Az új kőtemplom felszentelése Lutában 1882. augusztus 20-án.

 

Templomszentelési ünnepély. Megyénk felvi dékéről kaptuk a következó sorokat: Lyuta községében a mult évi deczember hó 10-én porrá égett fatemploma helyén ma már egy inpozáns nagy kötemplom áll bá dogfedela fehér tornyával, melynek felépittetéseért a teméntelen nehézségekkel megküzdött lyutai nép igen soká fogja derék buzgó lelkészét Bacsinszky Ödönt di esõiteni, kinek kitartó, fáradhatlan munkálkodása vivta ki a mai nap ünnepélyének megtarthatását.

 A hármas havasalji Lyuta-völgyét ma a torony melancholikus har moniáju érezszava tölti be, büszkén hirdetve a templom felszentelési ünnepélyét. A másfél mértföld területen fekvö Lyuta völgyében mintegy 5000 lélek sürög forog ünnepélyes eleven szinü egyenruhájában. 

Képvi selve van itt a felvidék majd minden községe, sot Tiha, Szuha, Huszna, Viska, Luh, Voloszánka, Uzsok, Szolya, Sztavna községek proczessióval jelentek meg.....

Ödön Bacsinszky görögkatolikus pap 1849. május 20-án kelt levele Kossuth Lajoshoz.

 

Eötvös Jenő volt naményi föld birtokosnak, Eötvös Tamás, Bereg és Ung vármegyék 1848-49. évi teljhatalmú kormánybiztos fiának birtokából került elő az az egykorú levél, amely rendkívül érdekes tör ténelmi dokumentuma annak, mi ként viselkedtek a szabadságharc idején a kárpátaljai görögkatolikus lelkészek. A levelet Bacsinszky Ödön, akkori holubinaj görögkatoli kus lelkész írta Kossuth Lajos kor mányzóhoz és Kossuth Lajos érde mi elintézésre adta le 1849 május 31-én Eötvös Tamás kormánybiztos hoz.

A levélhez, amelyet kivonatosan közlünk, nem kell semmi kommen tár. Ekesen beszélnek ezek a törté. nelmi sorok arról, hogy a kárpátaljai görögkatolikus lelkészikar a magyar ság, a magyar haza iránt mindenkor áldozatos és hivséges lélekkel vallot ta és viselte a szentistváni eszmé. Ime a levél:

Bacsinszky apuka: Ha hibáztam, vállalom

Vannak történetek az életben, amelyek soha nem érnek véget. Nem feltétlenül azért, mert nem fejeződnek be, hanem azért, mert nem oldódnak meg. Nincs feloldás, nincs végkifejlet.

Amikor néhány hete Bacsinszky Timea hihetetlen sikereiről írtam, érdekes történet rajzolódott ki nyilatkozatai mögött. Egy olyan családi dráma, mely sok mindenre választ adott látszólag. Timea édesapját okolja azért, amiért börtönszerű kamaszkora volt, szerinte a sikerek a kényszerű hatalom alól való felszabadulással jöttek.

Az olvasó, és az angol nyelvű nyilatkozatok alapján lelkesen cikket író újságíró is naivan azt hiszi, hogy a történet itt ér véget egy megoldást jelentő végkifejlettel.

Csakhogy itt nincs végkifejlet. Nem is lehet, hiszen minden történetnek két oldala van.

A cikk megjelenése után megkeresett Timea édesapja, Bacsinszky Igor. A svájci és magyar tenisz életben ismert és elismert szakember egy ideje már Magyarországon él. Timea édesanyjával és lányával lassan tíz éve nincs kapcsolatban, holott ez legkevésbé sem rajta múlik, mert ő szereti a lányát, sosem bántotta, és a legjobbat akarja neki. Az együtt töltött évek során nagyjából 900 ezer frankot költött Timea karrierjére és versenyeztetésére, és több tízezer órát töltött vele edzés és utazás közben. Ezek olyan nagy számok, amivel Timeának is tisztában kell lennie.

Kárpátaljai labdarúgó edző Végh Bertalan

Végh Bertalan születési 1915. december 30 Ungvár. Сsehszlovák, magyar, ukrán és szovjet labdarúgóhátvéd, többszörös kelet-szlovákiai bajnok, az országos szlovák bajnokság ezüstérmese (1933), a magyar NB II Éjszaki csoportjának bajnoka (1944). Később ukrán és szovjet labdarúgóedző, -játékvezető és sportvezető. A Szpartak Uzsgorod csapat történetének első vezetőedzője, amellyel kétszer elnyerte az ukrán labdarúgóbajnoki címet (1946, 1953). Kárpátaljánő volt az elsők között, aki megkapta a „Köztársasági labdarúgó-játékvezető” kitüntető címet (1955).

Játékosként

A labdarúgó pályafutását a csehszlovák labdarúgó-bajnokság szlovák csoportjában részt vevő UMTE Užhorod ificsapatában kezdte (1930), majd 1932-ben bekerült a klub felnőttcsapatába. Az UMTE az ő részvételével az elkövetkezendő hat év alatt többször megnyerte a kárpátaljai és a kelet-szlovákiai labdarúgó-bajnokságot, és 1933-ban bejutott az országos szlovák bajnokság döntőjébe.

Az első bécsi döntés (1938. november 2.) értelmében Felvidék és Kárpátalja egyes részeit visszacsatolták Magyarországhoz, és a visszatért területek futballcsapatai bekapcsolódhattak a magyar labdarúgó-bajnokságba. Végh 1942 nyaráig továbbra is az MTE Ungvár csapatában szerepelt, de azt követően átigazolt a másik helyi klubhoz - az Ungvári AC-hez. Ez a csapat az ő részvételével 1943-ban 2. helyezést ért el NB II Rákóczi csoportjában, míg a következő szezonban az NB II Éjszaki

79. születésnapját Puskás László görög katolikus lelkész

Ma ünnepli 79. születésnapját Puskás László görög katolikus lelkész, festőművész, mozaik- alkotóművész, író. 1941. február 22-én papi családban született Ungváron.

Édesapja, id. Puskás László az ungvári görög katolikus székesegyház papja volt, akit a szovjet hatalom 25 évi kényszermunkára ítélt. Rézbányákban raboskodott a GULÁG-on.

Környezete és a már gyermekként megjelölt családi események hatására fordult figyelme felnőttként, alkotóként és lelkészként a vértanúk és hitvallók tanúságtétele felé.

1959-től a Lembergi Iparművészeti Főiskola szövő-textil szakán végezte tanulmányait. Később a főiskola festészeti tanszékének adjuntusa lett.

1974-ben költözött családjával Budapestre, ahol 14 éven keresztül a Képzőművészeti Kiadó szerkesztője, majd művészeti vezetője volt.

László tanulmányúton járt a Szovjetunióban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Jugoszláviában, Kanadában, Izraelben és Belgiumban. A művészet mellett papi hivatást érzed és elkezte teológiai képzését. A Pázmány Péter Teológiai Akadémián tanult.

Az első magyar nyelvű görög katolikus katekizmust Olsavszky Mihály Mánuel Munkács görög katolikus püspöke írta.

1700-ban született Olsavicán. Nagyszombaton 20 éves korában kezdte teológiai tanulmányait. Világi papként lépett be a Bazil-rendi szerzetbe.

Előbb munkácsi paróchus, majd Blazsovszky püspök vikáriusa volt. 1743-ban lett a Csernek-hegyi zárda főnöke és Munkács püspöke.

Ekkor nevezték ki apostoli vikáriussá. Működésének 24 éve alatt jelentősen javult a rutén papság anyagi és műveltségi szinvonala.

Munkácson lelkészképző intézetet szervezett, amelyben ószláv írást és olvasást is tanítottak. 1746-ban magyar és ószláv párhuzamos szövegű kötetet jelentetett meg, latin és ószláv ábécés könyvet adott ki.

Barkóczy püspök által elérte, hogy 1754-től Mária évi 1200 Ft-ot utaltak ki a Munkácsi Egyházmegye papnövendékeinek tanítására.

Olsavszky fejezte be és szentelte fel a Máriapócsi Kegytemplomot, és hozzáfogott az ottani bazilita kolostor építéséhez.

Mánuel püspök 1767. november 5-én Munkácson hunyt el.

József Balogh

20 éve hunyt el Dr. Lengyel Vladimir professzor

Dr. Lengyel Vladimir professzor, Állami-díjas atomfizikus, a fizika-matematika tudományok doktora. Az Ungvári Állami Egyetem egykori rektora 1934. április 17-én Ilosván született pedagógus családban.

Édesapja, János Nagyberegen, majd a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában tanított. Idősebb fiát, Vladimirt szorgalmas tanulásra ösztönözte. 1950-ben kitüntetéssel érettségizett a 1. számú középiskolában.

Tanulmányait az Ungvári Állami Egyetem orvosi karán folytatta, de rövidesen meggondolta magát és átiratkozott a fizika-matematika karra. Az elemi részecskék fizikájának szentelte tudományos tevékenységét.

Diákkorában súlyos balesetet szenvedett. Egy röplabda mérkőzés közben megsérült a szeme, majd síelés közben is megismétlődött. Látása megromlott, szemét csak a neves Filatov akadémikus intézetében tudták megmenteni.

Vladimir az első fizikus volt Kárpátalján, aki lehetőséget kapott arra, hogy az USA-ban a Kaliforniai Technológia Egyetemen folytathassa kutatásait. 1962-ben védte meg kandidátusi értekezését.

Két év múlva a fiatal tudóst meghívták Ghanába, ahol kvantum-mechanikát tanított. 3 év múlva tért vissza Ungvárra.

Az általános mérnöki kar tanszékvezető tanára, majd dékánja lett. Végül az elméleti fizikai tanszék vezetőjévé nevezték ki.

Kutatómunkáját folytatta. Kísérleteket végzett a Dubnói Atomkutató Intézetben. 1975-ben védte meg doktori értekezését a nukleonok kölcsönhatásáról.

1980-ban nevezték ki az egyetem rektorává és ezt a tisztséget 8 éven át töltötte be. Irányítása alatt 15 tanítványa védte meg kandidátusi, 4 pedig doktori értekezését.

Kutatásainak eredményeit több mint 200 cikkben és 5 monográfiában tette közzé.

A professzor úrat megválasztották az Ukrán Főiskolai Akadémia tagjává. Elnyerte az Ukrajna Érdemes Tudósa címet.

Dr. Lengyel Vladimir 2000. január 21-én, 66 éves korában örökre eltávozott. Az ungvári Kálvária temetőben nyugszik.

Legyünk büszkék rá, őrizzük emlékét!

József Balogh