A Jaczkovics-dinasztia társadalmi és kulturális hatása Kárpátalján

1. A görögkatolikus papság mint társadalmi és szellemi elit                                                            Kárpátalja újkori történelmében a görögkatolikus papság, és ezen belül az olyan kiterjedt dinasztiák, mint a Jaczkovics család, stratégiai jelentőségű szerepet töltöttek be a régió (különösen Ung, Bereg és Zemplén vármegyék) modernizációjában. A politikai instabilitás és a gyakori impériumváltások során a papság vált a helyi közösségek de facto intellektuális és szociális vezetőjévé, megtestesítve a szubszidiaritás elvét: ott vállaltak felelősséget, ahol az állami struktúrák kudarcot vallottak vagy ellenségessé váltak.

A források alapján a Jaczkovics családot egyfajta sajátos „papi kasztként” definiálhatjuk. Ez a fogalom szociológiai értelemben nem elszigeteltséget, hanem egy generációkon átívelő hivatástudatot és műveltséget jelöl, ahol a közösségi szolgálat ethosza apáról fiúra szállt. Ez a zárt, mégis a nép felé nyitott struktúra biztosította a kulturális folytonosságot a ruszin és magyar görögkatolikus közösségek számára. A családtörténeti adatok elemzése rávilágít arra, hogy a Jaczkovicsok egyéni sorsa miként reprezentálja a teljes kárpátaljai szellemi elit társadalmi súlyát és történelmi felelősségét.

2. Genealógiai hálózat és Interfamiliáris kapcsolatok

A Jaczkovics dinasztia kohézióját a tudatos házassági politika erősítette meg, amely révén az egyházmegye legbefolyásosabb családjaival fonódtak össze:

• Legeza: Többszörös fonódás; Jaczkovics Ágoston és Jaczkovics Bazil (1812–1868) is Legeza-leányokat (Erzsébet és Borbála) vett feleségül.
• Romzsa: Jaczkovics Sándor (1832–1882) felesége Romzsa Mária volt, ami közvetlen rokoni kapcsot teremtett a későbbi vértanú püspök családjával.
• Bacsinszky: Jaczkovics László felesége Bacsinszky Mária volt, ami a legelőkelőbb püspöki családdal való egyesülést jelentette.
• Seregély: Izabella és Cecília Jaczkovics is Seregély papokhoz ment feleségül, megerősítve a zempléni és beregi szálakat.
• Tóth: Sarolta Jaczkovics Tóth Elek parókus felesége lett. További meghatározó társcsaládok: Danilovics, Csopey, Husznay, Dzubay, Neviczky, Gorzó.

 

A dinasztia kiemelkedő képviselői és szolgálati helyeik:

• Jaczkovics András (1814–1873): Ladomér papja, aki hivatása mellett a politikai szabadságjogokért is kiállt.
• Jaczkovics Sándor (1832–1882): Alsódomonya parókusa, az Ungvári Esperesi Kerület esperese, aki 1869-ben I. Ferenc Józseftől megkapta a Koronás Arany Érdemkeresztet, ami a dinasztia birodalmi szintű elismertségét jelzi.
• Jaczkovics Miklós (1835–1903): Meghatározó lelkipásztor, aki 1884 és 1903 között Nagyturjaszögön (Turytsia) teljesített szolgálatot.
• Jaczkovics Bazil (1891–1940): Miklós fia, aki Drágabártfalván (Dorobratovo) és később Nagyturjaszögön is szolgált; a két világháború közötti korszak egyik legbefolyásosabb népnevelője.
• Jaczkovics László (1918–1985): Felsőkaraszló segédlelkésze, aki a szovjet elnyomás alatt is hű maradt hitéhez, titokban, illegálisan folytatva a lelkipásztori munkát.

Ez a kiterjedt genealógiai

rendszer tette lehetővé, hogy a görögkatolikus identitás ellenálló erővé váljon a totalitárius törekvésekkel szemben, megalapozva a közösségfejlesztés konkrétabb, intézményi szintjeit.

3. Oktatás és népnevelés: A „Ruszin Népi Olvasóterem” és az iskolaépítés

A Jaczkovics család tevékenységének egyik legmaradandóbb pillére az írástudatlanság felszámolása és a népművelés volt. Különösen kiemelkedik Jaczkovics Bazil (1891–1940) munkássága Drágabártfalván, aki felismerte, hogy az oktatás a társadalmi felemelkedés és a szellemi mobilitás egyetlen záloga. Az iskola nem csupán egy épület volt, hanem „kitörési pont” a paraszti sorból, amit olyan későbbi egyházi vezetők példája is igazol, mint Antal protoapát vagy Szent Ignác.

Főbb oktatási kezdeményezések:

• Intézményi keretek: Az „Alekszandr Duhnovics” oktatási társaság helyi szervezetének vezetése.
• Közösségi terek: A „Ruszin Népi Olvasóterem” felállítása, ahol maga a parókus, gyermekei és Hleba Andrij diakónus-tanár tartottak ismeretterjesztő órákat a lakosságnak.
• Lobby a jövőért: Jaczkovics Bazil személyes közbenjárására – amely egészen a prágai Iskolai és Oktatási Minisztériumig vezetett – sikerült kiharcolni egy nyolcosztályos állami iskola felépítését állami forrásból.

Az iskolaépület ma is funkcionál, tanúskodva arról, hogy a papság népnevelő munkája évtizedekkel túlélte a politikai rendszerváltásokat, fizikai és szellemi alapot adva a közösség fennmaradásához.

4. Kríziskezelés és közegészségügy: Harc a járványok ellen

A kárpátaljai papság szerepköre válsághelyzetekben messze túlmutatott a spirituális vigaszon; a lelkipásztor gyakran „közegészségügyi biztosként” lépett fel. Jaczkovics Bazil példája az 1922-es tífusz- és diftériajárvány idején rávilágít a papság tudományos alapokon nyugvó modernizációs szerepére.

A járvány idején az atya a fertőzésveszéllyel dacolva minden házat felkeresett, tanácsokat adott a higiéniáról és a védekezésről. Ez a típusú személyes példamutatás kritikus fontosságú volt a korszakban elterjedt babonás félelmekkel és a tudománytalan gyógymódokkal szemben. Bazil atya hatékonyan lobbizott az állami hatóságoknál orvosi segítségért és védőoltásokért, amivel megakadályozta a fertőzés kontrollálhatatlan eszkalálódását. A papság ezen „szociális pajzs” funkciója mentette meg a közösséget a fizikai megsemmisüléstől, egyúttal mélyítve a lakosság bizalmát az egyházi vezetés iránt.

5. Politikai szerepvállalás és ellenállás a totalitárius rendszerekkel szemben

A Jaczkovics-dinasztia története elválaszthatatlan a politikai ellenállástól és az egyház védelmétől. A család tagjai minden történelmi korszakban a közösség egységét képviselték az ideológiai támadásokkal szemben.

Korszak / Esemény	Személy	Tevékenység / Áldozatvállalás
1848/49-es szabadságharc	Jaczkovics András	Nemzetőrtisztként szolgált, a szabadságharc eszméit képviselve a fegyveres küzdelemben.
1920-as évek (Csehszlovákia)	Jaczkovics Bazil	Határozott fellépés a „skizmatikus törekvések” és az ortodox propaganda ellen a felekezeti egység megőrzéséért.
Szovjet represszió (1949 után)	Jaczkovics Jenő	Drámai sors: a kényszer hatására bekövetkező aposztázia és skizmatikus működés, mely az egyházfelszámolás tragédiáját tükrözi.
Szovjet represszió (1949 után)	Jaczkovics László / Seregélyné Izabella	László atya illegalitásban végzett papi munkája civil állás mellett; Izabella emigrációja a vallásüldözés elől.

A Jaczkovicsok kitartása kulcsfontosságú volt a görögkatolikus identitás túlélésében. László atya titkos tevékenysége biztosította a spirituális folytonosságot akkor is, amikor a sztálinista rezsim hivatalosan megsemmisítette az egyházi struktúrákat.

6. Diaszpóra és folytonosság: A Jaczkovics-örökség a XXI. században

A szovjet éra alatti emigráció a Jaczkovics-dinasztia esetében nem a gyökerek elvágását, hanem az örökség globális megőrzését jelentette. Kiemelkedő Tomasz Jatskovics szerepvállalása, aki Bazil atya unokájaként az Egyesült Államokból nyújtott döntő segítséget a szülőföld újjáépítéséhez.

Tomasz Jatskovics anyagi támogatásának köszönhetően épülhetett fel Nagyturjaszög (Turytsia) új görögkatolikus temploma (felszentelve 2015-ben), pótolva a szovjetek által elkobzott régi templomot. Emellett jótékonysági munkájával segítette a makariivkai és palad-komarivszki egyházi épületek felújítását.

A 2016-os családi találkozón Milan püspök az „Andrij Bachynsky püspök” II. fokú rendjével tüntette ki Tomasz Jatskovicsot. Ez a gesztus különleges történelmi ívet zár le: Bacsinszky András püspök volt az, aki a XVIII–XIX. század fordulóján felszentelte az első Jaczkovicsokat, és most az ő nevét viselő renddel ismerték el a kései leszármazottat. Ez a „történelmi körforgás” jelképezi az egyházi és családi kontinuitás győzelmét a pusztító ideológiák felett.

7. Összegzés: A transzformációs vezetés mérlege

A Jaczkovics-dinasztia a kárpátaljai görögkatolikus ethoszt megtestesítő lelki és intellektuális elit archetípusa. Tevékenységük az alábbi három fő tanulságban összegezhető:

1. A papság mint modernizációs katalizátor: A család bebizonyította, hogy a lelkipásztori hivatás elválaszthatatlan a vidéki fejlődéstől, legyen szó iskolaépítésről vagy a közegészségügy tudományos alapú fejlesztéséről.
2. Identitásvédelem krízishelyzetben: A hit és a közösségi identitás összefonódása jelentette az egyetlen hatékony pajzsot a járványok, a háborúk és a totalitárius diktatúrák idején.
3. Globális erkölcsi tőke: A diaszpórában megőrzött tőke és hűség tette lehetővé a történelmi igazságtételt és a szülőföld szellemi-fizikai rehabilitációját a XXI. században.

A Jaczkovics család példája a kárpátaljai görögkatolikus ethosz életképességének bizonyítéka: egy olyan örökségé, amely a legsötétebb üldöztetések közepette is képes volt megőrizni a közösség méltóságát és a jövőbe vetett hitét.

 

 A Jaczkovics család papjainak életrajzai hozzáadva

Forrás: Marosi István – Marosi Anita. «A storneyti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye

papi névtára»

        Jaczkovics Ágoston Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Legeza Borbála. Utcáson (Zemplén vm.) született február 4-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1881. október 5-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1881–1883 között Minaj (Ung vm.), 1883-tól 1890-ig Felsőpásztély (Ung vm.) papja. 1890–1891 között ungvári képezdei hittanár és segédlelkész az ungvári katedrálisban. 1891-től 1892-ig Tiszabogdán (Máramaros vm.), 1892–1893 között Gézsény (Ung vm.) segédlelkésze. 1893-tól 1895-ig Vucskómező (Máramaros vm.), 1895–1896 között Repenye (Máramaros vm.), 1896-tól 1901-ig Bükköspatak (Máramaros vm.), 1901–1905 között Kispatak (Máramaros vm.), 1905-től 1907-ig Alsóhatárszeg (Bereg vm.) papja. 1907–1909 között nyugdíjas. 1909-től 1910-ig Vencsellő (Szabolcs vm.), 1910–1911 között Szemerekő (Ung) papja. Szemerekőn hunyt el 1911. január 16-án. Felesége Danilovics Erzsébet (1858–1907), Danilovics Pál pap és Komlóssy Verona leánya.

·       Jaczkovics András Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Rapacs Anna. Bercsényifalván (Ung vm.) született december 15-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1803. március 19-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1803–1805 között Fenyvesvölgy (Ung vm.), 1805-től 1808-ig Havasköz (Ung vm.), 1808–1820 között Alsóhalas (Ung vm.), 1820-tól 1833-ig Ujszemere (Ung vm.), 1833–1837 között Kisszolyva (Bereg vm.) papja. január 20-án hunyt el. Felesége Mikulics Mária, Mikulics János pap leánya. Ismert gyermekük: András pap (1814–1873).

·       Jaczkovics András Édesapja Jaczkovics András pap, édesanyja Mikulics Mária. Alsóhalason (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1839. december 12-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1839–1844 között Dunkófalva (Bereg vm.), 1844-től 1858-ig Szánfalva (Bereg vm.), 1858–1859 között Ormód (Bereg vm.), 1859-től 1861-ig Hajasd (Ung vm.), 1861–1873 között Ladomér (Zemplén vm.) papja. Az 1848/1849-es szabadság- harcban nemzetőrtiszt volt. Ladoméron hunyt el 1873. július 19-én. Felesége Csopey Anna. Ismert gyermekeik: Anna (1847–1873), Holovács Sándor pap (1840–1874) felesége; Mária (*1851), Petrásovics József pap (1847–1904) felesége.

·       Jaczkovics András Édesapja Jaczkovics Tódor pap, édesanyja Brenczovics Juliánna. Kisbereznán (Ung vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Budapest folytatta. 1846. december 21-én szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1847–1848 között Tiszaújlak (Ugocsa vm.), 1848-tól 1863-ig Szélestó (Bereg vm.) papja. Itt hunyt el 1863. június 13-án.

·       Jaczkovics Bazil Édesapja Jaczkovics Jakab pap. 1726–1742 között Pcsolina (Zemplén vm.) papja. Nős, felesége neve nem ismert. Ismert gyermekük: Szabados-Vaszilevics Mihály (Jaczkovics) pap (ord. 1737).

·       Jaczkovics Bazil Édesapja Jaczkovics Simon pap. Ladoméron (Zemplén vm.) született 1753. január 26-án. június 12-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1778–1799 között Bercsényifalva (Ung vm.), 1799-től 1832-ig Ladomér papja. Felesége Rapacs Anna (*1762), Rapacs András pap leánya. Ismert gyermekeik: András pap (1780–1857); Mihály pap (1790–1842); Anna (1792–1825), Legeza János pap (1783–1840) felesége; Tódor pap (1797–1838); Bazil pap (1799–1848).

·       Jaczkovics Bazil Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Rapacs Anna. Ladoméron (Zemplén vm.) született november 6-án. Teológiai tanulmányait Ungváron és Budapesten folytatta. 1825. december 18-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1826–1832 között Görbeszeg (Zemplén vm.), 1832-től 1833-ig Kiskolon (Ung vm.), 1833–1835 között Ladomér, 1835-től 1839-ig Nagypásztély (Ung), 1840–1842 között Unggesztenyés (Ung vm.) papja. 1842-től 1845-ig nyugdíjas. 1845–1848 között Malmos (Bereg vm.) papja. 1848. december 1-jén hunyt el. Felesége Husznay Teréz (†1870), Husznay János pap és Haladay Mária leánya. Ismert gyermekük: Bazil pap (1847–1892).

·       Jaczkovics Bazil Édesapja Jaczkovics Mihály pap, édesanyja Neviczky Juliánna. Poroskőn (Ung vm.) született január 1-jén. Teológiai tanulmányait Ungváron és Szatmáron folytatta. 1834. november 9-én szentelte pappá Tarkovics Gergely eperjesi püspök. 1834–1868 között Utcás (Zemplén vm.) papja. 1868-ban hunyt el. Felesége Legeza Borbála (1814–1890), Legeza Atanáz pap és Jaromisz Zsuzsanna leánya. Ismert gyermekeik: Miklós pap (1835–1903); Cecília (†1917), Seregélly Antal pap (1839–1876) felesége; Viktória (*1852), Szlávik Miklós pap (1836–1876) felesége; Ágoston pap (1858–1911), Anna, János.

·       Jaczkovics Bazil Édesapja Jaczkovics Miklós pap, édesanyja Ferencsik Mária. Nagyturjaszögön (Ung vm.) született 1865. április 30-án.Teológiai tanul- mányait Ungváron folytatta. 1892. október 13-án szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1892–1897 között Kajdanó (Bereg vm.), 1897-től 1916-ig Beregsárrét (Bereg vm.), 1916–1926 között Drágabártfalva (Berg vm.), 1927-től 1940-ig Nagyturjaszög papja. 1924-től tb. esperes. Nagyturjaszögön hunyt el 1940. július 26-án. Felesége Jaczkovics Juliánna (1865–1941), Jaczkovics Sándor pap és Romzsa Mária leánya. Ismert gyermekeik: Sarolta (*1895), Tóth Elek pap (1891–1951) felesége; Izabella (*1898), Sereghy András pap (1893–1950) felesége; Magdolna (†1958), Szklár Jenő pap (1895–1967) felesége.

·       Jaczkovics Gábor Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Husznay Teréz. Malmoson (Bereg vm.) született 1847. augusztus 7-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1874. március 17-én szentelte pappá Pankovics István munkácsi püspök. 1874–1875 között Bányapataka (Zemplén vm.), 1875-től 1884-ig Hardicsa (Zemplén vm.), 1884–1887 között Minaj (Ung vm.) papja. 1884-től 1887-ig Alapkezelői ellenőr. 1887–1892 között Kökényesd (Ugocsa vm.) papja. 1892. szeptember 3-án hunyt el. Felesége Velyáczky Mária, Velyáczky Mihály pap és Barna Anna leánya.

·       Jaczkovics István Papcsaládból származott. Szülőfaluja Voloviensis (Zemplén vm.). 1764-ben szentelték pappá.

·       Jaczkovics István Édesapja Jaczkovics Sándor pap, édesanyja Romzsa Mária. Alsódomonyán (Ung vm.) született október 25-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1890. szeptember 28-án szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. Az Amerikai Egyesült Államokban szolgált 1890–1902 között. 1890-től 1895-ig McKeesport (USA, Pennsylvania), 1895–1898 között Duquesne (USA, Pennsylvania), 1898-tól 1900-ig Homestead (USA, Pennsylvania), 1900–1902 között Pittsburg (USA, Pennsylvania) papja. Szerednye (Ung vm.) segédlelkésze (1902–1909), majd parókusa (1909–1910). Szerednyén hunyt el 1915. január 6-án. Első felesége Viszánik Irén, második felesége Dzubay István pap leánya, Dzubay Ilona (†1936). Ismert gyermekeik: Jusztina, István, János.

·       Jaczkovics János Volovón (Zemplén vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1781. január 24-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1781–1784 között Felsőpásztély (Ung vm.), 1784-től 1793-ig Kálnarosztoka (Zemplén vm.), 1793–1802 között Horlyó (Ung vm.) papja. Horlyón hunyt el 1802. december 3-án. Felesége Pipta Erzsébet (†1823).

·       Jaczkovics János Édesapja Jaczkovics Simon pap. Ladoméron (Zemplén vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1791. április 9-én szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1791–1793 között Porubka (Zemplén vm.), 1793-tól 1800-ig Oroszkomoróc (Ung vm.), 1800–1802 között Tarna (Ung vm.) papja. Tarnán hunyt el 1804. január 22-én. Felesége Hopkánics János pap leánya.

·       Jaczkovics János Édesapja Jaczkovics Mihály pap, édesanyja Neviczky Juliánna. Felsőnémetiben (Ung vm.) született 1803. november 28-án. Teológiai tanulmányait Ungváron és Kassán folytatta. 1830. április 15-én szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1830–1831 között Nagymogyorós (Bereg vm.), 1831-től 1837-ig Kovászó (Bereg vm.), 1837–1843 között Szánfalva (Bereg vm.) papja. Szánfalván hunyt el 1843. június 22-én. Felesége Kovács Veronika (1814–1891), Kovács András pap és Benyóvszky Katalin leánya. Ismert gyermekeik: Sándor pap (1832–1882); Vilhelmina (1835–1868), Sereghi Pál pap (1832–1870) felesége; Karolina (*1839), Véghseő Sándor pap (1828–1895) felesége.

·       Jaczkovics János Édesapja Jaczkovics Sándor pap, édesanyja Romzsa Mária. Alsódomonyán (Ung vm.) született 1869. július 14-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1895. április 6-án szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1895–1897 között Ceholnya (Ung vm.) segédlelkésze. Ungváron (Ung vm.) hunyt el 1897. április 5-én. Felesége Danilovics Etel Ottilia Borbála (*1874), Danilovics Miklós pap és Damjanovics Amália leánya. 372 373

·       Jaczkovics Jenő Édesapja Jaczkovics Pánfil pap, édesanyja Szemák Anna. Tőkésfalun (Bereg vm.) született 1905. szeptember 1-jén. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1931. július 16-án szentelte pappá Gojdics Pál eperjesi püspök. 1931-től 1937-től Iszka (Máramaros vm.), 1937–1949 között Szélestó (Bereg vm.) papja. 1949. február 19-én aposztatált, és mint skizmatikus működött tovább. 1949-től Szélestó papja. Felesége Bellovics Klára (*1911), Bellovics Jenő pap és Homicskó Emília leánya.

·       Jaczkovics László Édesapja Jaczkovics Pánfil pap, édesanyja Szemák Anna. 1918. január 25-én született Felsőkaraszlón (Ugocsa vm.). Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1941. október 5-én szentelte pappá Sztojka Sándor munkácsi püspök. 1941-ben Dolha (Máramaros vm.), 1914–1945 közöt Zárnya (Máramaros vm.) papja. 1945-től Felsőkaraszló segédlelkésze.

·       február 17. után a szovjet hatóság betiltotta papi működését és kiutasított a faluból. Civil munkát végzett. Titokban papi tevékenységet folytatott. 1985. május 17-én hunyt el Munkácson (ma Ukrajna). Felesége, Bacsinszky Mária (1919–1993), Bacsinszky Dániel pap és Homicskó Margit leánya. Két gyermekük született.

·       Jaczkovics Mihály Édesapja Jaczkovics Simon pap. Ladoméron (Zemplén vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron és Nagyváradon folytatta. 1797. augusztus 26-án szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1797–1799 között Ceholnya (Ung vm.) segédlelkésze. 1799-től 1805-ig Felsőnémeti (Ung vm.), 1805–1817 között Poroskő (Ung vm.), 1817-től 1826-ig Nagymogyorós (Bereg vm.) papja. Nagymogyoróson hunyt el 1826. július 5-én. Felesége Neviczky Juliánna, Neviczky János pap leánya. Ismert gyermekeik: János pap (1803–1843), Bazil pap (1812–1868). Debrecenben hunyt el a Miklósy István hajdúdorogi püspök elleni bombamerényletben február 23-án. Felesége Csopey Anna (1862–1889), Csopey Gábor pap és Pulszky Ka- rolina leánya. Ismert gyermekeik: Anna Mária (*1883), Rácz Erászt pap (1881–1905) fele- sége; Mária Irén (*1884), Gyula Mihály (*1886); Emma Julianna (1888–1973), Rektor Pál pap (1883–1924) felesége.

·       Jaczkovics Mihály Édesapja Jaczkovics Miklós pap, édesanyja Ferencsik Mária. Szarvasréten (Bereg vm.) született 1875. január 24-én.Teológiai tanul- mányait Ungváron folytatta. 1899. december 12-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1899–1900 között Huszt (Máramaros vm.) segédlelkésze. 1900-tól az Amerikai Egyesült Államokban szolgál. 1900-tól 1902-ig Bridgeport (USA, Connecticut), 1902–1914 között Scranton (USA, Pennsylvania), 1921-től 1938-ig Passaic (USA, New Jersey) papja. 1924-től a Pittsburgi Egyházmegyében működött. 1913-tól szentszéki tanácsos. 1949. december 7-én hunyt el (USA, Pennsylvania). Felesége Kaminszky Jolán Anna (*1881), Kaminszky Ákos pap és Riskó Ilona leánya.

·       Jaczkovics Miklós Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Legeza Borbála. Utcáson (Zemplén vm.) született december 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1862. október 30-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1862–1863 között Turjaremete (Ung vm.) segédlelkésze. 1863-tól 1866-ig Turjavágás (Ung vm.), 1866–1875 között Szarvasrét (Bereg vm.), 1875-től 1884-ig Felsőviznice (Bereg vm.), 1884–1903 között Nagyturjaszög (Ung vm.) papja. Nagyturjaszögön hunyt el 1903. június 17-én. Felesége Ferencsik Mária, Ferencsik Mihály pap és Jaromisz Teréz leánya. Ismert gyermekeik: Bazil pap (1865–1940), Mihály pap (1875–1924), Pánfil pap (1877–1949), Ilona (*1878), Miklós, Irén.

·       Jaczkovics Pál Édesapja Jaczkovics Sándor pap, édesanyja Romzsa Mária. Alsódomonyán (Ung vm.) született

·       Jaczkovics Mihály Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Rapacs Anna. Bercsényifalván (Ung vm.) született október 29-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és Kassán folytatta. 1817. december 28-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1818–1836 között Kálnarosztoka (Zemplén vm.) papja. 1836-tól nyugdíjas Nagypásztélyon (Ung vm.) és Ungváron (Ung vm.). 1842. március 16-án hunyt el. Felesége Gerzánics Anna (†1834). szeptember 17-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1886. január 7-én szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1886–1887 között Csicser (Ung vm.) segédlelkésze. 1887-től 1888-ig Rákócon (Zemplén vm.) szolgál. 1888–1889 között Tornyos- pálca (Szabolcs vm.) segédlelkésze. 1889-től 1900-ig Petrik (Zemplén vm.), 1900–1918 között Beregkisalmás (Bereg vm.), 1919-től 1926-ig Ungdaróc (Ung vm.) papja. A Kisalmási Esperesi Kerület esperese (1910–1818). Ungdarócon hunyt el 1926. július 20-án. Felesége Azary Ilona (1864–1938), Azary András pap és Kiss Antónia leánya. Gyermekeik: Anna Jaczkovics Mihály (1885–1965), Véghseő Dániel pap (1883–1971) felesége; Ilona (1887–1967), Medveczky Édesapja Jaczkovics Sándor pap, édesanyja Romzsa Mária. Alsódo- Pál pap (1883–1933) felesége; Katalin, Melles Endre pap (1893–1923) felesége; Zsófia. monyán (Ung vm.) született 1858. november 8-án. Teológiai tanulmá- nyait Ungváron folytatta (1877–1881). 1882. március 5-én szentelte

·       Jaczkovics Pánfil pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1882–1884 között Édesapja Jaczkovics Miklós pap, édesanyja Ferencsik Mária. Alsódomonya segédlelkésze, 1884-től 1888-ig Petrik (Zemplén vm.), Felsőviznicén (Bereg vm.) született 1877. április 9-én. Teológiai tanul- 1888–1890 között Ubrezs (Ung vm.) helyettes lelkésze. Az Egyházmegyei mányait Ungváron folytatta. 1905. január 1-jén szentelte pappá Firczák Alapkezelőség ellenőre (1890–1895) és pénztárosa (1895–1911). 1912-től Gyula munkácsi püspök. 1905–1917 között Tőkésfalu (Bereg vm.), a Hajdúdorogi Egyházmegyében működött. 1911–1913 között Hajdú- 1917-től 1949-ig Felsőkaraszló (Bereg vm.) papja. 1924-től tb. esperes. dorogi külhelynök, 1913-tól 1914-ig szatmári főesperes és székelyudvarhelyi külhelynök, Felsőkaraszlón hunyt el 1949. január 28-án. Felesége Szemák Anna valamint a Hajdúdorogi Egyházmegye általános helynöke. 1897-től szentszéki tanácsos. (1884–1973), Szemák János pap és Zichor Irén leánya. Ismert gyermek Jenő pap (*1905); Elvira (*1907), Gorzó István pap (1900–1987) felesége; Miklós (*1908); Antal (*1912); Gabriella (*1916); László pap (1918–1985).

·       Jaczkovics Péter Végaszón (Zemplén vm.) született. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1803. augusztus 1-jén szentelte pappá Bacsinszky András munkácsi püspök. 1803–1805 között Turjaremete (Ung vm.), 1805-től 1820-ig Nagyberezna (Ung vm.) papja. A Nagybereznai Esperesi Kerület esperese (1805–1820). Nagybereznán hunyt el 1820. december 4-én. Felesége Gromossy Anna (1787–1820), Gromosy János pap leánya.

·       Jaczkovics Sándor Édesapja Jaczkovics János pap, édesanyja Kovács Veronika. Kovászón (Bereg vm.) született a szeptember 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. 1855. december 18-án szentelte pappá Popovics Bazil munkácsi püspök. 1856–1882 között Alsódomonya (Ung vm.) papja. Az Ungvári Esperesi Kerület esperese (1866–1868). 1869-től I. Ferenc József Koronás Arany Érdemkereszt tulajdonosa. Az Ungvári Esperesi Kerület esperese (1870–1881). 1870-től szentszéki tanácsos. Alsódomonyán hunyt el 1882. augusztus 14-én. Felesége Romzsa Mária (1838–1910), Romzsa Mihály pap és Szabó Juliánna leánya. Ismert gyermekeik: Sándor pap (1857–1919); Mihály pap (1858–1914); Pál pap (1860–1926); Mária (*1862), Manajló Tivadar pap (1859–1908) felesége; István pap (1863–1915); Julia; János pap (1869–1897); Juliánna (1865–1941), Jaczkovics Bazil pap (1865–1940) felesége.

·       Jaczkovics Sándor Édesapja Jaczkovics Sándor pap, édesanyja Romzsa Mária. Alsódomonyán (Ung vm.) született 1857. január 3-án. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta. Nőtlenül szentelte pappá 1882. december 18-án Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1883-ban Márama- rossziget (Máramaros vm.), 1883–1884 között Nyíregyháza (Szabolcs vm.), 1884-től 1888-ig Ceholnya (Ung vm.) segédlelkésze. 1888–1892 között Kajdanón (Bereg vm.) szolgál. 1892–1898 között az Amerikai Egyesült Államokban szolgál. 1892-től 1895-ig Streator (USA, Illinois), 1895–1898 között McKeesport és Duquesne (USA, Pennsylvania) papja. 1898-tól 1910-ig az ungvári katedrális segédlelkésze és gimnáziumi hittanár. 1910–1919 között Alsódomonya papja. 1910-től tb. esperes. Alsódomonyán hunyt el 1919. június 9-én.

·       Jaczkovics Simon Édesapja Lodinkó Jakab-Jackó pap. Barkócházán (Zemplén vm.) született. 1761. május 23-án szentelte pappá Olsavszky Mihály Emánuel munkácsi püspök. 1761–1793 között Ladomér (Zemplén vm.) papja. Itt hunyt el 1793-ban. Felesége ? Anasztázia. Ismert gyermekeik: Bazil pap (*1753), János pap (†1804), Mihály pap (†1826).

·       Jaczkovics Tódor Édesapja Jaczkovics Bazil pap, édesanyja Rapács Anna. Bercsényifalván (Ung vm.) született február 14-én. Teológiai tanulmányait Ungváron és Kassán folytatta. 1821. december 16-án szentelte pappá Pócsi Elek munkácsi püspök. 1822–1837 között Turjasebes (Ung vm.), 1838-ban Latorcafő (Bereg vm.) papja. 1838. június 21-én hunyt el. Felesége Brenczovics Juliánna (†1868), Brenczovics István pap leánya. Ismert gyermekük: András pap (1823–1863)