A múlt századok történelmi és egyházi személyiségei a modern tömegképzeletben gyakran a tankönyvek kimerevedett, megszáradt portréivá válnak. Az emberek úgy vélik, hogy életük kizárólag unalmas bürokráciából, teológiai formalitásokból és a valóságtól elrugaszkodott kánonjogi szövegekből állt. Ez az egyszerűsített szemlélet azonban megfoszt bennünket attól, hogy meglássuk azt az élő szellemi hajtóerőt, amely a múlt kulturális és oktatási központjaiban pezsgett, ahol éles viták zajlottak az egész közösség jövőjéről.
Dr. Hadzhega Bazil
(1864–1938) ungvári kanonok, teológiai doktor alakja teljesen lerombolja ezeket
a sztereotípiákat. A magas akadémiai kultúrájú ember a Munkácsi Káptalant egy
tisztán adminisztratív szervből igazi tudományos-történelmi központtá alakította
át.
●
A Munkácsi Eparchia „történelmi
emlékezetének építésze”: Dr. Hadzhega Bazil a Munkácsi
Káptalant a tudományos-történelmi kutatások kiemelkedő központjává tette,
rendszerezve és a feledéstől megmentve az ungvári unió eredetéről, az első
püspökökről és az eparchia múltjáról szóló levéltári források hatalmas tömegét.
●
Teológus, filozófus és kánonjogász: Miután Bécsben
teológiai doktori fokozatot szerzett, az ontológia és a természetfilozófia
terén írt alapos művek szerzője volt, valamint a papi celibátus kérdése körül
kialakult tekintélyes vita kulcsfontosságú résztvevője.
●
Archeográfus, történész és úttörő
fordító:
Ungvár, Budapest, Bécs és a Vatikán levéltárainak elsődleges forrásai alapján
alapvető monográfiákat állított össze a vidék kiemelkedő személyiségeiről (M.
Lucskay, Fogaorasi Iván, Koriatovich Tivadar, András és Mihály M. püspökök), és
elsőként vezette be a tudományos körforgásba a latin- és magyar nyelvű
okleveleket, pápai bullákat, vizitációs anyagokat, valamint a legősibb magyar
krónikát, a Gesta Hungarorumot.
● A regionális
kulturális és felvilágosító élet szervezője: Vezető szerepet
játszott a „Szent Bazil Nagy Társaság” (Общество св. Василія Великого)
munkájában, élére állt az „Unió” kiadóegyesületnek, társalapítója és elnökségi
tagja lett a kárpátaljai „Proszvitának”, szerkesztette annak „Tudományos
Gyűjteményét” (Науковий збірник), és vezette az „Orosz Klubot” (Руський
клуб).
2. Életrajzi adatok
és egyházi karrier
2.1. Származás és
oktatás
Hadzhega Bazil Miklós
fiaként született 1864. július 28-án egy lelkész-tanár családjában. A források
szülőhelyeként a Máramaros vármegyei Havasmezőt (Ганичі / Havasmező),
a Técső vidéki Руська Поляна települést, valamint az Irshava vidéki Приборжавське
falut jelölik meg.
Alap- és középfokú
tanulmányait az Ungvári és a Lőcsei Gimnáziumban végezte. 1881–1883 között az
Ungvári Hittudományi Szemináriumban tanult, majd teológiai tanulmányait a
Budapesti Szemináriumban folytatta (1883). Felsőfokú világi és teológiai
végzettségét a Bécsi Egyetemen szerezte (1883–1887), ahol 1887-ben teológiai
doktori fokozatot kapott.
1. október 16-án szentelte pappá nőtlenül („Nőtlenül szentelte pappá”) Pastelij Iván munkácsi püspök.