1. A lelkész és a tudós kettős identitásaSzabó György atya alakja az értelmiségi és szellemi ellenállás egyedi példája a totalitárius rendszerrel szemben. Életútja, amely 1927. május 3-án kezdődött Bedeckán (Bedevlja), ifj. Szabó István görögkatolikus lelkész és Koszzej Kornélia családjában, egy ritka szintézist testesített meg: a szovjet közgazdász-tudós sikeres karrierjét és a titkos pap odaadó szolgálatát a Görögkatolikus Egyház kegyetlen üldöztetésének idején. Az állami egyetem kandidátusaként és docenseként analitikai tehetségét az egyházi struktúrák kiépítésére fordította. Ez a cikk, amely születésének közelgő, jövő évi 100. évfordulójára készült, annak az embernek a történetét tárja fel, aki a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye (MGKE) újjáéledésének „idegközpontja”, valamint a „katakombák” korszaka és az Egyház modern intézményi teljessége közötti híd lett.
2. Lelki gyökerek: A lelkészi nemzetség genealógiája
György atya régi lelkészi dinasztiából származott, amelyben az Apostoli Szentszékhez való hűség örökségként szállt át. Hitbeli állhatatosságát generációk tapasztalata edzette meg:
• Apa (id. Szabó István atya): Életévei: 1894–1945. Teológiai tanulmányait Ungváron végezte. 1918. december 22-én Papp Antal munkácsi püspök szentelte pappá. Lelkészként szolgált Bedeckán és Rahón, a háborús években (1941–1945) pedig ungvári börtönlelkészként és Pásztély (Pastilky) faluban teljesített szolgálatot. 1937-től tiszteletbeli esperesi címmel bírt.
• Anya (Koszzej Kornélia): Életévei: 1893–1967, Koszzej Títusz lelkész és Csopej Anasztázia (Csopej Gábor atya leánya) gyermeke.
• Apai nagyapa (Szabó Eraszt): Életévei: 1866–1924, Kelecsehényben és Ardánfalván szolgált, 1919-től tiszteletbeli esperes. Felesége Seregély Erzsébet (Seregély Vazul atya leánya) volt.
• Anyai nagyapa (Koszzej Títusz): Lelkészcsaládban született (szülei: Koszzej János és Jaromisz Márta), életévei: 1849–1928, lelkipásztorkodott Ladomérocon, Remetén, Bedeckán és Alsókalocsán.
Ez a szerteágazó családfa, amely magában foglalta a Szabó, Csopej, Seregély, Koszzej, Jaromisz… családokat, teremtette meg Szabó György rendíthetetlenségének alapját. A generációk öröksége olyan egyházi hazafiként formálta, aki készen állt az illegális lét kihívásaira.
3. Világi siker és titkos felszentelés
Jurij Sztyepanovics élete a szovjet időszakban a konspiráció mintaképe volt, ahol a magas szakmai státusz pajzsként szolgált a lelki küldetés számára.
• Tudományos karrier: Közgazdtudományi kandidátusi fokozatot szerzett, és az Ungvári Állami Egyetem Számviteli és Auditálási Tanszékének docenseként dolgozott. Az auditálás terén szerzett tapasztalata később kulcsfontosságúnak bizonyult az egyház igazgatási ügyeinek rendezésében.
• Lelki fordulat: A kariersiker és a titkosszolgálati felügyelet ellenére a szolgálat útját választotta. 1974. szeptember 24-én Híra Sándor püspök titokban pappá szentelte Szabó Györgyöt.
• György atya lelkipásztori tevékenysége az 1970–80-as években kizárólag katakombakörülmények között zajlott. Részévé vált annak a titkos hálózatnak, amely a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye hierarchiájának folytonosságát őrizte a legsötétebb időkben.
4. Az egyházmegyei struktúra alapítója: Tevékenysége az MGKE-ben
Miután az Egyház az 1980-as évek végén kilépett a katakombákból, György atya állt az egyházmegyei Kúria stratégiai irányainak élére, betöltve az MGKE Igazgatóságának irodavezetői tisztségét (1989–2006). Adminisztratív munkája a megújulás alapjává vált:
• Jogi legitimizáció: Irányította a plébániák regisztrációjának folyamatát és a független Ukrajna jogi keretei között a Sui iuris státuszt rögzítő alapszabályok kidolgozását.
• Egyházi diplomácia: Biztosította a közvetlen kommunikációt az Apostoli Nunciatúrával és a Vatikáni Államtitkársággal, az MGKE-t önálló alanyként pozícionálva.
• Stratégiai események: Részt vett a Görögkatolikus Egyház felszámolásának elemzésével foglalkozó Lembergi Konferencián, és kulcsszerepet játszott II. János Pál pápa 2001-es látogatásának előkészítésében, ami az egyház globális elismerését jelentette.
A plébániák jogi és kánoni rendezése Szabó György atya vezetésével az 1990-es évek jogi vákuumában zajlott. A vallási kultuszokról szóló szovjet jogszabályok már nem érvényesek voltak, az új ukrán pedig még csak formálódott. Az egyházmegyei iroda György atya közvetlen felügyelete alatt kidolgozta a kettős regisztráció egyedi rendszerét a közösségek vagyonának védelme és a Vatikánnal való közvetlen kapcsolat biztosítása érdekében.
A plébánia mintaszabályzatának kidolgozása és bevezetése
Az iroda fő elérése az MGKE vallási közössége egységesmintaszabályzatának létrehozása volt. György atya személyesenkoordinálta ezt a folyamatot a jogászokkal:
• Kánoni hovatartozás: Minden egyes plébánia szabályzatánakelső fejezeteiben világosan rögzítették, hogy a közösség a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye szerves része, amely történelmi státuszának megfelelően a Rómábantalálható Apostoli Szentszék közvetlen joghatósága alatt áll.
Kettős verifikáció: Állam és Vatikán
Annak érdekében, hogy a plébánia megkapja a törvényes státuszt, az atya egy világos, kétlépcsős algoritmust dolgozott ki a helyipapok számára:
• Egyházmegyei jóváhagyás (Dekrétum): A hívekösszegyűjtötték az aláírásokat és a gyűlési jegyzőkönyvet, amelyeket átadtak az egyházmegyei irodának. A dokumentumok ellenőrzése után a püspök (Semegi János) kiadta a plébánia megalapításáról vagy újjáalakításáról szólóhivatalos kánoni dekrétumot.
• Állami regisztráció: Kizárólag az egyházmegyei dekrétumkézhezvétele után az iroda átadta a dokumentumokat a Kárpátaljai Megyei Állami Hivatalnak (vallásügyiigazgatóság) az állami nyilvántartásba vétel céljából. Az állam az autonóm MGKE részeként regisztrálta a közösséget.
Szinkronizáció a Keleti Egyházak KánonjainakKódexével (CCEO)
Amikor II. János Pál pápa kihirdette a Keleti Egyházak Kódexét(CCEO), az MGKE irodája Szabó György atya vezetésével átfogófelülvizsgálatot végzett az összes dokumentáción. Minden egyesplébániát határozottan beillesztettek a „plébánia” általánoskatolikus jog szerinti meghatározása alá. Ez lehetővé tettehivatalos jelentések (Relationes) küldését a Vatikánnak (KeletiEgyházak Kongregációja) szigorúan szabványosított nyugatiformátumban, ami alátámasztotta az autonóm kárpátaljai irodamagas jogi kultúráját és azon képességét, hogy a saját jogúegyházként működjön.
5. A Sui Iuris státusz védelmezője és egyházi diplomata
Szabó György atya Semegi János és Golovacs József püspökökkelegyütt a Munkácsi Egyházmegye kánoni önállóságának vezetőértelmiségi védelmezője volt, a „saját jogú egyház” (Ecclesia suiiuris) státuszra a történelmi igazságosság kérdéseként tekintve.
Érvek a Sui Iuris státusz mellett:
• Kánoni: A Ecclesia Ruthena (Ruszin Egyház) egységéhezvaló tartozás és az Apostoli Szentszéktől való közvetlenjoghatósági függőség (stretta dipendenza), amit az AnnuarioPontificio is rögzít.
• Történelmi: Az „Anyegyház” elmélete: az MGKE a pittsburghi (USA), eperjesi (szlovákiai) és hajdúdorogi(magyarországi) metropoliák kiindulópontja.
• Jogi: A Keleti Egyházak Kongregációjának 1995. december30-i dekrétuma, amely megerősítette, hogy az UkránGörögkatolikus Egyház Szinódusának hatalma nem terjed kia saját szokásos joghatósággal bíró területekre, amilyen azMGKE is.
6. Humanitárius és szociális missziók szervezése az 1990-es években
Az egyházmegye helyreállításának időszaka egybeidőzött azukrajnai nehéz gazdasági válsággal. Az iroda a nemzetközisegélyek koordinálásának fő központjává vált:
• Alapítványi munka: Szabó György atya közvetlenülkoordinálta az együttműködést a nagy nyugati jótékonyságiszervezetekkel, mint például a „Kirche in Not” (Templom a bajban) és a „Caritas” európai részlegeivel.
• Segélyek elosztása: Az irodán keresztül haladtak át az újtemplomok építésére, liturgikus edények beszerzésére szánttámogatások, valamint a Kárpátalja hegyvidéki körzeteineklegszegényebb plébániái között elosztott tonnányihumanitárius segély (gyógyszerek, ruházat, élelmiszer).
Püspöki vizitációk protokolláris és szervezeti biztosítása
Semegi János és Milan Šášik püspökök „jobb kezeként” Györgyatya felelt az egyházmegye teljes logisztikájáért és hivatalosprotokoljáért:
• Pásztori látogatások: A püspök minden egyes látogatását azalapkő- vagy új templomszentelésre az iroda részletesenmegtervezte – a biztonsági kérdésektől a helyi államihatóságokkal és a rendőrséggel való együttműködésig.
• Külföldi delegációk fogadása: Mivel az MGKE közvetlenül a Vatikán alá tartozik, Kárpátalját gyakran látogattákbíborosok, pápai nunciusok, valamint európai és amerikaipüspökök. Szabó irodája a legmagasabb diplomáciai szintenszervezte meg ezeket a vizitációkat.
7. Folyóiratok és könyvek kiadása
A legfontosabb folyóiratok és könyvek közé, amelyeklétrehozásában és terjesztésében Szabó György atyaközreműködött, a következők tartoznak:
7.1. A „Blahovisznik” (Благовісник) fő egyházmegyeifolyóirat
(első szerkesztője Ludwig Fülöp) lett a vidék első rendszeresgörögkatolikus kiadványa az Egyház katakombákból való kilépéseután. A György atya vezette iroda biztosította annak tartalmát, nyomtatását és a plébániákra való eljuttatását.
• Történelmi-életrajzi rovat: Mivel Szabó személyesen kutattaa meghurcolt lelkészek sorsát, a folyóirat oldalainrendszeresen jelentek meg szerzői cikkei (például az„Ispovátoraink és mártírjaink emlékezete” című publikáció1997-ben).
• Katekézis: A folyóirat tartalmazta a kánonjog magyarázatait, a püspökök vasárnapi prédikációit, valamint híreket azegyházmegyei struktúrák újjáéledéséről és a Sui iuris kánonistátuszról.
7.2. Történelmi-dokumentumkötetek és martirológiák
Az iroda archívumaival dolgozva Szabó György atya elősegítetteolyan könyvek megjelenését, amelyek az MGKE felszámolása éskatakombaélete történetének elsődleges forrásai lettek:
• „Tövises út az egységhez” (1995): A kárpátaljaigörögkatolikusok sorsáról szóló anyagok, dokumentumok éspublikációk alapvető gyűjteménye, amelyet Szabó a vidéktörténészeivel közösen szerkesztett és készített elő. A könyvegyedi, titkosított KGB-s levéltári adatokat tartalmaz RomzsaTódor és Híra Sándor püspökök elleni elnyomásokról.
• A Bendász család kutatásainak támogatása: Az egyházmegyei iroda támogatásának köszönhetően láttaknapvilágot id. Bendász István és ifj. Bendász Dániel egyedimunkái – a „Papmártírok, a hűség hitvallói” (1999) és id. Bendász István „Öt év a szögesdrót mögött” című táborinaplója. E kiadványok olyan dokumentumokon alapultak, amelyeknek verifikációját az egyház kánoni apparátusavégezte.
7.3. Liturgikus és istentiszteleti irodalom
A katakombákból való kilépést követő első években az MGKE papjainak nem voltak hivatalos ukrán nyelvű szolgálati könyveik. Az iroda koordinálta a nyomtatást:
• Ima- és szertartáskönyvek: Tömegkiadások a hívek számáraszóló mindennapi imakönyvekből és a bizánci rítusú papokszámára készült liturgikus szövegekből, amelyeketkifejezetten a Munkácsi Egyházmegye hagyományaihozigazítottak.
• Katekétikai segédletek: Vasárnapi iskolák és katekétákszámára készült tankönyvek, amelyeket Semegi János ésMilan Šášik püspökök utasítására vezettek be az államiateizmus évtizedei utáni vallási nevelés érdekében.
8. Szabó György atya monográfiái, gyűjteményei, analitikaimunkái és folyóirat-publikációi
• Szabó Gy.: Munkácsi Görög-Katolikus Eparchia: történelmimúlt és jelen // Patriárhat. — 1996. — május 6.
o Leírás: Alapos tanulmány az MGKE gyökereiről a Csernek-hegyi kezdetektől, az 1646-os ungvári uniótólés XIV. Kelemen pápa 1771-es bullájától a struktúraújjászületéséig.
• Tövises út az egységhez: Anyagok, dokumentumok éspublikációk gyűjteménye a Munkácsi GörögkatolikusEgyházmegye történetéből / szerk. Szabó Gy. atya et al. — Ungvár: [Az MGKE Ungvári Egyházmegyei Kiadója], 1995. — 184 o.
o Leírás: Az egyházmegye alapvető történelmigyűjteménye, amely rögzíti az első titkosított KGB-s levéltári dokumentumokat az egyház felszámolásáról ésRomzsa Tódor püspök üldözéséről.
• Szabó Gy.: Ispovátoraink-mártírjaink emlékezete // Blahovisnik. — 1997. — № 7.
o Leírás: Kulcsfontosságú cikk az egyház fő hírlevelében, amely a szovjet táborokban elhunyt és az ortodoxiáravaló áttérést visszautasító papok martirológiájának(névsorának) van szentelve.
• Szabó Gy.: Híra Sándor száműzetési emlékei // Blahovisnik. — 1997. — № 9. — 2. o.
o Leírás: Publikáció, amelyben György atyanyilvánosságra hozta az általa összegyűjtött konspiratívtanúvallomásokat Híra Sándor titkos püspök karagandaiéletéről és az „egyesített” papok sorsáról (különösenKondratovics Iréneusz atya vallomását).
Híra Sándor tízévi láger után Karagandában telepedett le, aholtilos volt vallási tevékenységet folytatnia. Napközben szénporosátlagos bányaizmos munkás volt, éjszaka pedig, mélykatakombákban egy hatalmas régió lelki vezetőjévé vált. Híratitokban szentelt fel új papokat Ukrajna és Kazahsztán egészterületére. György atya interjúk és dokumentumok gyűjtéséreirányuló munkája (különösen az 1997-es vallomássorozat) alapvető alappá vált Híra püspök boldoggá avatási eljárásához, azelbeszélt történelmet a szentség kánoni bizonyítékává alakítva.
9. Tudományos konferenciaanyagok és az elbeszélt történelem(oral history)
• Szabó Gy. – Bendász Dán.: A Görögkatolikus Egyházkárpátaljai pusztításának sajátosságai és az egyes hitértmártírok sorsa // Nemzetközi Tudományos Konferenciaanyagai: „Bolsevik genocídium az ukrajnai GörögkatolikusEgyház ellen” (Lviv, 1996) / Patriárhat. — 2020. — április14.
• Szabó György (atya): Interjú 1997. július 10-én Ungváron / Interjúvoló: O. Petrinec // Ukrán Katolikus EgyetemEgyháztörténeti Intézetének Archívuma (UKE ETI). — 1. f. (Elbeszélt történelem), 412. sz. — 12 o.
o Leírás: A tudósok által hivatalosan rögzített interjúGyörgy atyával mint irodavezetővel a katakomba-struktúráról, a titkos felszentelésekről és a szemtanúkvallomásainak összegyűjtésére irányuló sajátmunkájáról.
10. Magánélet és család
A család György atya számára valódi Ecclesia domestica (háziegyház) volt, amely megbízható hátországot biztosított a katakombaévek alatt. Felesége, Csehgeri Terézia (1944.09.12. — 2021.09.20.) osztozott vele a titkos szolgálat minden terhében. Három gyermeket neveltek fel együtt: Katalin leányukat (férjezettBereš, szül. 1967-ben), István fiukat (szül. 1970-ben) és Vazulfiukat (szül. 1977-ben).
11. Folytatódó örökség
Szabó György atya 2009. január 1-jén hunyt el Ungváron. Úgyvonult be a történelembe, mint aki ötvözte a tudományosprecizitást a lelkipásztori áldozatvállalással. Irodavezetőitevékenysége lehetővé tette az MGKE számára kánoniönazonosságának megőrzését, valamint azt, hogy modern, a világra nyitott Egyházzá váljon. Művei ma is a kárpátaljai egyházikatakombák kutatóinak legfőbb útmutatói, élete pedig példa arra, hogy az értelem és a hit legyőz minden totalitárius rendszert. Öröksége alapvető kérdést hagy ránk: „Képesek vagyunk-e ma ugyanolyan buzgón óvni identitásunkat, mint ahogy azt a közgazdaságtan docense tette, szívében a titkos áldással?”
Bacsinszky Ivan, helytörténész, Perecsin
Források
1. Interjú Szabó György atyával 1997. július 10-én Ungváron / interjúvoló O. Petrinec // Ukrán Katolikus EgyetemEgyháztörténeti Intézetének Archívuma. — 1. f. (Elbeszélttörténelem), 412. sz. — 12 o.
2. Szabó Gy.: Munkácsi Görög-Katolikus Eparchia: történelmimúlt és jelen [Elektronikus erőforrás] / Szabó György // Patriárhat. — 2020. — május 6. — Hozzáférési mód: patriyarkhat.org.ua.
3. Szabó Gy. – Bendász Dán.: A Görögkatolikus Egyházkárpátaljai pusztításának sajátosságai és az egyes hitértmártírok sorsa [Elektronikus erőforrás] / Szabó György atya, Bendász Dániel atya // Patriárhat. — 2020. — április 14. — Hozzáférési mód: patriyarkhat.org.ua.
4. Szabó György. Híra Sándor pápai prelátus, a Munkácsiegyházmegye kanonokja, teológiai professzor száműzetésiemlékei // Zakarpatszka Pravda, 1991. XII. 25.
5. Szabó Gy.: Ispovátoraink-mártírjaink emlékezete / SzabóGyörgy // Blahovisnik. — 1997. — № 7. — 3–40. o.
6. Szabó Gy.: Híra Sándor száműzetési emlékei / Szabó György// Blahovisnik. — 1997. — № 9. — 2. o.
7. Tövises út az egységhez: Anyagok, dokumentumok éspublikációk gyűjteménye a Munkácsi GörögkatolikusEgyházmegye történetéből / szerk. Szabó Gy. atya et al. — Ungvár: Az MGKE Ungvári Egyházmegyei Kiadója, 1995. — 184 o.
8. Marosi Anita – Marosi István: A történeti MunkácsiGörögkatolikus Egyházmegye papi névtára. Beregszász, 2023. 1091 o.
9. Bendász István – Bendász Dániel: Helytállás és tanúságtétel. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye hitvalló ésmeghurcolt papjai. Kairosz Kiadó, Budapest, 2014. 148–152. o.
10. Koszzej Gy.: Golovacs József segédpüspök és érdemei. Ungvár, 2001. 655 o.
11. Bendász István és Dániel: Papmártírok, a hűség hitvallói. Ungvár, „Patent”, 1999. 421 o.
12. Bendász S. atya: Öt év a szögesdrót mögött: egy papGULAG-ban írt naplója / S. M. Bendász. — Ungvár: Kárpáti, 2008. — 264 o.
13. Ivan Bacsinszky: A Munkácsi GörögkatolikusEgyházmegye felosztása főesperességekre // Történelminézőpont. — Ungvár, „Blahovisznik”, 2011.,
.jpg)
