2026. április 24., péntek

A Legeza-család: A kárpátaljai kultúra és hit évszázados oszlopai


A forrásdokumentum a kárpátaljai Legeza család több évszázados történetét és a régió fejlődésére gyakorolt hatását mutatja be. Ez a meghatározó görögkatolikus papi dinasztia a 18. századtól kezdve központi szerepet játszott a helyi vallási, kulturális és társadalmi élet formálásában.

Kiemelt figyelmet kap a család hősies helytállása a szovjet egyházüldözés idején, amikor sokan a mártíromságot vagy a száműzetést választották hitük megőrzése érdekében. Az elemzés kitér a nemzetség nemesi származására, kiterjedt rokoni kapcsolataira és a magyar oktatást, illetve hitéletet támogató tevékenységükre is.

Összességében a forrás a Legeza nevet az értelmiségi folytonosság és a nemzeti öntudat szimbólumaként prezentálja a kárpátaljai történelemben.

1. A nemesi gyökerektől a Kárpátok bérceiig

A Legeza-család története nem csupán egy genealógiai adatfolyam, hanem a kárpátaljai ruszin sors tükörképe. A család gyökerei a ködös múltba, egészen a 12. századig nyúlnak vissza, a lengyelországi Ligęza de Bobrk nemzetséghez. A dinasztia tagjai a 18. század folyamán telepedtek le a Magyar Királyság északkeleti végein, a Kárpátok hegyei között megbúvó Izvor (ma Rodnikivka/Beregforrás) községben, valamint a család valódi „fészkének” számító Turja-völgy falvaiban (Turjasebes, Drugetháza, Turjavágás).

Bár eredetileg római katolikus lengyel nemesek voltak, a helyi közösségbe való szerves beilleszkedésük során vallási identitást váltottak. A görögkatolikus hitre térve nem elhagyták nemesi öntudatukat, hanem azt a ruszin nép szolgálatába állították, így váltak az egyszerű hegyi emberek szellemi és lelki vezetőivé.

„A család nemzedékeken át hűségesen őrizte lengyel eredetének tudatát és nemesi múltjának emlékét. Címerük, amely egy szamárfejet és egy félkecskét ábrázol, a büszke származás jelképeként vonult végig a család évszázados történetén, emlékeztetve őket a nemesi méltóság és a közösségi felelősség egységére.”

Ez az ősi háttér tette lehetővé, hogy a Legeza-papok ne csupán lelkiatyák, hanem a nép igazi „arisztokratái” legyenek, akik műveltségükkel és kapcsolataikkal védelmezték híveiket.

2. A papi dinasztiák szerepe: Miért volt a parókia a közösség szíve?

A 18–19. századi Kárpátalján a görögkatolikus parókia messze több volt vallási központnál: az írástudás, a gazdasági túlélés és a kulturális ellenállás bástyájaként működött. Itt alakult ki a sajátos „papi arisztokrácia”, ahol a nagynevű családok – mint a Bacsinszky, a Legeza és a Fenczik – tudatos

házassági és szakmai hálózatot alkottak. Ez a réteg képezte a régió értelmiségi gerincét.

A papi családok társadalmi szerepkörei

Funkció

Konkrét tevékenység és helyi példa

Oktatás

Gimnáziumi tanítás és ruszin nyelvű tankönyvkiadás (pl. Legeza Viktor és Fenczik Jenő munkássága).

Gazdaság

Hitelszövetkezetek és fogyasztási pénztárak alapítása az uzsora ellen (pl. Legeza Ireneus Turjavágáson).

Kultúra

Folyóirat-szerkesztés (Negyilya, Nauka), zeneszerzés és néprajzi gyűjtés a nemzeti öntudatért.

Hitélet

Kőtemplomok építése, az unió (Rómával való egység) és a rítus szigorú megőrzése.

Gondolkodtató: Vegyük észre, hogy a műveltség ebben a korszakban nem elszigetelte az értelmiséget, hanem kötelezte őket: a tudást a parasztság felemelésére, a gazdasági függetlenség megteremtésére használták.

3. A népnevelő és az író: Legeza Viktor és Ireneus portréja

A család két kiemelkedő alakja, Viktor és Ireneus, példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre európai szintű tudósnak és a szülőföld szerelmesének lenni.

Legeza Viktor (1851–1924) – A tudomány nagykövete Budapesten futott be tudományos karriert, de mindvégig megmaradt „turjabisztráinak”.

  1. Természettudományos iskolateremtés: Ásványtani, vegytani és földtani tankönyveit évtizedekig használták a magyarországi és kárpátaljai iskolákban.
  2. A ruszin sajtó motorja: Öt éven át szerkesztette a Negyilya című hetilapot, közvetlen párbeszédet folytatva a néppel.
  3. Botanikusi alázat: Harminc éven át kutatta a gombák világát, hagyatékában monumentális szakmai kéziratot hagyva az utókorra.

Legeza Ireneus (1861–1929) – Az író és reformer A genealógiai adatok alapján 1929-ben hunyt el Turjavágáson. Ivan Lomilo álnéven a ruszin irodalom egyik legolvasottabb alakja volt.

  1. Irodalmi tükör: Humorral és mély pszichológiai érzékkel ábrázolta a paraszti életet az ungvári folyóiratokban.
  2. Szociális védőháló: Hitelhivatalokat és szövetkezeteket szervezett, megmentve a helyieket az anyagi kiszolgáltatottságtól.
  3. Erkölcsi nevelés: Aktív alkoholellenes propagandát folytatott, felismerve, hogy a nép felemelkedésének alapja az egészség és a józanság.

Pedagógiai útravaló: Viktor és Ireneus élete azt üzeni a mai tanulónak, hogy a tehetség csak akkor válik valódi értékké, ha közösségi célokat szolgál.

4. Politika, zene és vadászat: A Fenczik–Legeza összefonódás

A család hatása a 20. században vált nemzetformáló erővé. Itt kell tisztáznunk a genealógiai hátteret: a híres politikus és zeneszerző, Fenczik István (1892–1946) édesanyja a Turjavágáson született Legeza Julia (1869–1926).

Híres nagybátyjai: Anyai ágon nagybátyja volt Legeza Irén (Ireneus) pap és író, valamint Legeza Viktor neves természettudós és pedagógus

 További nagybátyjai közé tartozott Legeza Pál Ung vármegyei főispán és Legeza István királyi táblai bíró is

Ezen a vonalon keresztül Fenczik egy több száz éves papi és értelmiségi dinasztia örököse volt, amely meghatározta kulturális és politikai identitását

Fenczik István: A kárpátaljai polihisztor

  • A zene mestere: Megalapította az Ungvári Zeneművészeti Társaságot („Filharmónia”), hegedűművészként is remekelt, és ő szerezte a kárpátaljai himnusz dallamát.
  • Kulturális vezető: A Duhnovics Társaság titkáraként és elnökeként a ruszin identitás legfőbb őrzője volt.
  • Politikai pálya: Az Orosz Nemzeti Autonóm Párt (RNAP) alapítója, prágai és budapesti parlamenti képviselő, az első autonóm kormány minisztere.

A dinasztikus specializáció: Dr. Bajza Fenczik Jenő

A család diverzifikációs stratégiáját mutatja Fenczik István testvére, Dr. Bajza Fenczik Jenő (1894–1962). Ő a „papi elit” tudományos-szakmai ágát képviselte: elismert naturalista, kynológus és a Kárpáti Vadász szerkesztője volt. Munkássága a hiúzvadászattól a fegyvertervezésig terjedt, bizonyítva, hogy a dinasztia képes volt a társadalmi élet minden szegmensében szakértői pozíciókat elfoglalni.

5. A hitvallás ára: Üldöztetés és mártírium a szovjet érában

1944 után a családnak a legnehezebb próbát kellett kiállnia: a szovjet megszállók erőszakos „ortodoxizációját”. A Legeza-ág tagjai a vagyonelkobzás és a halál árnyékában is hűek maradtak a görögkatolikus egyházhoz.

A drámai csúcspont Fenczik István alakja, akit 1945. március 31-én Budapesten tartóztatott le a SMERSH (szovjet kémelhárítás). Felajánlották neki, hogy legyen a régió ortodox püspöke, ha elárulja hitét. Válasza örök erkölcsi mérce maradt:

„Egy görög katolikus pap nem eshet ennyire alá!”

A hűség tanúi

  • Fenczik István: Vértanú, 1946-ban Ungváron kivégezték, sírja ma is jeltelen.
  • Legeza István (Beregkövesd papja): A Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. 1949-ben 25 évre ítélték, a mordvinföldi Javasz lágereiben halt meg 1955-ben.
  • Legeza József (Batár papja): Korábban az I. világháború bátor tábori lelkésze (feldburát) volt. 1950-ben 25 év kényszermunkára ítélték, a mordvin lágerekből 1954-ben szabadult, élete végéig Beregszászban maradt.
  • Legeza Péter (Felsőkalocsa papja): 1946-ban ortodox szélsőségesek meggyilkolták, mert megtagadta az áttérést.
  • Legeza Emánuel: Katonatiszt, a Signum Laudis kitüntetettje, aki az I. világháborúban áldozta életét.

6. Összegzés: A Legeza-örökség tanulságai

A Legeza-család útja a 12. századi lengyel udvaroktól a Turja-völgyi parókiákon át vezetett a kárpátaljai nemzeti ébredésig, majd a Gulág lágereiig. Történetük bizonyítja, hogy egy közösség vezetőjének lenni nem kiváltság, hanem áldozathozatal.

Tanulságok a jövő értelmisége számára:

  • Az értelmiségi felelősség: A tudás (legyen az ásványtan, zene vagy jog) csak akkor teljesedik ki, ha a nép kulturális és gazdasági felemelkedését szolgálja.
  • A hűség rendíthetetlensége: Vannak helyzetek, amikor az életnél is fontosabb az elvek és a hit megőrzése – ahogy azt a lágerekbe induló Legeza-papok példázták.
  • A gyökerek megtartó ereje: A család évszázadokon át őrzött nemesi öntudata nem gőg volt, hanem erkölcsi horgony, amely segített átvészelni a 20. század viharait.

A múlt, ami a föld alatt is él

Ezen családok emlékezete a tiltások és a szovjet elnyomás évtizedei alatt is fennmaradt, bár sokszor csak a családi legendákban és a levéltárak mélyén. Fenczik István jeltelen sírja az ungvári temetőben, vagy a Legezák elfeledett parókiái Turjavágáson és Drugetházán mind mementói egy olyan világnak, ahol a hit, a műveltség és a származás egyet jelentett a felelősségvállalással.

A jeltelen sírok és a poros akták mögött hús-vér emberek, tragédiák és világra szóló teljesítmények húzódnak meg, amelyek nélkül Kárpátalja mai arca elképzelhetetlen lenne.

 

A Legeza család papjainak életrajzai hozzáadva

Forrás: Marosi István – Marosi Anita. «A storneyti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye

papi névtára»

Legeza Ágoston

Édesapja Legeza Miklós pap, édesanyja Malczóvszky Mária. Ujkemencén (Ung vm.) született 1871. április 6-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1899. december 17-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1899–1900 között Vécse (Zemplén vm.) segédlelkésze. 1900-tól 1911-ig Jeszenő (Ung vm.), 1912–1927 között Solymos (Ung vm.) papja. 1927. szeptember 8-án hunyt el. Felesége Lescsisin Irén (†1930), Lescsisin György pap és Gebé Ilona leánya. Ismert gyermekeik: Anna (*1905), Mocskos Mihály pap (1898–1938) felesége; Péter pap (1912–1946).

Legeza András

Édesapja Legeza Bazil. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Munkácson folytatta. 1765-ben szentelte pappá Olsavszky Mihály Emánuel munkácsi püspök. 1765–1785 között Turjavágás (Ung vm.) papja. Felesége Mudry Anna. Ismert gyermekeik: Bazil pap (1769–1826), János pap (1773–1834).

Legeza András

Édesapja Legeza Bazil (Ligenza) pap, édesanyja Bacsinszky Zsuzsánna. Alsóhunkócon (Ung vm.) született 1795-ben. Teológiai tanulmányait Ungváron és Szatmáron folytatta. 1820. április 2-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1820–1833 között Alsóhalas (Ung vm.), 1833-tól 1846-ig Koromlak (Ung vm.) papja. 1846-tól nyugdíjas Felsőnémetiben (Ung vm.) és Bercsényifalván (Ung vm.). 1874. március 31-én hunyt el. Felesége Ladizsinszky Anna, Ladizsinszky Bazil pap és Farkas Mária Rozália leánya. Ismert gyermekeik: Augusztina (1832–1903), László József pap (1822–1912) felesége; Melánia (1834–1881), Szoták József pap (1828–1907) felesége.

Legeza Atanáz (Ligenza)

Édesapja Legeza Gergely (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.) született 1774. november 5-én. Teológiai tanulmányait Pozsonyban folytatta. 1801. március 14-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1801–1802 között Tiha (Ung vm.) segédlelkésze. 1802-től 1803-ig Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1803–1810 között Perecseny (Ung vm.), 1810-től 1835-ig Turjavágás (Ung vm.), 1835–1839 között Ladomér (Zemplén vm.) papja. A Turjai Esperesi Kerület esperese (1803–1810). Ladoméron hunyt el 1839. szeptember 4-én. Felesége Jaromisz Zsuzsánna, Jaromisz Mihály pap és Ilykovics Mária leánya. Ismert gyermekeik: Atanáz pap (1811–1866); Borbála (1814–1890), Jaczkovics Bazil pap (1812–1868) felesége; Bazil pap (1818–1873).

Legeza Atanáz

Édesapja Legeza Atanáz (Ligenza) pap, édesanyja Jaromisz Zsuzsánna. Turjavágáson (Ung vm.) született 1811. június 25-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1836. április 15-én szentelte pappá Tarkovics Gergely eperjesi püspök. 1836–1844 között Kiskolon (Zemplén vm.), 1845-től 1866-ig Hársfalva (Bereg vm.) papja. A Szolyvai Esperesi Kerület esperese (1847–1866). Hársfalván hunyt el 1866. február 17-én. Felesége Schivulszky Anna (†1862), Schivulszky Illés pap és Pásztélyi Anna leánya.

Legeza Bazil

1737. február 17-én szentelte pappá Olsavszky István Simon munkácsi püspök. 1737–1752 között Turjasebes (Ung vm.) papja. Nős, felesége neve nem ismert. Ismert gyermekeik: Gergely György pap (ord. 1759), András pap (ord. 1765), Simon pap (ord. 1770).

. Legeza Bazil

Édesapja Legeza Gergely György (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1784. június 29-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1784–1785 között Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1785-től 1804-ig Havasköz (Ung vm.) papja. Felesége Dudrovics Anna, Dudrovics János pap leánya.

Legeza Bazil (Ligenza)

Édesapja Legeza András pap, édesanyja Mudry Anna. Turjasebesen (Ung vm.) született 1769. december 26-án. Teológiai tanulmányait Lembergben folytatta. 1793. április 21-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1793–1799 között Alsóhunkóc (Ung vm.) segédlelkésze. 1799-től 1801-ig Hegygombás (Ung vm.), 1805–1818 között Turjaremete (Ung vm.), 1818-tól 1820-ig Turjasebes papja. 1820-tól nyugdíjas Turjavágáson. Itt hunyt el 1826. május 16-án. Felesége Bacsinszky Zsuzsánna, Bacsinszky György pap és Sztrippai Ilona leánya. Ismert gyermekük: András pap (1795–1874).

Legeza Bazil

Édesapja Legeza Atanáz (Ligenza) pap, édesanyja Jaromisz Zsuzsánna. Turjavágáson (Ung vm.) született 1818. december 21-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1843. december 21-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1843–1844 között Poroskő (Ung vm.), 1844-től 1855-ig Kiskolon (Zemplén vm.), 1855–1873 között Csontos (Ung vm.) papja. Felesége Tabakovics Anna (1826–1895), Tabakovics Bazil pap és Lengyel Mária leánya. Ismert gyermekeik: Ilona (1845–1895), Gulovics Ágoston pap (1838–1887) felesége; Emilia, Szatala Jenő Ödön pap (1849–1914) felesége.

Legeza Gábor

Édesapja Legeza Gergely György (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1782. június 24-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1782–1795 között Kisberezna (Ung vm.) papja. Felesége Zsettkey Mária (1763–1802).

Legeza Gergely György (Ligenza)

Édesapja Legeza Bazil pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. 1759. július 23-án szentelte pappá Olsavszky Mihály Emánuel munkácsi püspök. 1759–1782 között Turjasebes, 1782-től 1821-ig Tiha (Ung vm.) papja. Tihán hunyt el 1821. december 22-én. Nős, felesége neve nem ismert. Ismert gyermekeik: Ilona (†1816), Popovics András pap (†1816) felesége; Gábor pap (ord. 1782); Bazil pap (ord. 1784); Atanáz pap (1774–1839).

Legeza Gergely György

Édesapja Legeza János pap, édesanyja ? Anna. Turjaremetén (Ung vm.) született 1793. szeptember 24-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1820. április 2-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1820–1822 között Turjasebes (Ung vm.), 1822-től 1846-ig Csontos (Ung vm.), 1854–1855 között Alsóhalas (Ung vm.) papja. 1855-től nyugdíjas. 1856. április 16-án hunyt el. Felesége Freundhoffer Mária (†1846). Ismert gyermekeik: József pap (1820–1890), Mihály pap (1822–1869), Sándor pap (1827–1897), Miklós pap (1837–1902).

Legeza Gergely

1806-ban született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyváradon folytatta. 1831. április 28-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1831–1844 között Szemerekő (Ung vm.), 1844-től 1870-ig Kisberezna (Ung vm.) papja. 1870. május 23-án hunyt el. Felesége Brenczovics Borbála (*1809), Brenczovics István pap leánya. Ismert gyermekük: Sándor pap (1832–1870).

Legeza György

Édesapja Legeza János pap. Drágabártfalván (Bereg vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1793. április 21-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1793–1805 között Ujszemere (Ung vm.) 1805-ben Turjavágás (Ung vm.) papja. Turjavágáson hunyt el 1805. július 13-án. Felesége Hucza Tódor pap leánya.

Legeza Irén

Édesapja Legeza József pap, édesanyja Szaxun Anna. Turjasebesen (Ung vm.) született 1861. április 2-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1886. január 7-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1886–1892 között Turjavágás (Ung vm.) segédlelkésze, 1892-től 1920-ig Kelen (Zemplén vm.), 1920–1929 között Turjavágás papja. 1915-től tb. esperes. Turjavágáson hunyt el 1929. szeptember 8-án. Felesége Petrovics Emília, Petrovics Emil pap és Bacsinszky Bartolomea leánya.

. Legeza István

Édesapja Legeza Tivadar pap, édesanyja Iváncsó Mária. Beregpapfalván (Bereg vm.) született 1892. augusztus 24-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1920. március 14-én szentelte pappá Papp Antal munkácsi püspök. 1920-ban Nagylucska (Bereg vm.) segédlelkésze. 1920–1933 között Sebesfalva (Bereg vm.), 1933-tól 1949-ig Beregkövesd (Bereg vm.) papja. 1937-től tb. esperes. 1942-től a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1949. február 26-án letartóztatták. 1949. április 20-án a bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. Javasz (ma Oroszország) lágereiben raboskodott és dolgozott. Ott hunyt el 1955. július Legeza

János (Ligenza)

Édesapja Legeza András pap, édesanyja Mudry Anna. Turjavágáson (Ung vm.) született 1773-ban. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1800. április 6-án szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1800–1824 között Beregsárrét (Bereg vm.), 1824-től 1834-ig Ormód (Bereg vm.) papja. 1834-től nyugdíjas. 1834. október 6-án hunyt el.

Legeza János

Édesapja Legeza Illés kántor. Turjabisztrán (Ung vm.) született 1783-ban. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1810. május 1-jén szentelte pappá Bradács Mihály munkácsi püspök. Tiha (Ung vm.) segédlelkésze (1810–1821), majd parókusa (1821–1840). 1840. szeptember 27-én hunyt el. Felesége Jaczkovics Anna (1792–1825), Jaczkovics Bazil pap és Rapacs Anna leánya. Ismert gyermekük: Katalin (†1873), Szilvay Antal pap (1804–1871) felesége.

Legeza Jenő

Édesapja Legeza János, édesanyja Sirokai Mária. Beregszászban (Bereg vm.) született 1885. január 4-én. Teológiai tanulmányait Budapesten és Ungváron folytatta. 1909. március 7-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1909–1910 között Makkosjánosi (Bereg vm.), 1910-től 1915-ig Kovászó (Bereg vm.) papja. Kovászón hunyt el 1915. március 13-án. Felesége Skira Gizella (1883–1967).

Legeza József

Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freudhoffer Mária. Turjasebesen (Ung vm.) született 1820. december 4-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és Szatmáron folytatta. 1845. december 18-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1846–1848 között Csontos (Ung vm.), 1848-tól 1868-ig Turjasebes, 1868–1872 között Drugetháza (Ung vm.), 1872-től 1890-ig Turjavágás (Ung vm.) papja. 1885-től szentszéki tanácsos. 1890. július 3-án hunyt el. Felesége Szaxun Anna (1828–1884), Szaxun Tódor pap és Danielovics Juliánna leánya. Ismert gyermekeik: Tivadar pap (1846–1908); Emilia (†1930), Iváncsó Elek pap (1854–1923) felesége; Sándor pap (1855–1919); Mária (†1934), Vajda Jenő Elek pap (1857–1917) felesége; Erzsébet, Lámfalusy Sándor pap (1861–1905) felesége; Irén pap (1861–1929); Juliánna Melánia (*1869), Fenczik András Endre pap (1866–1926) felesége.

Legeza József

Édesapja Legeza Tivadar pap, édesanyja Iváncsó Mária. Beregpapfalván (Bereg vm.) született 1880. november 25-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1905. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1905–1906 között Huszt (Máramaros vm.) segédlelkésze. 1906-tól 1915-ig Feketeardó (Ugocsa vm.), 1915–1925 között Alsóverecke (Bereg vm.), 1925-től 1926-ig Csengerújfalu (Szatmár vm.), 1926–1959 között Oros (Szabolcs vm.) papja. A Vereckei Esperesi Kerület esperese (1915–1923), 1935-től szentszéki tanácsos, 1951-től püspöki tanácsos, a Nyíregyházi Esperesi Kerület esperese (1951–1959). 1925-től a Hajdúdorogi Egyházmegyében működött. Oroson hunyt el 1959. július 23-án. Felesége Medveczky Anna, Medveczky Péter pap és Egressy Emília leánya.

. Legeza József

Édesapja Legeza János, édesanyja Sirokai Mária. Beregszászban (Bereg vm.) született 1888. szeptember 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1914. december 19-én szentelte pappá Papp Antal munkácsi püspök. 1914-ben beregszászi hitoktató. 1914–1916 között Makkosjánosi (Bereg vm.) segédlelkésze. 1916-tól 1932-ig Kovászó (Bereg vm.), 1932–1939 között Ilonokujfalu (Ugocsa vm.), 1939-től 1949-ig Batár (Ugocsa vm.) papja. 1937-től tb. esperes. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1950. április 20-án letartóztatták. 1950. május 31-én a bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. A Mordvin ASZSZK lágereiben raboskodott és dolgozott. 1954. szeptember 23-án szabadult. Beregszászban telepedett le. Itt hunyt el 1985. november 21-én. 1992. január 31-én rehabilitálták. Felesége Baltovics Ilona (1889–1970), Baltovics Miklós pap és Stéfán Ilona leánya. Gyermekeik: József (*1916), Ilona (*1918), Mária (*1920), Dániel (*1923), Tódor (*1926).

Legeza Mihály

Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freundhoffer Mária. Csontoson (Ung vm.) született 1822. szeptember 22-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1845. december 18-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. Az ungvári szeminárium vicerektora (1850–1856). 1856–1861 között Sátoraljaújhely (Zemplén vm.) segédlelkésze. 1861-től 1867-ig Iványi (Bereg vm.), 1867–1868 között Dávidfalva (Bereg vm.) papja. 1868-tól nyugdíjas. Drugetházán (Ung vm.) hunyt el 1869. december 4-én.

Legeza Miklós

Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freundhoffer Mária. Csontoson (Ung vm.) született 1837. március 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1864. április 17-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1865-ben Zugó (Bereg vm.), 1866-ban Hársfalva (Bereg vm.), 1868–1869 között Dávidfalva (Bereg vm.), 1869-től 1878-ig Ujkemence (Ung vm.), 1878–1902 között Alsóhunkóc (Ung vm.) papja. A Szobránci Esperesi Kerület esperese (1892–1902). Alsóhunkócon hunyt el 1902. április 30-án. Felesége Malczovszky Mária (*1840), Malczovszky János pap és Hrabár Cecília leánya. Ismert gyermekeik: Emilia, Oprics György pap (1859–1893) felesége; Ágoston pap (1871–1927); Miklós pap (1877–1934).

 Legeza Miklós

Édesapja Legeza Miklós pap, édesanyja Malczovszky Mária. Ujkemencén (Ung vm.) született 1877. március 27-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1905. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1905–1908 között Hajdúdorog (Hajdú vm.) segédlelkésze. 1908-tól 1909-ig Szárazberek (Szatmár vm.), 1909–1917 között Karász (Szabolcs vm.), 1917-től 1931-ig Ajak (Szabolcs vm.), 1931–1934 között Nyírderzs (Szatmár vm.) papja. A Nyírkarászi Esperesi Kerület esperese (1923–1931). Tb. esperes. 1913-tól a Hajdúdorogi Egyházmegyében működött. Nyírderzsben hunyt el 1934. március 8-án. Felesége Szaplonczay Irén, Szaplonczay György pap és Balogh Olga leánya. Gyermekeik: Béla, György (*1908), Katalin (*1910), István (*1913), Miklós, Irén, Sarolta (*1916).

Legeza Péter

Édesapja Legeza Ágoston pap, édesanyja Lescsisin Irma. Solymoson (Ung vm.) született 1912. augusztus 12-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta (1933–1938). 1938. július 10-én szentelte pappá Sztojka Sándor munkácsi püspök. 1938–1944 között Lonka (Máramaros vm.) papja. 1944-ben huszti (Máramaros vm.) hitoktató. 1944–1945 között Tiszabogdán (Máramaros vm.), 1945-től 1946-ig Felsőkalocsa (Máramaros vm.) papja. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára, 1946. november 24-én a pravoszlávok meggyilkoltatták. Felesége Petreczky Erzsébet (*1919).

Legeza Sándor

Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freundhoffer Mária. Csontoson (Ung vm.) született 1827. augusztus 13-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1851. április 6-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1852-ben Galambos (Bereg vm.), 1852-től 1862-ig Hodász (Szabolcs vm.), 1862–1887 között Ajak (Szabolcs vm.), 1887-től 1897-ig Bácsaranyos (Szabolcs vm.) papja. 1897. július 28-án hunyt el.

Legeza Sándor

Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Brenczovics Borbála. Szemerekőn (Ung vm.) született 1832. február 28-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1862. október 30-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1863–1865 között Oroszkomoró (Ung vm.), 1867-től 1870-ig Nagypásztély (Ung vm.) papja. Nagypásztélyon hunyt el 1870. március 14-én. Felesége Danilovics Petronella.

Legeza Sándor

Édesapja Legeza József pap, édesanyja Szaxun Anna. Turjasebesen (Ung vm.) született 1855. május 4-én. Teológiai tanulmányait Esztergomban és Ungváron folytatta. 1880. április 4-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1880-ban Turjavágás (Ung vm.), 1880-tól 1887-ig Hajdúdorog (Hajdú vm.) segédlelkésze. 1887–1893 között Hajdúdorog, 1894-től 1898-ig Tiszabökény (Ugocsa vm.), 1898–1906 között Batár (Ugocsa vm.), 1906-tól 1919-ig Királyháza (Ugocsa vm.) papja. 1909-től c. esperes. A Szászfalusi Esperesi Kerület esperese (1916–1919). Királyházán hunyt el 1919. augusztus 25-én. Felesége Lámfalussy Anna (1863–1909), Lámfalussy Sándor pap és Grigássy Etel leánya. Ismert gyermekük: Ilona (†1970), Thegze-Balabán György pap (1883–1962) felesége.

Legeza Simon

Édesapja Legeza Bazil pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Munkácson folytatta. 1770. június 6-án szentelte pappá Bradács János munkácsi püspöki. 1770–1775 között Ungsasfalva (Ung vm.), 1784-től 1790-ig Köblér (Ung vm.), 1790–1792 között Felsőpásztély (Ung vm.), 1792-től 1806-ig Ungtölgyes (Ung vm.), 1796–1802 között Ignéc (Bereg vm.), 1802-től 1803-ig Gombás (Bereg vm.) papja.

Legeza Tivadar

Édesapja Legeza József pap, édesanyja Szaxun Anna. Csontoson (Ung vm.) született 1846. november 13-án. Teológiai tanulmányait Bécsben folytatta. 1871. július 6-án szentelte pappá Pankovics István munkácsi püspök. 1871–1873 között Nyíregyháza (Szabolcs vm.) segédlelkésze, 1873-tól 1908-ig Beregpapfalva (Bereg vm.) papja. Beregpapfalván hunyt el 1908. július 13-án. Felesége Iváncsó Mária (†1933), Iváncsó Bazil pap és Markos Anna leánya. Ismert gyermekük: Tivadar Elek szerzetespap (*1890).