Teodor Bacsinszky görög katolikus pap, teológiai doktor születésének 115. évfordulójára.

 

A kárpátaljai görögkatolikus papság történelmi küldetése

A 20. század közepi Kárpátalja a vallási és politikai feszültségek tragikus metszéspontjában állt. A szovjet hatalomátvételt követően a görögkatolikus egyház elleni módszeres hadjárat – a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye felszámolása – nem csupán a hit intézményes kereteinek szétzúzását célozta, hanem a régió szellemi elitjének morális és fizikai megsemmisítését is.

 Ebben a küzdelemben a Dr. Bacsinszky Teodorhoz hasonló, magas műveltségű, tudományos fokozattal rendelkező értelmiségi papok léte közvetlen veszélyt jelentett a szovjet ideológiára.

Tudásuk és rendíthetetlen hűségük immunissá tette őket az állami propagandával szemben, intellektuális integritásuk pedig gátat szabott a totális diktatúra térnyerésének. Jelen biográfiai tanulmány célja Bacsinszky életútjának bemutatása, amely a hűség, az intellektuális ellenállás és a keresztény mártíromság tiszta példája marad az utókor számára, a családi gyökerektől a tudományos sikereken át a hitvalló fogságig.

 

 A formálódás évei: Teológiai alapozás és tudományos ambíciók (1911–1943)

Bacsinszky Teodor élete a közép-európai keresztény értelmiségi elit kialakulásának klasszikus mintáját követte. 1911. február 16-án született a Nagybereznai járásban található Sztavnén (Stavne), neves papi dinasztia gyermekeként. Édesapja, Bacsinszky Konstantin görögkatolikus parókus, és édesanyja, Dzubay Mária meghatározó szellemi és spirituális fundamentumot biztosítottak számára. Tanulmányai a régió legfontosabb központjait érintették: a Nagyruszkón (Veľký Ruskov) szerzett elemi oktatás után a Kassai Gimnáziumban érettségizett 1929-ben, majd teológiai tanulmányait az Ungvári Papneveldében végezte.

Papi hivatása 1933. szeptember 17-én nyert szentségi megerősítést, amikor Sztojka Sándor püspök az ungvári székesegyházban felszentelte. Ezen a történelmi napon Bacsinszky négy rendtársával – Zseltvay Juliussal, Muráni Miklóssal, Mustyánovics Miklóssal és Szatmári Ioann Joszifbal – együtt fogadta el a küldetést. Első szolgálati helyei Felsőbisztra (Vyshnii Bystryi) és Azaj (Osij) voltak. Tudományos ambíciói azonban hamarosan a legmagasabb szintű akadémiai képzés felé terelték: 1937 és 1940 között a Prágai Károly Egyetemen, majd a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott doktori tanulmányokat. 1941-ben védte meg disszertációját a keleti szlávok történelméről, ami komoly stratégiai súlyt adott szavának az egyházi hierarchiában. 1940 és 1943 között Huszton tevékenykedett hitoktató professzorként, mielőtt 1943-ban elfoglalta volna parókusi állomáshelyét Kajdanovón (Kaidanovo), mit sem sejtve az 1940-es évek végének fenyegető politikai fordulatáról.

 

A hitvallás ára: Ellenállás a "likvidálással" szemben és az ítélet

A görögkatolikus egyház erőszakos "önfeloszlatása" és a moszkvai ortodoxiához való kényszerű csatlakozás idején Bacsinszky választása megalkuvást nem ismerő volt. A szovjet hatalom számára a kollaborációt megtagadó papság felszámolandó akadályt jelentett. Bacsinszky esetében az ellenállás nem csupán hitvallás, hanem intellektuális önvédelem is volt: tudósként sem fogadhatta el a rendszer által diktált történelmi és teológiai hazugságokat.

Az államapparátus először meggyőzéssel, majd nyílt fenyegetésekkel próbálkozott, de Bacsinszky rendíthetetlen maradt. A KGB 1950. május 6-án tartóztatta le. A Kárpátaljai Területi Bíróság 1950. május 25-én hozott ítélete a rendszer könyörtelenségét tükrözte: 25 év kényszermunka, 5 év jogfosztás és teljes vagyonelkobzás. A lviv-i gyűjtőfogházon keresztül vezető útja a GULAG embertelen világába torkollott, ahol a bírósági tárgyalóterem ideológiai küzdelmét a puszta fizikai túlélésért folytatott harc váltotta fel.

 

Időszak	Intézmény / Helyszín	Tevékenység / Eredmény
1911–1929	Velky Ruskov, Kassa	Elemi tanulmányok, majd gimnáziumi érettségi (1929).
1929–1933	Ungvári Papnevelő Intézet	Teológiai tanulmányok.
1933. sept. 17.	Ungvár, Székesegyház	Pappá szentelés (társai: Zheltvay J., Muranyi M., Mustyanovych M., Satmariya I.).
1933–1937	Visnyij Bisztrij, Oszij (Ószoly)	Parókusi szolgálat megkezdése.
1937–1940	Prágai Károly Egyetem, Budapest	Posztgraduális teológiai és történettudományi tanulmányok.
1940–1943	Huszt	Vallástanár (professzor) középfokú tanintézetekben.
1941	Pázmány Péter Tudományegyetem	Doktori disszertáció megvédése a keleti szlávok történetéből.
1943–1949	Kaidanovo	Parókusi szolgálat a Szent Bazil-templomban.

 

A GULAG pokla: Fizikai leépülés és lelki túlélés (1950–1956)

A kazahsztáni fogság évei alatt a tudós papnak a legméltatlanabb körülményekkel kellett szembenéznie. Karabasban rakodómunkásként, majd vasútépítésen dolgozott. A rendszer módszeres megalázását mutatja, hogy a teológia doktorának kezdetben olyan alantas munkákat kellett végeznie, mint az ételkiosztás, a mosogatás, vagy a konyhai zöldségtisztítás.

• A "So What?" réteg – a szolidaritás hálózata: Bacsinszky túlélésében kulcsszerepet játszott egy titkos egyházi szolidaritási hálózat a táboron belül. Rabtársa, a szintén elítélt Ivan Minya pap-felcser segítette hozzá a könnyebb munkakörökhöz, miután Bacsinszky 1952-re fizikailag rokkanttá vált. Ennek köszönhetően lett a tábori kórház írnoka, majd a gyógyszertár könyvelője.

• Egészségügyi kálvária: A fogság maradandó károsodásokat okozott. Látása megromlott, gyomorpanaszok gyötörték, és a spasszki kórházba került tüdőbaj gyanújával. Itt súlyos pleuropneumoniát (tüdő- és mellhártyagyulladás) kapott, amellyel az intenzív osztályra került.

• Szabadulás: 1956. szeptember 6-án engedték szabadon mint "reménytelen beteget". A hatalom abban a hiszemben bocsátotta útjára, hogy a fizikailag megnyomorított ember már nem jelenthet veszélyt a rendszerre.

 

A kényszerű hallgatás és az emigráció (1956–1996)

A szabadulás nem jelentett szabadságot; a szovjet bosszú a társadalmi izolációban folytatódott. Hazatérése után Borszhavskén (Nagycsingava) élt rokonok eltartottjaként. A hatóságok ellehetetlenítették az elhelyezkedését: a Szerednyei Állami Gazdaságból azonnal elbocsátották, amint fény derült papi múltjára.

Később az Ungvári Bútorgyárban dolgozott rakodóként és könyvelőként. Felesége Pajkosi Sarolta (1914.március 10-én született,Pajkosi Eugén görög-katólikus lelkész és Gregorovics Eugénia családjában Nagy Csingava faluban) tanítónő hasonló üldöztetésben részesült: férje hivatása miatt megfosztották állásától.

A család végül 1966-ban, Bacsinszky édesanyjának meghívására kapott engedélyt a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Kassán levéltárosként és jogtanácsosként kezdett új életet, de egészsége továbbra is törékeny maradt: 1970-ben súlyos gyomorműtéten esett át, és élete végéig egy tüdővel küzdött az életben maradásért. A görögkatolikus egyház 1968-as csehszlovákiai legalizálása után, bár parókiát már nem vezethetett, a kassai parókia gyóntatójaként teljesítette be papi hivatását.

 

Tudományos és irodalmi hagyaték: A ruszin történelem kutatója

Bacsinszky Teodor szellemi hagyatéka a ruszin nemzeti öntudat és a keleti szláv kapcsolatok objektív vizsgálatára épült:

• A ruszin nemzeti öntudat útjai (Zorja-Hajnal, 1943): Ez a munkája (177-200. old.) a nemzetformálódás belső folyamatait elemezte, tudományos keretet adva az identitásépítésnek a háborús évek bizonytalanságában.

• Orosz-ruszin kapcsolatok a XIX. század közepén (1942): A történeti kontinuitást vizsgálva rámutatott a ruszin kultúra szerves fejlődésére, távolságot tartva a politikai célzatú interpretációktól.

• A ruszinok Rákóczi zászlója alatt (1941): A Budapesti Rádióban elhangzott előadása a történelmi lojalitást és a közös sorsvállalást hangsúlyozta, ami a magyar-ruszin kapcsolatok megerősítését szolgálta a visszatért területeken.

Válogatott bibliográfia:

• Égo velmožije „pressa” (A sajtó őméltósága), Nedilya, No. 7, 1938.

• A magyar-orosz lakosság néprajza, in: Ungvár és Ung megye, Budapest, 1940. S. 112-119.

• A görög katolikus egyház, in: Ungvár és Ung megye, Budapest, 1940. S. 132-137.

• A ruszinok Rákóczi zászlója alatt, Budapesti Rádió, 1941. július 8.

• Orosz-ruszin kapcsolatok a XIX. század közepén, Ungvár, 1942.

• A ruszin nemzeti öntudat útjai, Zorja-Hajnal, Ungvár, 1943. S. 177-200.

Tudományos elismertsége azonban a szovjet megszállás után veszélyforrássá vált: az értelmiségi pap alakja nem fért bele az új ideológiai keretekbe.

 

 Következtetés: Rehabilitáció és emlékezet

Dr. Bacsinszky Teodor 1996. szeptember 9-én hunyt el Kassán. Életútja a modern kárpátaljai identitás elidegeníthetetlen része. 1992. január 31-én történt hivatalos rehabilitációja a történelmi igazságszolgáltatás aktusa volt, amely elismerte a szovjet elnyomás jogtalanságát.

Emlékezete ma is küzdelmes: 2016-ban ugyan emléktáblát avattak tiszteletére Rakoszinón (Rakoshyno), ám ezt nem egykori szolgálati helyén, a kajdanovói Szent Vazul (Nagy Szent Vazul) templom falán helyezhethették el, mivel azt a mai napig nem szolgáltatták vissza a görögkatolikus közösségnek. Bacsinszky sorsa azonban végső soron diadal: élete azt üzeni, hogy az intellektus és a hit ereje felülemelkedik a fizikai megsemmisítésre törekvő totalitárius rendszereken.