100 éve a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének születésnapja Holovács József

 

1924. augusztus 11-én papi ruszin családban Holovács István és Lyachovics Irén gyermekeként Miszticén született.

Tanulmányait  helyben és az ungvári papneveldében végezte. 1947.  szeptember 14-én Romzsa Tódor püspök szentelte pappá.

A rahoncai Nagy Szent Bazil  templom parókusa lett. Két évet szolgált itt, Árok és Sztripa falvakban.

1949. június 6-án, a Szentháromság ünnepén mutatta be utolsó Szent liturgiáját Rahoncàn. Ezután a szovjet hatóságok bezáratták a görögkatolikus templomokat.

Elköltözött a faluból és Felsődomonyán telepedett le. Fizikai munkásként dolgozott. Megbetegedett és  kórházba került, ahol később ápolóként működött.

Feleségével, Hladonyik Erzsébettel négy gyermeket neveltek: Lászlót, Józsefet, Máriát és Alexandrát. Neje 1979. július 1-jén hunyt el.

József atya lelkiismeretesen végezte titokban  papi hivatását, ezért az egyházmegye elöljárói úgy döntöttek, hogy előléptetik. 1983. március 15-én Chira Sándor püspök karagandai lakásán Holovács Józsefet püspökké szentelte.

1984-ben nyugdíjba ment és a szabadidejét az egyháznak szentelte. Felsődomonyai lakásán teológiai tanfolyamot szervezett. Papnövendékeket készített fel, akiket Chira Sándor titokban szentelt pappá.

1989 tavaszán a görögkatolikusok keresztutakat végeztek. Ősszel a hatóságok elismerték a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét. Szemedi Iván ordinárius mellett Holovács  József és Margitics Iván segèdpüspökökre hárult az új egyházi közösségek megszervezése, koordinálása.

A hivatalos állami bejegyzéseket, az egyházi ingatlanok visszavételét és egyéb adminisztrációs teendőket végeztek.

Akkor vették újra birtokba az ungvári székesegyházat, a munkácsi  Mária Mennybemenetele templomot, illetve egy sor vidéki Isten házát.

1990 virágvasárnapján, az atya 41 év után újra Rahonca parókusa lett. A Munkácson megszervezett  papi szeminárium rektora volt.

Holovács József 2000. június 18-án,76 éves korában hunyt el Felsődomonyán.

Szívünkben őrizzük emlékét, Isten nyugosztalja!

Popovics Tibor-Miklos ma ünnepli 85. születésnapját. (Fotó és videó)

 

Popovics Tibor 1938. május 5-én született a Kárpátaljai  Horincsevo faluban, tanárok – Tibor Popovics és Yolana Kaszarda – családjában. Ő maga nem büszkeség nélkül beszél saját származásáról: "A Kárpát-Duna-medencében az etnikai keveredés tipikus terméke vagyok, hiszen magyar, ruszin, szerb, horvát, olasz nemzeti gyökerekkel rendelkezem. Vallási szempontból pedig Ortodox, görög-katolikus, katolikus gyökerek”.

Az ifjú Tibor-Miklosh középfokú tanulmányait felváltva Khusztában, a beregszászi körzetben lévő Velika Biganában és végül Beregszászban szerezte, ahol 1955-ben a 2. számú orosz tannyelvű iskolában érettségizett. Gyermekkorával párhuzamosan változtak a rendszerek és a határok a térségben. Csehszlovákiában született T.-M. Popovics Magyarországon töltötte idejét, már a Szovjetunióban kezdett felnőni.

1956-ban a T.-M. Popovics a Moszkvai Állami Egyetem Földrajzi Karának hallgatója M. V. Lomonoszov, amely után 1961-ben gazdaságföldrajz szakos oklevelet kapott. 1965-ben Popovics posztgraduális tanulmányokat folytatott a Moszkvai Állami Egyetem Földrajzi Karának Külföld Szocialista Államok Gazdaságföldrajzi Tanszékén. Posztgraduális tanulmányai befejezése után megvédték a földrajzi tudományok kandidátusi diplomáját "Magyarország élelmiszeriparának területfejlesztésének kérdései".

1969-ben a T.-M. Popovics a Magyar Népköztársaságba költözött, ahol hamarosan a budapesti Élelmiszeripari Gazdaságtudományi Intézet kutatója, 1974-ben pedig a Budapesti Tudományegyetem Természettudományi Kara Általános Gazdaságföldrajz Tanszékének adjunktusa lett. Loranda Etvesha, ahol 1991-ig dolgozott fő tevékenységével párhuzamosan szabadidejében T.-M. Popovics továbbra is kalauzként dolgozott magyar és orosz nyelvű csoportok számára. 1991-ben kétéves továbbképzés után idegenforgalmi közgazdász oklevelet kapott.

1991-ben, miután a Budapesti Tudományos és Gazdasági Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékén a Közép- és Kelet-Európa Kutatási Akadémiai Központ kutatója és tanára lett, Popovics nagyobb figyelmet szentelhet magának a történettudománynak. Különösen olyan tudományágakat olvasott, mint "Közép- és Kelet-Európa államainak gazdaság- és társadalomtörténete a XIX-XX. században". és „Nemzeti ideológiák és oldalon 106. Emellett 1991-től 1996-ig, nyugdíjazásáig tudományos kutatásokat végzett a volt Szovjetunió és Jugoszlávia köztársaságainak gazdaság- és társadalomtörténetével.

290 éve Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök születésnapja

 

Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök, a 18. század ruszin történelem és művelődés kiemelkedő alakja 1732. november 14-én Vadászfalván született. Apja Tivadar Ungvár megyei lelkész volt.

Ungváron kezdte tanulmányait a jezsuitáknál, bölcsészetet és teológiát a nagyszombati papneveldében végezte.

Felszentelése után Hajdúdorogon lelkész, esperes és főesperes. 17 évi működése után Ungváron kanonokká léptették elő. Járt Mária Teréziánál, és annyira megnyerte a kegyét, hogy főnökének elhunyta után, 1772-től munkácsi püspökké nevezték ki.

Az uralkodónő az Ungváron eltörölt jezsuita rend zárdáját, templomát, a hozzátartozó épületeket, kerteket és a várat a munkácsi püspökségnek adományozta.

1776-ban tapolcai apát címet kapott és az ehhez tartozó javadalmakban részesült. Szatmár központtal külhelynökséget alapított. Kassán is ezt tette, amely később Eperjesre került.

Ungváron a jezsuita központot tetemes anyagi ráfordítással görögkatolikus templommá és püspöki lakhellyé alakították át. Az ungvári várban papneveldét hoztak létre, 5 professzor és 60 papnövendékre való jövedelemmel látták el.

Kormányzása utolsó évében az intézetben már minden tantárgyat latinul adtak elő. 9000 kötetből álló könyvtárat hagyott utódaira. Egyébként az értékesebb példányok most Moszkvában, Kijevben és Lembergben találhatók.

Az új székesegyházat 1780. október 15-én szentelték fel gróf Andrássy István püspök jelenlétében.

Sokat fáradozott a rutén anyanyelvi oktatás megszervezéséért. Több tehetséges ifjú továbbképzését pártfogolta. A jénai minrológiai társaság 1804-ben választotta tudós tagjává.

Bacsinszky András püspököt 77 éves korában, 1809. november 7-én Ungváron érte a halál és itt helyezték örök nyugalomba.

Szívünkben őrizzük emlékét, Isten nyugosztalja

József Balogh

Oleksiy Korszun: Kárpátaljai magyarok és németek - "1944-1955 internálási és deportálási folyamatai.

 

75 éve hunyt el Boldog Romzsa Tódor görögkatolikus püspök és vértanú, akit hitéért az NKVD 36 évesen bestiális módon gyilkolt meg

 

1911. április 14-én Nagybocskón görögkatolikus ruszin, magyar érzelmű családban született. A Huszti Reálgimnázium után teológiai tanulmányait Rómában végezte. Itt szentelték pappá 1936 karácsonyán. A Pápai Gergely Egyetemen szerezte licenciátusát.

Kárpátaljára 1937 júliusában tért haza. A lelkipásztori munka mellett az ungvári szeminárium spirituális és filozófia tanára volt.

Dudás Miklós hajdúdorogi, Scheffler János szatmári és Madarász István kassai püspökök szentelték püspökké Ungváron 1944. szeptember 24-én.

Egy hónap múlva a Vörös Hadsereg megszállta a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalját. Megkezdődött a vallás- és egyházüldözés. A görögkatolikus egyház megszüntetését tűzték ki és az ortodoxba való beosztását szorgalmazták.

Romzsa Tódor püspök a békés ellenállást ajánlotta és határozottan elutasította a Rómával való egység megtagadását. Ezután a hatóságok a katolikusok ellen rágalomhadjáratot indítottak, templomaikat lefoglalták, a kirakatperek, a szibériai száműzetések, börtönbüntetések és merényletek mindennaposak lettek.

Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Nyikita Hruscsov, az UKPKB vezető titkárának a kérésére Sztálin enge délyével titkos likvidállást rendeltek el. Az akciót Pável Szudoplotov KGB tábornok irányította.

A lókai filiális templom felszenteléséről kísérőivel együtt hazafelé tartó püspök lovaskocsiját a szomszédos falu,

Viktor Duliskovics pap-mártír születésének 105. évfordulója

 

Duliskovics Viktor, a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt turjaremetei templom mártír parochusa 1917. október 19-én született Maszárfalván. Édesapja Duliskovics Eumén görögkatolikus pap volt.

Az elemi népiskolában Galamboson, majd az ungvári gimnáziumban 8 évet tanult. 1935-ben édesapját Szolyvára nevezték ki parochusnak, így Viktort átíratták a munkácsi gimnáziumba.

1936-ban érettségizett és az Ungvári Papi Szemináriumban folytatta tanulmányait. 1941. június 12-én Sztojka Sándor munkácsi megyéspüspök pappá szentelte.

Papi pályáját Kenézpatakon kezdte az Ilosvai járásban, ahol 1946-ig szolgált. A szovjet hadsereg bejövetele után a falu hívei egyhangúlag választották meg a görögkatolikus Viktor parochust küldötté a Néptanács I. Kongresszusára.

1946-ban Romzsa Tódor munkácsi megyés püspök kinevezte Viktor papot Turjaremetére parochusnak.

A hatóságok bíztak abban, hogy

Tíz történelmi érdekesség Görömbölyről

 Görömböly ma Miskolc része, de mint önálló településnek is komoly múltja van. Hallottatok már Bacsinszky Andrásról, az itt élő ruszinokról vagy a helyi hagyományokról? 

 

A Görömböly név eredete 

Nyelvészeink nagyon sok ősmagyar szót "szlávosítanak", mintha nem lenne elég a környező országok történelemhamisítása. Például a Görömböly szóról is több helyen olvastam, hogy szláv eredetű.

A Görömböly szó arra utal, hogy dombok ölelik körbe a helységet.

,,A rajta levő göröngyök miatt egyenetlen, nem sima, rögös felületű hely." 

(A magyar nyelv értelmező kéziszótára)

,,Görömbölynek már a neve is olyan kedves mint a fekvése, amennyiben a dimbes-dombos, görömbös, görbe tájra utal." - írja Szunyogh László Miskolc Megyei Jogú Város főépítésze.

Hát persze, gyönyörű régies magyar szavunk a Görömböly, de ebből is - ahogy említettem - szláv eredetű szót "hámoznak" ki valahogyan nyelvészeink.

Görömböly magyar falu volt évszázadokon keresztül, a Rákóczi szabadságharc idején dúló nagy pestisjárvány alatt néptelenedett el, a magyar lakosságot ruszin, majd később tót nemzetiségű családokkal pótolták.

 

 

Görömböly címere. Forrás: Wikikönyvek