Perecseny története elválaszthatatlanul összefonódik az azzal a hittel, amely évszázadokon át szentélyei köré kovácsolta a közösséget. E templomok igazi lelkét azonban mindig az emberek jelentették. Perecseny papjai három évszázadon keresztül nem csupán lelkipásztorok, hanem hívőik valódi támaszai is voltak. Ők mentették át a hitet a nehéz időkben, összefogták a közösséget, és maguk után nemcsak építészeti emlékeket hagytak, hanem kitörölhetetlen nyomot a generációk emlékezetében. Milyen út vezetett a perecsényi lelkészekhez, és hogyan változott Perecseny egyházi élete a 18. századtól a 20. század közepéig?
Szent Miklós-templom parókusai és adminisztrátorai Perecsenyben
?–1726: o. Szzkaszi Lászlo Perecsényben
teljesített lelkipásztori szolgálatot 1726-ig.
1726–1733: o. Benovics-Mindel István. 1700 körül
született. Jeronim Usztrickij przemysli püspök szentelte fel. Perecseny előtt
Olcsván (Máramaros megye) szolgált, 1739 után pedig Komlóson, Mátécon, Béregen,
Alsódobronynak és Mínajon.
1733–1751: o.
Szivanics Lászlo. A Munkácsi püspök, Bizánczy György Gennagyij szentelte
fel. A közösség lelki-pásztori gondozását biztosította a 18. század első
felében.
1752: o. Koncs Lászlo. Az egyházi
anyakönyvek 1752-ben Perecsény papjaként említik.
1761–1765: o.
Rakolvics Lászlo. Az 1760-as évek első felében volt lelkipásztor
Perecsényben.
–1770: o. Volkay
Gergely. 1824.
április 3-án szentelte fel Pocsay Elek püspök. A Munkácsi Eparchia XIV. Kelemen
pápa általi, 1771-es kánoni törvényesítése idején állt az egyházközség élén.
Szolgált Kistopolcán, Újhelyen (Utcsás) és Szimirkén. 1869-es nyugdíjba
vonulásától Perecsényben élt, ahol 1870 augusztusában hunyt el. Lelkipásztori
idején kezdődtek meg a kőtemplom építésének előkészületei és az erőforrások
gyűjtése a régi fakeresztény templom helyett.
·
Felesége és szülei: Ortutay Anna (meghalt 1856-ban).
Ortutay Mihály pap lánya.
● Papnövelt fiak: Volkay Martin (1827–1861) és Volkay Antal (meghalt 1874-ben).
1775–1788: o. Hodinka János. Teológiai
tanulmányait Munkácson végezte. 1775-ben szentelte fel Bacsinszky András püspök. Később Csertecben szolgált 1788
és 1792 között. Gondoskodott a plébániaiskolák fejlesztéséről, az anyakönyvek
pontos vezetéséről és a kőtemplom építési alapjának bővítéséről. A kiváló
akadémikus, Hodinka Antal őse.
1790–1803:
o. Popovics János. Szimirkén született, meghalt 1805-ben. Ungváron és
Munkácson tanult. 1779-ben szentelte fel Bacsinszky András püspök. Szolgált Vilsányban
(1779–1790), Perecsényben (1790–1803) és Poroskón (1803–1805). 1803-ban a
Turjavidéki esperesség esperesévé nevezték ki. Jogi úton rögzítette Perecseny
és a környező filiák egyházi földjeit.
●
Felesége és szülei: Teodorovics Mária. Teodorovics Tódor pap és Bacsinszky Anna lánya.
1803–1810: o. Legeza-Ligenza Atanáz. 1774-ben született
Turjafüregen, Legeza Gergely pap családjában, meghalt 1839-ben. Pozsonyban
tanult. 1801-ben szentelte fel Bacsinszky András püspök. Segédlelkész Tichében
(1801–1802), Stávnában (1802–1803), parókus Perecsényben (1803–1810),
Turjafüregen (1810–1835) és Ladoméron (1835–1839). A Turjavidéki esperességet
vezette 1803 és 1810 között. Lelkipásztorsága alatt Perecsény parókiáját a
Királyi Kincstár patrónusává nyilvánították.
● Felesége és szülei: Jaromisz Zsuzsanna.
Jaromisz Mihály pap és Ilkovics Mária lánya.
●
Papnövelt fiak: Legeza Atanáz (1811–1866) és Legeza Lászlo (1818–1873). ●
Leányok lelkészi házasságai: Legeza Borbála (1814–1890) feleségül ment
Jacskovics Lászlo (1812–1868) paphoz.
1810–1815: o. Popovics Antal. 1785-ben született
Turjafüregen, meghalt 1822-ben. Nagyszombatban és Nagyváradon tanult. 1810-ben
szentelte fel Bradács Mihály püspök. Parókus Perecsényben (1810–1815),
Oroszkomorócon (1815–1821) és Zsenyérben (1821–1822). A Turjavidéki (1810–1815)
és a Szerednyei (1815–1821) esperesség esperese. A napóleoni háborúk alatt
biztosította a plébániaiskola folyamatos működését.
●
Felesége és szülei: Jobbi Katalin. Jobbi Gábor pap és Buzinkay Julianna lánya.
1815–1824: o. Kampov András. 1786-ban született
Dracsintrón, Kampo Lászlo családjában. Nagyszombatban és Kassán tanult.
1810-ben szentelte fel Bradács Mihály püspök. Szolgált Eperjesen (1810–1815) és
Perecsényben (1815–1824). Az Eperjesi (1814–1815) és a Turjavidéki (1815–1824)
esperességet vezette. Lelkipásztori idején épültek fel a Szent Miklós kőtemplom
falai és tetőzete.
1824–1843: o. Tabakovics János. 1772-ben született
Miklósvágaran, meghalt 1843-ban. 1795-ben szentelte fel Bacsinszky András püspök. Szolgált Eperjesen,
Miklósvágaran, Csehén, Zsobán, Krasznán, 1824 és 1843 között pedig Perecseny
parókusa volt. A Kassai (1806–1817) és a Turjavidéki (1824–1843) esperességet
vezette, 1814-től konzisztoriális tanácsos. Irányította a Szent Miklós
kőtemplom építésének befejezését és 1834-es felszentelését.
●
Felesége és szülei: Burik Anna. Burik Péter pap lánya. ● Papnövelt fiak:
Tabakovics Lászlo (1800–1855).
●
Leányok lelkészi házasságai: Tabakovics Julianna Anna (1822–1872) feleségül
ment Kusztán József paphoz (Perecseny következő parókusához); Tabakovics Mária
feleségül ment Tokach Antal paphoz (fiuk, o. Tokach József később Perecseny parókusaként
szolgált).
1843–1866: o. Kusztán József. 1816-ban született
Lúcsnán, Kusztán Lászlo pap családjában, meghalt 1866-ban. Ungváron és Szegeden
tanult. 1840-ben szentelte fel Popovics Lászlo püspök. Szolgált Szolyván
(1841–1843) és Perecsényben (1843–1866). Alesperes, a plébániaiskolák
felügyelője. Megerősítette az egyházi iskolát, vezette a közösséget az
1848–1849-es magyar forradalom idején.
●
Felesége és szülei: Tabakovics Julianna Anna (1822–1872). O. Tabakovics János
perecsényi parókus és Burik Anna lánya.
●
Papnövelt fiak: Kusztán József (1848–1921) és Kusztán Péter (1857–1930).
1866–1867: o. Puzza Kálmán Konstantin. 1840-ben született
Galkón, meghalt 1925-ben. Ungváron tanult. 1865-ben szentelte fel Gagáncz
József püspök. Perecsény ideiglenes adminisztrátora 1866–1867-ben. Később
szolgált Csegén, Dragynyán, Bányapatakon, Beregsharriban és Rákoson
(1889–1923), ahol esperes volt. Felesége és szülei: Ujhelyi Emília (1847–1924).
Ujhelyi Ignác pap és Puzza Honória lánya.
●
Papnövelt fiak: Puzza Konstantin (1874–1953) és Puzza István (született
1886-ban).
●
Leányok lelkészi házasságai: Puzza Irén feleségül ment Seregély Iván
(1859–1945) paphoz; Puzza Mária feleségül ment Seregély Sándor (1861–1912)
paphoz; Puzza Olga (meghalt 1943-ban) feleségül ment Silvay Nesztor (1865–1920)
paphoz.
1867–1902: o. Csopey Gábor. 1828-ban született
Makarján, Csopey Mihály pap családjában, meghalt 1902-ben. Ungváron és
Szatmáron tanult. 1852-ben szentelte fel Popovics Lászlo püspök. Adminisztrátor
Beregszászon (1853–1867), Perecsény parókusa 35 éven át (1867–1902).
Conzistoriális tanácsos 1874-től, Ungi főesperes 1876–1902-ben. Felújította a
templom belső terét, parókiát épített, új harangokat vásárolt.
● Felesége és szülei: Pulszky Ilona (Julianna
Karolina) (született 1834-ben). Pulszky János huszti esperes és Berlányi Mária
lánya.
●
Papnövelt fiak: Csopey Gábor (1869–1930) – káplán Perecsényben, lelkész
Magyarországon és az USA-ban; Csopey Miklós (született 1876-ban) – káplán
Perecsényben, esperes az USA-ban.
● Leányok lelkészi házasságai: Csopey Ilona
feleségül ment Dolinay Konstantin Kálmán (1850–1916) paphoz; Csopey Karolina
(1861–1920) feleségül ment Homycsák Jenő (perecsényi parókus) paphoz; Csopey
Emília (1870–1888) feleségül ment Stetzovics Miklós (1863–1940) paphoz; Csopey
Erzsébet (született 1873-ban) feleségül ment Kiss Jenő (perecsényi káplán)
paphoz; Csopey Anasztázia (meghalt 1943-ban) feleségül ment o. Kóssey Titusz
(1849–1928) tiszteletbeli espereshez.
1902–1911: o. Tokach József. 1852-ben született
Ujokon, Tokach Antal pap és Tabakovics Mária (o. Tabakovics János perecsényi
parókus lánya) családjában, meghalt 1911-ben. Ungváron tanult. 1879-ben
szentelte fel Pastélyi Kovács János püspök. A Turjavidéki esperesség esperese.
Szolgált Lúcsnán, Újszolnakon, Turjafüregen és Perecsényben (1902–1911). A
Turjavidéki esperesség esperese 1902–1911 között. 1903-ban átfogó
templomfelújítást kezdeményezett két új torony felépítésével.
● Felesége és szülei: Bacsinszky Ilona (1854–1926). Bacsinszky Jenő pap és Jaromisz Apollónia lánya.
●
Papnövelt fiak: Tokach Miklós (1891–1970).
●
Leányok lelkészi házasságai: Tokach Ilona (született 1889-ben) feleségül ment
o. Natoly Dezső (Perecsény következő parókusának) paphoz.
1913–1920: o. Homycsák Jenő. 1857-ben született
Hajdúböszörményben, meghalt 1920-ban. Pesten és Ungváron tanult. 1880-ban
szentelte fel Pastélyi Kovács János püspök. Hitoktató, segédlelkész Ungváron,
Dracsintrón, Dubincsán, valamint parókus Perecsényben (1913–1920).
Conzistoriális tanácsos 1919-től. Jótékonysági segélyeket és
hadikölcsön-gyűjtéseket szervezett az első világháború alatt.
●
Felesége és szülei: Csopey Mária (1861–1920). Csopey Gábor perecsényi parókus
és Pulszky Ilona lánya.
● Papnövelt fiak: Homycsák Iván (1883–1948).
●
Leányok lelkészi házasságai: Homycsák Irén (1897–1920) feleségül ment
Sztripszky Sándor (perecsényi adminisztrátor) paphoz.
1920–1921: o. Sztripszky Sándor. 1891-ben született
Bálson, meghalt 1948-ban. 1917-ben szentelte fel Papp Antal püspök. Számos
plébánián szolgált, 1920–1921-ben pedig Perecsény adminisztrátora volt,
rendezte a vagyont és a dokumentációt a nehéz háború utáni években.
●
Felesége és szülei: Homycsák Irén (1897–1920). Homycsák Jenő perecsényi parókus
és Csopey Mária lánya.
1911–1912, 1921–1949: o.Nátolya Dezső. 1886-ban született Domboltelken, meghalt 1951-ben. 1911-ben szentelte fel Firczák Gyula püspök. Ideiglenes adminisztrátor 1911–1912-ben, majd Perecsény parókusa 1921–1949 között. Tiszteletbeli esperes 1933-tól. Közel 30 évig vezette a közösséget a csehszlovák, a magyar és a háború utáni szovjet időszakban.
A Csehszlovák időszak (1921–1939): A templom a kulturális újjászületés központjává vált. A „ Svoboda ” és a „ Ruszkij Vesznyik ” újságok Natoly atyáról mint a helyi olvasókörök patrónusáról és a templom művészi megújulásának ihletőjéről írtak.
A magyar időszak (1939–1944): A háború kitörésekor a egyházközség humanitárius központtá alakult át. A „ Kárpátalja ” és a „ Görög Katholikus Szemle ” folyóiratok az árvák és a behívottak családjai számára nyújtott segítség számos esetét dokumentálták.
Kegyetlen
NKVD-nyomásnak volt kitéve, a repressziók és a lelkiismeret malomköve közé
szorult. A folyamatos üldöztetés következtében súlyosan megbetegedett, és
1951-ben elhunyt.
● Felesége és szülei: Tokach Ilona (született
1889-ben). Tokach József perecsényi parókus és Bacsinszky Ilona lánya.
Segédlelkészek (káplánok)
1843: o. Canda Emánuel. Káplánként
szolgált Perecsényben 1843-ban (a Szent Lászlo Rend hieromonakhusa).
1894–1896: o. Kiss Jenő. 1868-ban született
Tolcsván, meghalt 1897-ben. 1893-ban szentelte fel Firczák Gyula püspök.
Perecsényi káplán, később lelkész Nyírmadán (Magyarország).
●
Felesége és szülei: Csopey Erzsébet (született 1873-ban). Csopey Gábor
perecsényi parókus és Pulszky Ilona lánya.
●
Papnövelt fiak: Kiss Jenő (1894–1940).
1896–1897: o. Csopey Gábor (ifjabb). 1869-ben
született Perecsényben, meghalt 1930-ban. 1896-ban szentelte fel Firczák Gyula
püspök. Perecsényi káplán, később lelkészként szolgált Magyarországon
(Hajdúdorog, Ópályi) és az USA-ban (Ohio, New Jersey, Pennsylvania államok).
● Felesége és szülei: Kricsfalussy Natália
(1877–1944). Kricsfalussy György pap és Zombori Zsófia lánya.
1898–1899: o. Csopey Miklós. 1876-ban született
Perecsényben. 1898-ban szentelte fel Firczák Gyula püspök. Káplán Perecsényben,
később Vorocsón szolgált, 1903 és 1938 között pedig a Wilkes-Barre-i
(Pennsylvania, USA) egyházközséget vezette, valamint a scrantoni esperesség
esperese volt
.
● Felesége és szülei: Szuha Paulina (született 1879-ben). Szuha György pap és
Gebey Paulina lánya.
Családi kapcsolatok és dinasztikus
hálózatok elemzése
A
perecsényi görögkatolikus Szent Miklós-parókuság a 18–20. század folyamán olyan
egyedülálló mikrokozmosznak számított, ahol a lelkipásztori szolgálat szorosan
összefonódott a Munkácsi Eparchia vezető papi dinasztiáinak családi
szövetségeivel. A dinasztikus kapcsolatok elemzése alapvető törvényszerűségeket
mutat be a helyi szellemi elit kialakulásában:
A plébánia öröklődésének linearitása (Após – Vő)
Több
mint egy évszázadon keresztül a perecsényi parókuság vezetése gyakran ugyanezen
a családi hálózaton belül adódott át a parókusok leányainak papfiaihoz vagy
vejeihez kötődő házasságok révén:
● Tabakovics–Kusztán vonal: O. Tabakovics
János parókus (1824–1843) Julianna Anna nevű lányát o. Kusztán Józsefhez adta,
aki átvette a lelkipásztori szolgálatot Perecsényben, és több mint 20 évig
(1843–1866) vezette a plébániát. Második lánya, Mária, o. Tokach Antalhoz ment
feleségül – fiuk, o. Tokach József 1902-ben lett parókus.
●
Tokach–Natoly vonal: O. Tokach József parókus (1902–1911) Ilona lányát o.
Natoly Dezsőhöz adta, aki a 20. században a leghosszabb ideig (1911–1912,
1921–1949) vezette a perecsényi közösséget
● Csopey–Homycsák–Sztripszky vonal: O. Gábor
Csopey hosszú ideig szolgáló parókus lánya, Karolina, o. Homycsák Jenőhöz ment
feleségül (parókus 1913–1920 között). Irén nevű lányuk o. Sztripszky Sándorhoz
ment feleségül, aki 1920–1921-ben a plébánia adminisztrátora lett.
Csopey Gábor családja mint központi lelki-közösségi csomópont
O.
Csopey Gábor (parókus 1867–1902 között), akinek felesége Pulszky Ilona volt
(Pulszky János huszti esperes lánya). Az Ungi főesperes és konzisztoriális
tanácsos címmel rendelkező Csopey mintaparábiává alakította át Perecsényt.
Csopey idején a Gurka-dombon álló templom elnyerte mai arculatát: művészi
falfestmények készültek, három új harangot vásároltak, tágas parókia épült.
Kárpátalja egyik legbefolyásosabb, szerteágazó családfáját hozta létre:
●
Pap fiak és kivándorlás: Két fia, ifjabb o. Csopey Gábor és o. Csopey Miklós
káplánként kezdték szolgálatukat Perecsényben, majd az USA-beli (Pennsylvania,
Ohio, New Jersey államok) ruszin emigráció kiemelkedő lelkészeivé és
espereseivé váltak.
●
Leányok házasságai: O. Csopey Gábor mind az öt lánya paphoz ment feleségül (o.
Dolinay Konstantin Kálmánhoz, o. Homycsák Jenőhöz, o. Stetzovics Miklóshoz, o.
Kiss Jenőhöz és o. Kóssey Titusz tiszteletbeli espereshez).
A leszármazottak kiemelkedő szellemi, tudományos és egyházi
földalatti öröksége
A
perecsényi papság házassági szövetségei a régiónak a
tudomány, a kultúra és az egyház kiemelkedő alakjainak egész plejádját adták
:
● Egyházi katakombák (földalatti egyház): O. Csopey Gábor dédunokája, o. Szabó György (1927–2009), közgazdaságtudományi
kandidátus, akit titokban szenteltek fel 1974-ben, kulcsfontosságú szerepet
játszott az eparchia legalizálásában és a földalatti létből való kilépésében.
1989 után a Munkácsi Görögkatolikus Eparchia kancelláriai igazgatója és jogi
helyreállításának építésze lett.
●
Nyelvészet és tudomány: A parókus unokaöccse, Csopey László (1842–1934) az Orosz-magyar szótár (1883) szerzője
lett, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia díjjal jutalmazott.
●
Hodinka Antal: O. Hodinka János
(1775–1788) perecsényi parókus dédunokája. Akadémikus és professzor, a Munkácsi
Eparchia fő történésze lett, megteremtve a Kárpátok forráskutatásának alapjait.
●
Sztripszky Hiadós: Csopey Paulina
(o. Gábor közeli rokonának) fia. Kiemelkedő néprajzkutató, a lembergi és budapesti
NTŠ (Tevcsenko Tudományos Társaság) tagja.
Perecseny
története nem csupán a falak építésének a krónikája. Ez a szellemi ellenállás
krónikája. A Gurka-dombon álló kis templom, amelyet a királyi kincstár
támogatott, és a helyi perecsényiek meg a papok fáradozásával megőriztek,
bizonyította: az oktatásban és a családi hagyományban gyökerező kultúra és hit
képes túlélni bármilyen geopolitikai katasztrófát.
PERECSEN (Perecsin), pag. dist. Ungvár. 21/, mill.
Far. antiq. anno 1869. canonice visitata Eccl. mur. ad
S. Nicolaum Episo. Dom. Par. mur. Lib. Coll. Eppalis
Ling. Ruth. Matric. habét ab anno 1788. posta in loco.
Parochus: D. Gabriel C s o p e y.
Docens interim: Dionysius Ortutay. Prol. Sch. 108.
Cantor: Joannes S z t r e n y ó s z k y,
 |
| o.Csopey Gábor |
 |
| o. Puzza Kálmán Konstantin |
 |
| o.Nátolya Dezső |
.jpg)
