Viktor Duliskovics pap-mártír születésének 105. évfordulója

 

Duliskovics Viktor, a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt turjaremetei templom mártír parochusa 1917. október 19-én született Maszárfalván. Édesapja Duliskovics Eumén görögkatolikus pap volt.

Az elemi népiskolában Galamboson, majd az ungvári gimnáziumban 8 évet tanult. 1935-ben édesapját Szolyvára nevezték ki parochusnak, így Viktort átíratták a munkácsi gimnáziumba.

1936-ban érettségizett és az Ungvári Papi Szemináriumban folytatta tanulmányait. 1941. június 12-én Sztojka Sándor munkácsi megyéspüspök pappá szentelte.

Papi pályáját Kenézpatakon kezdte az Ilosvai járásban, ahol 1946-ig szolgált. A szovjet hadsereg bejövetele után a falu hívei egyhangúlag választották meg a görögkatolikus Viktor parochust küldötté a Néptanács I. Kongresszusára.

1946-ban Romzsa Tódor munkácsi megyés püspök kinevezte Viktor papot Turjaremetére parochusnak.

A hatóságok bíztak abban, hogy

Tíz történelmi érdekesség Görömbölyről

 Görömböly ma Miskolc része, de mint önálló településnek is komoly múltja van. Hallottatok már Bacsinszky Andrásról, az itt élő ruszinokról vagy a helyi hagyományokról? 

 

A Görömböly név eredete 

Nyelvészeink nagyon sok ősmagyar szót "szlávosítanak", mintha nem lenne elég a környező országok történelemhamisítása. Például a Görömböly szóról is több helyen olvastam, hogy szláv eredetű.

A Görömböly szó arra utal, hogy dombok ölelik körbe a helységet.

,,A rajta levő göröngyök miatt egyenetlen, nem sima, rögös felületű hely." 

(A magyar nyelv értelmező kéziszótára)

,,Görömbölynek már a neve is olyan kedves mint a fekvése, amennyiben a dimbes-dombos, görömbös, görbe tájra utal." - írja Szunyogh László Miskolc Megyei Jogú Város főépítésze.

Hát persze, gyönyörű régies magyar szavunk a Görömböly, de ebből is - ahogy említettem - szláv eredetű szót "hámoznak" ki valahogyan nyelvészeink.

Görömböly magyar falu volt évszázadokon keresztül, a Rákóczi szabadságharc idején dúló nagy pestisjárvány alatt néptelenedett el, a magyar lakosságot ruszin, majd később tót nemzetiségű családokkal pótolták.

 

 

Görömböly címere. Forrás: Wikikönyvek 

 

József BALOGH: "А Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egyházmegyei művésze Mankovics Mihály"

 

Mankovics Mihály festőművész, népszerű ikonfestő Balázsvágáson 1785. október 16-án szegény görögkatolikus papi családban született. Tanulmányait otthon kezdte, majd Kisszebenben és Lőcsén folytatta.

1800-ban a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. Ungvárra került, ahol két esztendőt töltött. Egy vizsga alkalmával, míg társai feleltek, ő rajzolgatott. A jelenlévő Bacsinszky püspök megkérte, hogy mutassa meg azt a darab papirost. Bátran eleget tett a kérésnek. A püspök saját kitűnően sikerült arcképével szembesült.

A vizsga után, melyen az éles eszű Mihály minden tantárgyból jelesen megfelelt, magához rendelte a püspöki palotába. Közölte vele, ha nincs ellenére, ki fogja taníttatni festőnek. Ő habozás nélkül elfogadta az ajánlatot.

Ősszel a püspök költségén Bécsbe utazott, beiratkozott a Festészeti Akadémiára. Kezdetben példás diák volt, de idővel kevésnek

József BALOGH: "Dr. Bajza Fenczik Jenő tanár, vadászati szakíró, a Kárpáti Vadász szaklap felelős szerkesztője"

 

Dr. Bajza Fenczik Jenő tanár, vadászati  szakíró, a Kárpáti Vadász szaklap felelős szerkesztője, kynológus 1894-ben görögkatolikus papi családban Bereg vármegyében született

Apja, András1866-ban született Felsősárad faluban Ugocsa vármegye, Fenczik Andrdás (1820-1890) pap és Firczák Anna családjában. 1890-ben Pasteli János püspök szentelte pappá. Lelkipásztorként szolgált az Alsókaraszló irshava kerületi (1890-1892), a Nagylucska-ban (1892-1894), a zemplin megyei Velykyi Trniben (1894-1904) és a Perecsin kerületi Drugetháza (1904-1926). Ebben az időszakban a turyai esperes esperese is volt. A faluban halt meg. Drugetháza, 1926. augusztus 20 

Legeza Julia édesanyja Legeza de Bobrk címerébe tartozó nemesi családból származott, melynek családfája a XII. Ez a család sok papot, tanárt és haladó közéleti személyiséget adott vidékünknek. Ő született május 11, 1869 . Drugetháza, Perecsin kerületben Legeza József (1820-1890) és Anna Sakszun (1828-1884) pap családjában. Apja Csontos (1846-1848), Turjasebes (1848-1868), Drugetháza (1868-1872) és Turjavágás (1872-1890) falvakban szolgált papként. 

András Fenczik családjában Jenővnon kívül volt még egy fia,  István és lányai Julija - Szűcs  Elek) és Olga - Dr. Beszkid Sándor felesége. 

Felsőfokú tanulmányai befejezése után a Beregszászi Állami Gimnáziumban 1925-től 15 évig tanított földrajzot, történelmet, természetrajzot, honismeretet, magyar és latin nyelvet.

1926-ban egyik megalapítója és titkára volt a

4 éve hunyt el Dr. Lyavinecz Antal professzor főorvos, a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Szervezet volt elnöke

1934. június 12-én kilencedik gyermekként született a volóci polgári iskola igazgató családjában.A középiskolát Munkácson végezte, majd tanulmányait az Ungvári Állami Egyetem orvosi karán folytatta. 1957-ben  jeles minősítéssel diplomázott.

unkásságát Berezinka főorvosként kezdte. Két évre rá felvételt nyert a Kijevi Továbbképző Főiskolára, ahol sebészetből és aneszteziológiából szerzett szakminősítést.

Ezután aspiráns lett. Hála nyelvtudásának Prágában és Pozsonyban gyakorolta az altatóorvosi teendőket.

Antal 1964-ben kezdett asszisztensként dolgozni a Kijevi O

Dr. Popovics Tibor Miklós: "Ruszinokról"

 

Van ugyanis Közép- Európában egy szláv etnikum, amelyet több száz éve ruszinnak vagy rusznáknak neveznek, ennek ellenére szokatlanul nagy harcot kell vívnia azért, hogy külön szláv népnek ismerjék el és ne mossák össze se az oroszokkal, se az ukránokkal.

Már a ruszinoknak többféle elnevezésük is van: ruténok, kárpátukránok, rusznyákok, kisoroszok.A "ruszin" szó régi hagyományokra tekint vissza: egyfelől a „rusz” országrészeket jelentette, amelyek a mai Ukrajnát és Belorussziát ölelik fel, másfelől a Lengyel Királyságban és a Litván Nagyhercegségben alkalmazott írott nyelvet. Mindkét vonatkozásban ellentéte tehát az orosznak.Már 19. századi Habsburg Birodalomban is használták a "rutén" kifejezést - jóllehet következetlenül, rendszertelenül - az ukránok megjelölésére. Korszerűbb alkalmazásában a Kárpátok hegységeiben és hegyoldalain élő keleti-szláv népeket jelöli a szó.

A ruszinok
A ruszinok egy köztes szláv nép, Európa kellős közepén a Kárpát-medence olvasztó tégelyében, a Kárpátok hegyláncainak északi és déli lejtőin. Hazájuk, mely Kárpátaljai Rusz néven vált ismeretté a keresztúton terül el, ahol Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország határai találkoznak. Magyarországon és a fent említett országokon kívül Európában még kisebb számban élnek ruszinok Romániában, Jugoszláviában,Csehországban és Németországban. Kanadában és USA-ban számuk mintegy 600ezer fő, Ausztráliában pedig 15ezer.Állítólag, hogy a ruszinok ősei fehér horvátok voltak. Konstantin görög császár 950-benazt írta, hogy lemkek és bolykok lakják a Bobinoju-hegy túloldalát, azt a

Ortutay Péter: "A PIROS HETES" Elbeszélések

Тartalom: Apiros hetes -  A kék ibolya szirma - A Kárpátontúl szálló - Eizenstein és Csinkvetti - Petrusz Öcsi hazatér - Meghívás beszélgetésre - Okszán - Plafonig érő karácsonyfa - A Margitsziget utca gyermekei - A Szpárták hősei - Ifjúságom legszebb madara - Apage Satanas - Egyforintos feketék - A borravaló - Buli az Igaz Szónál - Maruszja, ne! - Mariazelli motorosok - A selyemfiú - Gyima - Piroska a nagyvilágban - Bálint napi mese - A doktornő - Élet az Igat Szónál - Utószó

A piros hetes

I.

Budapestre beszökött az ősz. De csak a naptári, mert a nap már reggel is ragyogott, a levegő langyos, majd dél körül meleg, sőt, nagyon meleg volt, úgyhogy a tini lányok levették pulcsijukat, a derekukra tekerték, s a farmer nadrág felett pucér lett a hasuk, villant a válluk és hófehér fogsoruk, és még mellbimbójuk is kirajzolódott feszes kis trikójuk alatt. A többi nőnemű lény sem különb ebben a városban. A ballonkabát, a kardigán, a dzseki, mind lekerül a női testekről, a harisnya a lábakról, s a meztelen combok és mellek kavalkádja az egész város, mint a strand Nassauban. A pesti nőnek mindig melege van, s ennek megfelelően öltözik. Csak úgy ring az egész Pest-Buda. Itt nem hordanak a lányok, asszonyok melltartót. Minek? Az zavarná őket a mozgásban.

Az öregúr reggel hét harmincháromkor szokott felszállni a piros hetesre az Etele városközpontban, az Etele és a Tétényi út sarkán. Már megszokta. Mehetett volna egy félórával később, de a többi fővárosi embertől eltérően nem szeretett rohanni, nem szeretett csak úgy, szokta volt mondogatni, „beesni a munkahelyre”. Inkább indult egy kicsit korábban, hogy elkerülje a csúcsot és a dugókat, ami ezen a járaton gyakori, hisz a busz átszeli egész Pest-Budát, és ráadásul épp a legforgalmasabb helyen. No meg azért, hogy megérkezvén, körül nézhessen asztalán, rendezkedjen, és a napi munkára összpontosíthasson. Az öregúr a Hold irodalmi szerkesztőségben