A forrásdokumentum a kárpátaljai Legeza család több évszázados történetét és a régió fejlődésére gyakorolt hatását mutatja be. Ez a meghatározó görögkatolikus papi dinasztia a 18. századtól kezdve központi szerepet játszott a helyi vallási, kulturális és társadalmi élet formálásában.
Kiemelt figyelmet kap a család
hősies helytállása a szovjet egyházüldözés idején, amikor
sokan a mártíromságot vagy a száműzetést választották hitük megőrzése
érdekében. Az elemzés kitér a nemzetség nemesi származására,
kiterjedt rokoni kapcsolataira és a magyar oktatást, illetve hitéletet támogató
tevékenységükre is.
Összességében a forrás a Legeza
nevet az értelmiségi folytonosság és a nemzeti öntudat
szimbólumaként prezentálja a kárpátaljai történelemben.
1. A nemesi gyökerektől a Kárpátok bérceiig
A Legeza-család
története nem csupán egy genealógiai adatfolyam, hanem a kárpátaljai ruszin
sors tükörképe. A család gyökerei a ködös múltba, egészen a 12. századig
nyúlnak vissza, a lengyelországi Ligęza de Bobrk nemzetséghez. A
dinasztia tagjai a 18. század folyamán telepedtek le a Magyar Királyság
északkeleti végein, a Kárpátok hegyei között megbúvó Izvor (ma
Rodnikivka/Beregforrás) községben, valamint a család valódi „fészkének”
számító Turja-völgy falvaiban (Turjasebes, Drugetháza, Turjavágás).
Bár eredetileg
római katolikus lengyel nemesek voltak, a helyi közösségbe való szerves
beilleszkedésük során vallási identitást váltottak. A görögkatolikus hitre
térve nem elhagyták nemesi öntudatukat, hanem azt a ruszin nép szolgálatába
állították, így váltak az egyszerű hegyi emberek szellemi és lelki vezetőivé.
„A család
nemzedékeken át hűségesen őrizte lengyel eredetének tudatát és nemesi múltjának
emlékét. Címerük, amely egy szamárfejet és egy félkecskét ábrázol, a
büszke származás jelképeként vonult végig a család évszázados történetén,
emlékeztetve őket a nemesi méltóság és a közösségi felelősség egységére.”
Ez az ősi
háttér tette lehetővé, hogy a Legeza-papok ne csupán lelkiatyák, hanem a nép
igazi „arisztokratái” legyenek, akik műveltségükkel és kapcsolataikkal
védelmezték híveiket.
2. A papi dinasztiák szerepe: Miért volt a parókia a közösség szíve?
A 18–19. századi Kárpátalján a görögkatolikus parókia messze több volt vallási központnál: az írástudás, a gazdasági túlélés és a kulturális ellenállás bástyájaként működött. Itt alakult ki a sajátos „papi arisztokrácia”, ahol a nagynevű családok – mint a Bacsinszky, a Legeza és a Fenczik – tudatos
házassági és szakmai hálózatot alkottak. Ez a réteg képezte a régió értelmiségi gerincét.A papi családok társadalmi szerepkörei
|
Funkció |
Konkrét
tevékenység és helyi példa |
|
Oktatás |
Gimnáziumi
tanítás és ruszin nyelvű tankönyvkiadás (pl. Legeza Viktor és Fenczik Jenő
munkássága). |
|
Gazdaság |
Hitelszövetkezetek
és fogyasztási pénztárak alapítása az uzsora ellen (pl. Legeza Ireneus
Turjavágáson). |
|
Kultúra |
Folyóirat-szerkesztés
(Negyilya, Nauka), zeneszerzés és néprajzi gyűjtés a nemzeti öntudatért. |
|
Hitélet |
Kőtemplomok
építése, az unió (Rómával való egység) és a rítus szigorú megőrzése. |
Gondolkodtató: Vegyük észre, hogy a műveltség ebben a korszakban nem elszigetelte az
értelmiséget, hanem kötelezte őket: a tudást a parasztság felemelésére, a
gazdasági függetlenség megteremtésére használták.
3. A népnevelő és az író: Legeza Viktor és Ireneus portréja
A család két
kiemelkedő alakja, Viktor és Ireneus, példát mutatott arra, hogyan lehet
egyszerre európai szintű tudósnak és a szülőföld szerelmesének lenni.
Legeza Viktor
(1851–1924) – A tudomány nagykövete Budapesten
futott be tudományos karriert, de mindvégig megmaradt „turjabisztráinak”.
- Természettudományos iskolateremtés: Ásványtani, vegytani és földtani tankönyveit évtizedekig használták a
magyarországi és kárpátaljai iskolákban.
- A ruszin sajtó motorja: Öt éven át szerkesztette a Negyilya című hetilapot, közvetlen
párbeszédet folytatva a néppel.
- Botanikusi alázat: Harminc éven át kutatta a gombák világát, hagyatékában monumentális
szakmai kéziratot hagyva az utókorra.
Legeza Ireneus
(1861–1929) – Az író és reformer A genealógiai
adatok alapján 1929-ben hunyt el Turjavágáson. Ivan Lomilo álnéven a
ruszin irodalom egyik legolvasottabb alakja volt.
- Irodalmi tükör: Humorral
és mély pszichológiai érzékkel ábrázolta a paraszti életet az ungvári
folyóiratokban.
- Szociális védőháló: Hitelhivatalokat és szövetkezeteket szervezett, megmentve a helyieket
az anyagi kiszolgáltatottságtól.
- Erkölcsi nevelés: Aktív alkoholellenes propagandát folytatott, felismerve, hogy a nép
felemelkedésének alapja az egészség és a józanság.
Pedagógiai
útravaló: Viktor és Ireneus élete azt üzeni a mai tanulónak,
hogy a tehetség csak akkor válik valódi értékké, ha közösségi célokat szolgál.
4. Politika, zene és vadászat: A Fenczik–Legeza összefonódás
A család hatása
a 20. században vált nemzetformáló erővé. Itt kell tisztáznunk a genealógiai
hátteret: a híres politikus és zeneszerző, Fenczik István (1892–1946)
édesanyja a Turjavágáson született Legeza Julia (1869–1926).
Híres
nagybátyjai: Anyai ágon nagybátyja volt Legeza Irén (Ireneus) pap és író,
valamint Legeza Viktor neves természettudós és pedagógus
További nagybátyjai közé tartozott Legeza Pál
Ung vármegyei főispán és Legeza István királyi táblai bíró is
Ezen a vonalon
keresztül Fenczik egy több száz éves papi és értelmiségi dinasztia örököse
volt, amely meghatározta kulturális és politikai identitását
Fenczik István:
A kárpátaljai polihisztor
- A zene mestere:
Megalapította az Ungvári Zeneművészeti Társaságot („Filharmónia”),
hegedűművészként is remekelt, és ő szerezte a kárpátaljai himnusz
dallamát.
- Kulturális vezető: A Duhnovics Társaság titkáraként és elnökeként a ruszin
identitás legfőbb őrzője volt.
- Politikai pálya: Az Orosz Nemzeti Autonóm Párt (RNAP) alapítója, prágai és budapesti
parlamenti képviselő, az első autonóm kormány minisztere.
A dinasztikus specializáció: Dr. Bajza Fenczik Jenő
A család diverzifikációs stratégiáját mutatja Fenczik István
testvére, Dr. Bajza Fenczik Jenő (1894–1962). Ő a „papi elit”
tudományos-szakmai ágát képviselte: elismert naturalista, kynológus és a Kárpáti
Vadász szerkesztője volt. Munkássága a hiúzvadászattól a
fegyvertervezésig terjedt, bizonyítva, hogy a dinasztia képes volt a társadalmi
élet minden szegmensében szakértői pozíciókat elfoglalni.
5. A hitvallás ára: Üldöztetés és mártírium a szovjet érában
1944 után a
családnak a legnehezebb próbát kellett kiállnia: a szovjet megszállók erőszakos
„ortodoxizációját”. A Legeza-ág tagjai a vagyonelkobzás és a halál árnyékában
is hűek maradtak a görögkatolikus egyházhoz.
A drámai
csúcspont Fenczik István alakja, akit 1945. március 31-én Budapesten
tartóztatott le a SMERSH (szovjet kémelhárítás). Felajánlották neki, hogy
legyen a régió ortodox püspöke, ha elárulja hitét. Válasza örök erkölcsi mérce
maradt:
„Egy görög
katolikus pap nem eshet ennyire alá!”
A hűség tanúi
- Fenczik István: Vértanú,
1946-ban Ungváron kivégezték, sírja ma is jeltelen.
- Legeza István (Beregkövesd papja): A Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. 1949-ben 25 évre ítélték,
a mordvinföldi Javasz lágereiben halt meg 1955-ben.
- Legeza József (Batár papja): Korábban az I. világháború bátor tábori lelkésze (feldburát)
volt. 1950-ben 25 év kényszermunkára ítélték, a mordvin lágerekből
1954-ben szabadult, élete végéig Beregszászban maradt.
- Legeza Péter (Felsőkalocsa papja): 1946-ban ortodox szélsőségesek meggyilkolták, mert megtagadta az áttérést.
- Legeza Emánuel:
Katonatiszt, a Signum Laudis kitüntetettje, aki az I.
világháborúban áldozta életét.
6. Összegzés: A Legeza-örökség tanulságai
A Legeza-család
útja a 12. századi lengyel udvaroktól a Turja-völgyi parókiákon át vezetett a
kárpátaljai nemzeti ébredésig, majd a Gulág lágereiig. Történetük bizonyítja,
hogy egy közösség vezetőjének lenni nem kiváltság, hanem áldozathozatal.
Tanulságok a
jövő értelmisége számára:
- Az értelmiségi felelősség: A tudás (legyen az ásványtan, zene vagy jog) csak akkor teljesedik
ki, ha a nép kulturális és gazdasági felemelkedését szolgálja.
- A hűség rendíthetetlensége: Vannak helyzetek, amikor az életnél is fontosabb az elvek és a hit
megőrzése – ahogy azt a lágerekbe induló Legeza-papok példázták.
- A gyökerek megtartó ereje: A család évszázadokon át őrzött nemesi öntudata nem gőg volt, hanem
erkölcsi horgony, amely segített átvészelni a 20. század viharait.
A múlt, ami a föld alatt is él
Ezen családok emlékezete a tiltások és a szovjet elnyomás évtizedei alatt
is fennmaradt, bár sokszor csak a családi legendákban és a levéltárak mélyén.
Fenczik István jeltelen sírja az ungvári temetőben, vagy a Legezák elfeledett
parókiái Turjavágáson és Drugetházán mind mementói egy olyan világnak, ahol a
hit, a műveltség és a származás egyet jelentett a felelősségvállalással.
A jeltelen sírok és a poros akták mögött hús-vér emberek, tragédiák és
világra szóló teljesítmények húzódnak meg, amelyek nélkül Kárpátalja mai arca
elképzelhetetlen lenne.
A Legeza család
papjainak életrajzai hozzáadva
Forrás: Marosi
István – Marosi Anita. «A storneyti Munkácsi Görögkatolikus
Egyházmegye
papi névtára»
Legeza Ágoston
Édesapja Legeza Miklós pap, édesanyja Malczóvszky Mária. Ujkemencén (Ung
vm.) született 1871. április 6-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta.
1899. december 17-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1899–1900
között Vécse (Zemplén vm.) segédlelkésze. 1900-tól 1911-ig Jeszenő (Ung vm.),
1912–1927 között Solymos (Ung vm.) papja. 1927. szeptember 8-án hunyt el.
Felesége Lescsisin Irén (†1930), Lescsisin György pap és Gebé Ilona leánya.
Ismert gyermekeik: Anna (*1905), Mocskos Mihály pap (1898–1938) felesége; Péter
pap (1912–1946).
Legeza András
Édesapja Legeza Bazil. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai
tanulmányait Munkácson folytatta. 1765-ben szentelte pappá Olsavszky Mihály
Emánuel munkácsi püspök. 1765–1785 között Turjavágás (Ung vm.) papja. Felesége
Mudry Anna. Ismert gyermekeik: Bazil pap (1769–1826), János pap (1773–1834).
Legeza András
Édesapja Legeza Bazil (Ligenza) pap, édesanyja Bacsinszky Zsuzsánna.
Alsóhunkócon (Ung vm.) született 1795-ben. Teológiai tanulmányait Ungváron és
Szatmáron folytatta. 1820. április 2-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi
püspök. 1820–1833 között Alsóhalas (Ung vm.), 1833-tól 1846-ig Koromlak (Ung
vm.) papja. 1846-tól nyugdíjas Felsőnémetiben (Ung vm.) és Bercsényifalván (Ung
vm.). 1874. március 31-én hunyt el. Felesége Ladizsinszky Anna, Ladizsinszky
Bazil pap és Farkas Mária Rozália leánya. Ismert gyermekeik: Augusztina
(1832–1903), László József pap (1822–1912) felesége; Melánia (1834–1881),
Szoták József pap (1828–1907) felesége.
Legeza Atanáz (Ligenza)
Édesapja Legeza Gergely (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.) született
1774. november 5-én. Teológiai tanulmányait Pozsonyban folytatta. 1801. március
14-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1801–1802 között Tiha
(Ung vm.) segédlelkésze. 1802-től 1803-ig Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1803–1810
között Perecseny (Ung vm.), 1810-től 1835-ig Turjavágás (Ung vm.), 1835–1839
között Ladomér (Zemplén vm.) papja. A Turjai Esperesi Kerület esperese
(1803–1810). Ladoméron hunyt el 1839. szeptember 4-én. Felesége Jaromisz
Zsuzsánna, Jaromisz Mihály pap és Ilykovics Mária leánya. Ismert gyermekeik:
Atanáz pap (1811–1866); Borbála (1814–1890), Jaczkovics Bazil pap (1812–1868)
felesége; Bazil pap (1818–1873).
Legeza Atanáz
Édesapja Legeza Atanáz (Ligenza) pap, édesanyja Jaromisz Zsuzsánna.
Turjavágáson (Ung vm.) született 1811. június 25-én. Teológiai tanulmányait
Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1836. április 15-én szentelte pappá
Tarkovics Gergely eperjesi püspök. 1836–1844 között Kiskolon (Zemplén vm.),
1845-től 1866-ig Hársfalva (Bereg vm.) papja. A Szolyvai Esperesi Kerület
esperese (1847–1866). Hársfalván hunyt el 1866. február 17-én. Felesége
Schivulszky Anna (†1862), Schivulszky Illés pap és Pásztélyi Anna leánya.
Legeza Bazil
1737. február 17-én szentelte pappá Olsavszky István Simon munkácsi püspök.
1737–1752 között Turjasebes (Ung vm.) papja. Nős, felesége neve nem ismert.
Ismert gyermekeik: Gergely György pap (ord. 1759), András pap (ord. 1765),
Simon pap (ord. 1770).
. Legeza Bazil
Édesapja Legeza Gergely György (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.)
született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1784. június 29-én
szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1784–1785 között
Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1785-től 1804-ig Havasköz (Ung vm.) papja. Felesége
Dudrovics Anna, Dudrovics János pap leánya.
Legeza Bazil (Ligenza)
Édesapja Legeza András pap, édesanyja Mudry Anna. Turjasebesen (Ung vm.)
született 1769. december 26-án. Teológiai tanulmányait Lembergben folytatta.
1793. április 21-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök.
1793–1799 között Alsóhunkóc (Ung vm.) segédlelkésze. 1799-től 1801-ig
Hegygombás (Ung vm.), 1805–1818 között Turjaremete (Ung vm.), 1818-tól 1820-ig
Turjasebes papja. 1820-tól nyugdíjas Turjavágáson. Itt hunyt el 1826. május
16-án. Felesége Bacsinszky Zsuzsánna, Bacsinszky György pap és Sztrippai Ilona
leánya. Ismert gyermekük: András pap (1795–1874).
Legeza Bazil
Édesapja Legeza Atanáz (Ligenza) pap, édesanyja Jaromisz Zsuzsánna.
Turjavágáson (Ung vm.) született 1818. december 21-én. Teológiai tanulmányait
Ungváron és Nagyszombatban folytatta. 1843. december 21-én szentelte pappá
Popovics Bazil munkácsi püspök. 1843–1844 között Poroskő (Ung vm.), 1844-től
1855-ig Kiskolon (Zemplén vm.), 1855–1873 között Csontos (Ung vm.) papja.
Felesége Tabakovics Anna (1826–1895), Tabakovics Bazil pap és Lengyel Mária
leánya. Ismert gyermekeik: Ilona (1845–1895), Gulovics Ágoston pap (1838–1887)
felesége; Emilia, Szatala Jenő Ödön pap (1849–1914) felesége.
Legeza Gábor
Édesapja Legeza Gergely György (Ligenza) pap. Turjasebesen (Ung vm.)
született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1782. június 24-én
szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1782–1795 között Kisberezna
(Ung vm.) papja. Felesége Zsettkey Mária (1763–1802).
Legeza Gergely György (Ligenza)
Édesapja Legeza Bazil pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. 1759. július
23-án szentelte pappá Olsavszky Mihály Emánuel munkácsi püspök. 1759–1782
között Turjasebes, 1782-től 1821-ig Tiha (Ung vm.) papja. Tihán hunyt el 1821.
december 22-én. Nős, felesége neve nem ismert. Ismert gyermekeik: Ilona
(†1816), Popovics András pap (†1816) felesége; Gábor pap (ord. 1782); Bazil pap
(ord. 1784); Atanáz pap (1774–1839).
Legeza Gergely György
Édesapja Legeza János pap, édesanyja ? Anna. Turjaremetén (Ung vm.) született
1793. szeptember 24-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1820.
április 2-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1820–1822 között
Turjasebes (Ung vm.), 1822-től 1846-ig Csontos (Ung vm.), 1854–1855 között
Alsóhalas (Ung vm.) papja. 1855-től nyugdíjas. 1856. április 16-án hunyt el.
Felesége Freundhoffer Mária (†1846). Ismert gyermekeik: József pap (1820–1890),
Mihály pap (1822–1869), Sándor pap (1827–1897), Miklós pap (1837–1902).
Legeza Gergely
1806-ban született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyváradon
folytatta. 1831. április 28-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök.
1831–1844 között Szemerekő (Ung vm.), 1844-től 1870-ig Kisberezna (Ung vm.)
papja. 1870. május 23-án hunyt el. Felesége Brenczovics Borbála (*1809), Brenczovics
István pap leánya. Ismert gyermekük: Sándor pap (1832–1870).
Legeza György
Édesapja Legeza János pap. Drágabártfalván (Bereg vm.) született. Teológiai
tanulmányait Ungváron folytatta. 1793. április 21-én szentelte pappá Bacsinszky
András munkácsi püspök. 1793–1805 között Ujszemere (Ung vm.) 1805-ben
Turjavágás (Ung vm.) papja. Turjavágáson hunyt el 1805. július 13-án. Felesége
Hucza Tódor pap leánya.
Legeza Irén
Édesapja Legeza József pap, édesanyja Szaxun Anna. Turjasebesen (Ung vm.)
született 1861. április 2-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1886.
január 7-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1886–1892
között Turjavágás (Ung vm.) segédlelkésze, 1892-től 1920-ig Kelen (Zemplén
vm.), 1920–1929 között Turjavágás papja. 1915-től tb. esperes. Turjavágáson
hunyt el 1929. szeptember 8-án. Felesége Petrovics Emília, Petrovics Emil pap
és Bacsinszky Bartolomea leánya.
. Legeza István
Édesapja Legeza Tivadar pap, édesanyja Iváncsó Mária. Beregpapfalván (Bereg
vm.) született 1892. augusztus 24-én. Teológiai tanulmányait Ungváron
folytatta. 1920. március 14-én szentelte pappá Papp Antal munkácsi püspök.
1920-ban Nagylucska (Bereg vm.) segédlelkésze. 1920–1933 között Sebesfalva
(Bereg vm.), 1933-tól 1949-ig Beregkövesd (Bereg vm.) papja. 1937-től tb.
esperes. 1942-től a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. Mivel nem volt hajlandó
az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1949. február 26-án letartóztatták. 1949.
április 20-án a bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra
ítélte. Javasz (ma Oroszország) lágereiben raboskodott és dolgozott. Ott hunyt
el 1955. július Legeza
János (Ligenza)
Édesapja Legeza András pap, édesanyja Mudry Anna. Turjavágáson (Ung vm.)
született 1773-ban. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1800. április
6-án szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1800–1824 között
Beregsárrét (Bereg vm.), 1824-től 1834-ig Ormód (Bereg vm.) papja. 1834-től
nyugdíjas. 1834. október 6-án hunyt el.
Legeza János
Édesapja Legeza Illés kántor. Turjabisztrán (Ung vm.) született 1783-ban.
Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1810. május 1-jén szentelte pappá
Bradács Mihály munkácsi püspök. Tiha (Ung vm.) segédlelkésze (1810–1821), majd
parókusa (1821–1840). 1840. szeptember 27-én hunyt el. Felesége Jaczkovics Anna
(1792–1825), Jaczkovics Bazil pap és Rapacs Anna leánya. Ismert gyermekük:
Katalin (†1873), Szilvay Antal pap (1804–1871) felesége.
Legeza Jenő
Édesapja Legeza János, édesanyja Sirokai Mária. Beregszászban (Bereg vm.)
született 1885. január 4-én. Teológiai tanulmányait Budapesten és Ungváron
folytatta. 1909. március 7-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök.
1909–1910 között Makkosjánosi (Bereg vm.), 1910-től 1915-ig Kovászó (Bereg vm.)
papja. Kovászón hunyt el 1915. március 13-án. Felesége Skira Gizella
(1883–1967).
Legeza József
Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freudhoffer Mária. Turjasebesen (Ung
vm.) született 1820. december 4-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és
Szatmáron folytatta. 1845. december 18-án szentelte pappá Popovics Bazil
munkácsi püspök. 1846–1848 között Csontos (Ung vm.), 1848-tól 1868-ig
Turjasebes, 1868–1872 között Drugetháza (Ung vm.), 1872-től 1890-ig Turjavágás
(Ung vm.) papja. 1885-től szentszéki tanácsos. 1890. július 3-án hunyt el.
Felesége Szaxun Anna (1828–1884), Szaxun Tódor pap és Danielovics Juliánna
leánya. Ismert gyermekeik: Tivadar pap (1846–1908); Emilia (†1930), Iváncsó
Elek pap (1854–1923) felesége; Sándor pap (1855–1919); Mária (†1934), Vajda
Jenő Elek pap (1857–1917) felesége; Erzsébet, Lámfalusy Sándor pap (1861–1905)
felesége; Irén pap (1861–1929); Juliánna Melánia (*1869), Fenczik András Endre
pap (1866–1926) felesége.
Legeza József
Édesapja Legeza Tivadar pap, édesanyja Iváncsó Mária. Beregpapfalván (Bereg
vm.) született 1880. november 25-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta.
1905. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1905–1906
között Huszt (Máramaros vm.) segédlelkésze. 1906-tól 1915-ig Feketeardó (Ugocsa
vm.), 1915–1925 között Alsóverecke (Bereg vm.), 1925-től 1926-ig Csengerújfalu
(Szatmár vm.), 1926–1959 között Oros (Szabolcs vm.) papja. A Vereckei Esperesi
Kerület esperese (1915–1923), 1935-től szentszéki tanácsos, 1951-től püspöki
tanácsos, a Nyíregyházi Esperesi Kerület esperese (1951–1959). 1925-től a
Hajdúdorogi Egyházmegyében működött. Oroson hunyt el 1959. július 23-án.
Felesége Medveczky Anna, Medveczky Péter pap és Egressy Emília leánya.
. Legeza József
Édesapja Legeza János, édesanyja Sirokai Mária. Beregszászban (Bereg vm.)
született 1888. szeptember 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta.
1914. december 19-én szentelte pappá Papp Antal munkácsi püspök. 1914-ben
beregszászi hitoktató. 1914–1916 között Makkosjánosi (Bereg vm.) segédlelkésze.
1916-tól 1932-ig Kovászó (Bereg vm.), 1932–1939 között Ilonokujfalu (Ugocsa
vm.), 1939-től 1949-ig Batár (Ugocsa vm.) papja. 1937-től tb. esperes. Mivel
nem volt hajlandó az aposztáziára, a szovjet hatóságok 1950. április 20-án
letartóztatták. 1950. május 31-én a bíróság 25 év kényszermunkára, 5 év
jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. A Mordvin ASZSZK lágereiben
raboskodott és dolgozott. 1954. szeptember 23-án szabadult. Beregszászban
telepedett le. Itt hunyt el 1985. november 21-én. 1992. január 31-én
rehabilitálták. Felesége Baltovics Ilona (1889–1970), Baltovics Miklós pap és
Stéfán Ilona leánya. Gyermekeik: József (*1916), Ilona (*1918), Mária (*1920),
Dániel (*1923), Tódor (*1926).
Legeza Mihály
Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freundhoffer Mária. Csontoson (Ung
vm.) született 1822. szeptember 22-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és
Nagyszombatban folytatta. 1845. december 18-án szentelte pappá Popovics Bazil
munkácsi püspök. Az ungvári szeminárium vicerektora (1850–1856). 1856–1861
között Sátoraljaújhely (Zemplén vm.) segédlelkésze. 1861-től 1867-ig Iványi
(Bereg vm.), 1867–1868 között Dávidfalva (Bereg vm.) papja. 1868-tól nyugdíjas.
Drugetházán (Ung vm.) hunyt el 1869. december 4-én.
Legeza Miklós
Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freundhoffer Mária. Csontoson (Ung
vm.) született 1837. március 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta.
1864. április 17-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1865-ben
Zugó (Bereg vm.), 1866-ban Hársfalva (Bereg vm.), 1868–1869 között Dávidfalva
(Bereg vm.), 1869-től 1878-ig Ujkemence (Ung vm.), 1878–1902 között Alsóhunkóc
(Ung vm.) papja. A Szobránci Esperesi Kerület esperese (1892–1902).
Alsóhunkócon hunyt el 1902. április 30-án. Felesége Malczovszky Mária (*1840),
Malczovszky János pap és Hrabár Cecília leánya. Ismert gyermekeik: Emilia,
Oprics György pap (1859–1893) felesége; Ágoston pap (1871–1927); Miklós pap
(1877–1934).
Legeza Miklós
Édesapja Legeza Miklós pap, édesanyja Malczovszky Mária. Ujkemencén (Ung
vm.) született 1877. március 27-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta.
1905. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1905–1908
között Hajdúdorog (Hajdú vm.) segédlelkésze. 1908-tól 1909-ig Szárazberek
(Szatmár vm.), 1909–1917 között Karász (Szabolcs vm.), 1917-től 1931-ig Ajak
(Szabolcs vm.), 1931–1934 között Nyírderzs (Szatmár vm.) papja. A Nyírkarászi
Esperesi Kerület esperese (1923–1931). Tb. esperes. 1913-tól a Hajdúdorogi
Egyházmegyében működött. Nyírderzsben hunyt el 1934. március 8-án. Felesége
Szaplonczay Irén, Szaplonczay György pap és Balogh Olga leánya. Gyermekeik:
Béla, György (*1908), Katalin (*1910), István (*1913), Miklós, Irén, Sarolta
(*1916).
Legeza Péter
Édesapja Legeza Ágoston pap, édesanyja Lescsisin Irma. Solymoson (Ung vm.)
született 1912. augusztus 12-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta
(1933–1938). 1938. július 10-én szentelte pappá Sztojka Sándor munkácsi püspök.
1938–1944 között Lonka (Máramaros vm.) papja. 1944-ben huszti (Máramaros vm.)
hitoktató. 1944–1945 között Tiszabogdán (Máramaros vm.), 1945-től 1946-ig
Felsőkalocsa (Máramaros vm.) papja. Mivel nem volt hajlandó az aposztáziára,
1946. november 24-én a pravoszlávok meggyilkoltatták. Felesége Petreczky
Erzsébet (*1919).
Legeza Sándor
Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Freundhoffer Mária. Csontoson (Ung
vm.) született 1827. augusztus 13-án. Teológiai tanulmányait Ungváron
folytatta. 1851. április 6-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök.
1852-ben Galambos (Bereg vm.), 1852-től 1862-ig Hodász (Szabolcs vm.),
1862–1887 között Ajak (Szabolcs vm.), 1887-től 1897-ig Bácsaranyos (Szabolcs
vm.) papja. 1897. július 28-án hunyt el.
Legeza Sándor
Édesapja Legeza Gergely pap, édesanyja Brenczovics Borbála. Szemerekőn (Ung
vm.) született 1832. február 28-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta.
1862. október 30-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1863–1865
között Oroszkomoró (Ung vm.), 1867-től 1870-ig Nagypásztély (Ung vm.) papja.
Nagypásztélyon hunyt el 1870. március 14-én. Felesége Danilovics Petronella.
Legeza Sándor
Édesapja Legeza József pap, édesanyja Szaxun Anna. Turjasebesen (Ung vm.)
született 1855. május 4-én. Teológiai tanulmányait Esztergomban és Ungváron
folytatta. 1880. április 4-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi
püspök. 1880-ban Turjavágás (Ung vm.), 1880-tól 1887-ig Hajdúdorog (Hajdú vm.)
segédlelkésze. 1887–1893 között Hajdúdorog, 1894-től 1898-ig Tiszabökény (Ugocsa
vm.), 1898–1906 között Batár (Ugocsa vm.), 1906-tól 1919-ig Királyháza (Ugocsa
vm.) papja. 1909-től c. esperes. A Szászfalusi Esperesi Kerület esperese
(1916–1919). Királyházán hunyt el 1919. augusztus 25-én. Felesége Lámfalussy
Anna (1863–1909), Lámfalussy Sándor pap és Grigássy Etel leánya. Ismert
gyermekük: Ilona (†1970), Thegze-Balabán György pap (1883–1962) felesége.
Legeza Simon
Édesapja Legeza Bazil pap. Turjasebesen (Ung vm.) született. Teológiai
tanulmányait Munkácson folytatta. 1770. június 6-án szentelte pappá Bradács
János munkácsi püspöki. 1770–1775 között Ungsasfalva (Ung vm.), 1784-től
1790-ig Köblér (Ung vm.), 1790–1792 között Felsőpásztély (Ung vm.), 1792-től
1806-ig Ungtölgyes (Ung vm.), 1796–1802 között Ignéc (Bereg vm.), 1802-től 1803-ig
Gombás (Bereg vm.) papja.
Legeza Tivadar
Édesapja Legeza József pap, édesanyja Szaxun Anna. Csontoson (Ung vm.)
született 1846. november 13-án. Teológiai tanulmányait Bécsben folytatta. 1871.
július 6-án szentelte pappá Pankovics István munkácsi püspök. 1871–1873 között
Nyíregyháza (Szabolcs vm.) segédlelkésze, 1873-tól 1908-ig Beregpapfalva (Bereg
vm.) papja. Beregpapfalván hunyt el 1908. július 13-án. Felesége Iváncsó Mária
(†1933), Iváncsó Bazil pap és Markos Anna leánya. Ismert gyermekük: Tivadar Elek
szerzetespap (*1890).
