. július 2-án tették közzé . Fenczik István zenész koncert- és fellépői tevékenysége is nyomon követhető az akkori sajtó kritikáiból, ami nagyon virtuóz hegedűművészként, kórusok és zenekarok kiváló karmestereként jellemezte.

A szokásos koncert- és propagandamunka mellett Fenczik számos kórusfeldolgozást készített népdalokból, Duhnovics versei alapján kórusművet ("Nap, orosz menet", "Szabadság", "Kantáta o tiszteletére" . Duhnovics"), szimfonikus költemény "Orosz fantázia".

A Prágai Állami Kiadó 1921-ben és 1922-ben megjelentette a Kárpátaljai ruszinok dalai című, Fenczik által komponált, 70 egybehangzó mintát tartalmazó két részt.

FELVILÁGOSODÁS

Dr. Fenczik István 1923-ban az "Alexander Dukhnovichról elnevezett Orosz Kulturális és Oktatási Társaság" (Dukhnovics Társaság) egyik szervezője volt, amely a Szentpétervári Társaság utódja lett. Nagy Bazil", melynek egyik alapítója és aktív tagja nagybátyja, At. Fenczik Eugen volt. Megalakulásától 1944-ig a társaság titkára, szervezője és vezetője volt.

Az O-ról elnevezett egyesület elnöke. Dukhnovych választották főesperes Eumenius Sabov (1859-1934), azok között választották a fő tanács a társadalom voltak: Dr. Joseph Kaminsky Archpriest Peter Gebey (1924 óta püspök), Canon Simeon Sabov, At. Emilian Mustyanovych, iskolafelügyelő Vaszil Antalovszkij, Dr. Mikola Beszkid, Dr. Julij Gadzseha, a Munkácsi Gimnázium igazgatója, Mikolaj Dragula, a tanári szeminárium igazgatója, Yosyf Khromlyak.

A társaság húsz tagozatra oszlott, és a Filharmóniai Társaság ezek egyikébe, a zenei tagozatba olvadt be. Emlékművet állított a kárpátaljai nemzeti személyiségeknek, és megtartotta az éves Orosz Nap fesztivált. További fontos eredmény az 1932-ben Ungváron épült Népház. Megjelent a Kárpátvidék című folyóirat (1923-1924), később a Kárpátok Világa (1928-1933). 1930-ban S. Fenczik kezdeményezésére cserkészszakosztályt hoztak létre, melynek 1944-ig állandó elnöke volt.

A kárpát-orosz szervezetek delegáltjaként járt: 1926-ban Párizsban, 1928-ban Belgrádban, 1928-ban és 1929-ben Lvivben, 1929- ben Rigában, 1930-ban Szófiában és Bukarestben, 1931-ben Rómában és végül 1934-ben. 1935 az Egyesült Államokban. Ahová csak járt, előadásokat tartott, és megismertette az ott élő ruszinokkal Csehszlovákia részeként Kárpátalja politikai életét.

POLITIKUS

1935-ben, amikor Fenczik hazatért Amerikából, a csehszlovák hatóságok letartóztatták, de egy hónappal később kénytelenek voltak elengedni az őrizetből , mivel az Orosz Nemzeti Autonóm Pártból a csehszlovák parlamentbe választották.

Az Orosz Nemzeti Autonóm Párt (RNAP) 1935. március 3-án alakult meg egy khuszti gyűlésen, amelynek elnökévé István Fencziköt választották meg (bár akkor még az Egyesült Államokban tartózkodott). Aznap azonban nem sikerült minden szervezési kérdést megoldani. Ezért ugyanazon év március 31- én összehívták az RNAP első általános kongresszusát, amelyen megtörtént a párt végső megszervezése.

A párt egyik fő programiránya a Kárpátaljai Oroszország autonóm státuszának elérése a Csehszlovák Köztársaságon belül, a PR Szejm megválasztása és a régió határainak meghatározása volt, figyelembe véve a Szepesség, Sáros, Zemplin (a mai Kelet-Szlovákia) annektálását. Kárpátaljai Oroszországba. A párt kiadta a «Kárpát-orosz szó» (1932-1934) és a «A mi utunk» (1935-1938) újságokat.

1935. május 19-én az RNAP részt vett a csehszlovák parlament parlamenti választásán, 29 926 szavazatot szerzett (összesen 323 645 választó vett részt a szavazáson), és ezzel Fenczik István parlamenti képviselő lett. És már ugyanazon év május 26-án sor került a zemstvo és a kerületi képviseletek választására. Ennek eredményeként az RNAP 28 158 szavazatot kapott.

1938. október 11-én Stefan Fencziköt nevezték ki Kárpátalja első autonóm kormányának tárca nélküli miniszterévé, aki felhatalmazást kapott arra, hogy a szlovák kormánnyal tárgyaljon a szlovák határon. Október 26-án azonban feloszlatták a kormányt, és letartóztatták Andrij Brody miniszterelnököt. Novemberben a bécsi nemzetközi választottbírósági eljárást követően . Fenczik Budapestre távozott, ahol a magyar parlament képviselőjévé nevezték ki.

1939-től 1944-ig a magyar parlament felsőházának tagja volt, ahol a kárpátaljai ruszinok autonómiájának megszerzését szorgalmazta a magyar kormánytól. Ennek érdekében 1941-ben megjelentette a "Kárpátaljai autonómia és a nemzeti kisebbségek kérdései" című könyvét (magyar nyelven).

A HŰSÉG HALLGATÓJA

1945. március 31-én S. Fencziköt Budapesten letartóztatta a SMERSH szovjet katonai kémelhárítás, és Ungvárra szállították. Az új hatóságok, miután áttanulmányozták Fenczik atya korábbi tevékenységét, és tudván rendkívüli ambícióját és vágyát, hogy vezető szerepet töltsön be a régió életében, fel akarták használni terveikben, hogy a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét Rómával való egységből alakítsák át. egység Moszkvával. Ehhez pedig szükségük volt egy helyi ortodox püspökjelöltre. De ő, bár tudta, mi vár rá, határozottan visszautasította az ajánlatot, és felháborodva azt mondta: "Egy görög katolikus pap nem eshet ennyire alá!". Minden további kínzás és meggyőzés nem működött - Fenczik István halálra ítélték. Az ítéletet 1946. március 30-án hajtották végre. Holttestét az éj leple alatt kivitték a börtönből az ungvári Peremohy utcai (Kapushanska) temetőbe. Haláli maradványai ott nyugszanak a földdel egyengetett sírban minden jel nélkül.

1992. február 24-én a Kárpátaljai Törvényszék Elnöksége határozatával a Kbt. Az Ukrán SSR törvényének 1. §-a "Az ukrajnai politikai elnyomás áldozatainak rehabilitációjáról" At. Fenczik István rehabilitálták.

Ivan Bacsinszky, helytörténész, Perecsin, Kárpátalja.

Egy forrás "Az evangélista". Megjelenés a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye. Ungvár. - -2016. - március.

Felhasznált források és irodalom:

1. Stefan és Daniel Bendasz. – Papok-mártírok, hűséggyónók. Ungvár. - "Szabadalom". - 1999.- 421 p.

2. Bendász István. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyéhez tartozó paróriákon működő lekeszek névsora a olvas 1949-ig.// Bendász István. Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye történetéből.- Ungvár, 1999.- 168 old.

3. Magochy Pál Róbert. A nemzettudat kialakulása: Kárpátaljai Oroszország (1848-1948). A szerző fordítása angolból. - polc "Kárpátok régió". - Ungvár. –1994.- 296 p.

4 Athanasius V. Baker, OSBM. Esszék a kárpátaljai egyház történetéről. - II. kötet: Belső történelem. - Róma-Lviv. - A Bazilitus Atyák "Misszionárius" Kiadója. - 1997. - 492 p.

5. Ligęza (Legeza) családtagok - http://www.ritamate.hu/legeza/ .

6. A. Zöld. Fenczik István és a kárpátaljai Oroszország zenei élete a huszadik század első felében - Budapest. - "Ruszin almanach". - 2007.

7. Marina VV Kárpátaljai Ukrajna (Kárpátaljai Oroszország) Benes és Sztálin politikájában. 1939-1945. M .: Új kronográf, 2003. - 304 p.

8. Puskás László. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye vértanúinak boldoggá avatási folyamata. Dr. Stefan Fentsik. . - Ungvár. - "Az evangélista". -2006. - December.

9. Turner Marian. Kárpátalja politikai pártjai a több háború körülményei között (1919-1939). - Ungvár: PE Basarab MM Kiadó "Szülőföldünk", 2006. - 380 p.

10. Ivan Bacsinszky. Perecsin vidék felvilágosítói. - Ungvár. - "Az evangélista". -2009. - Augusztus. - Október.

11. Vegesh M., Tokar M. Kárpát-ukrán államalakulás. - Ungvár: Ungvári Nemzeti Egyetemi Kiadó "Hoverla", 209. - 563 p.

12. A Társaság tevékenysége. A. Dukhnovich 1922-1926. szerkesztette: Dr. SA Fencika. - Ungvár: „Iskolasegély” nyomda. - 1926. - 130 p.

13. Bendász István - Bendász Dániel. Helyszín és szállás. Munrfcsi Görög Katolikus Egyházmrgye hitvalló és meghurcolt papjai. - Kariosz Kiadó.- Budapest, 2014. - 148 - 152 old.

14. Tatiana Rosul. Kárpátalja zenei élete a XX. század 20-30 éve. - Ungvár 2002